Amerikai Magyar Szó, 1972. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)
1972-03-30 / 13. szám
Thursday, March, 30. 1972 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 3 BEREK ES ÁRAK ELLENŐRZÉSE ? GEORGE MEANY I. W. ABEL A hét legkimagaslóbb eseménye a Bér- és Ar Bizottság három, a munkásságot képviselő tagjának lemondása. George Meany, az AFL-CIO elnöke, Floyd Smith a gépészmunkások és I.W. Abel, a vasmunkások szakszervezetének feje lemondtak a Bizottságbeli tagságukról, miután meggyőződtek arról, hogy ebben a testületben a dolgozóknak nem lesz lehetséges jogos igényeiket érvényre juttatni. Okét követve lemondott Leonard Woodcock, az autómunkások vezetője is és igy a munkásság képviselői közül csak Fitzsimmons, a szállítómunkások vezére maradt a Bizottságban. Érdekes, hogy ö róla nem esik szó, tudvalévőén ő a munkásvezetők közül talán a legkorraányhübb ember. Itt meg kell jegyeznünk, hogy a munkásmozgalom világosan látható és elvhü része már a Bizottság megalakulásakor kifogásolta, hogy a szakszervezeti vezetők elfogadták kinevezésüket a testület tagjaiként, mert nyilvánvalóan előrelátható volt, hogy a Bizottság működése milyen eredménnyel fog járni. Hogy a pártatlanság és elfogulatlanság színezetét adják ennek a Bizottságnak, nevét Bér- és Ar Bizottságban határozták meg. 15 tagja közül 5 üzleti érdekeltségeket, 5 a munkások érdekeit és a harmadik ót a “pártatlan”, “polgári” érdekeket képviseli. Ezt a harmadik ötöt Nixon nevezte ki “polgári” egyének közül. Mint az AFL-CIO Végrehajtó Bizottságának nyilatkozata mondja: “Az u.n. polgári tagok se nem semlegesek, sem pártatlanok. Ok a kormányzat eszközei átitatva annak nézeteivel és azzal a meggyőződéssel, hogy az ország bajait a magas munkabérek okozzák.” A valóság ebben a Bizottságban tehát a 10:5 elleni arányszám. Érdemes ebben a vonatkozásban megjegyezni, hogy a NY Times híradásában következetesen “Bér Bizottságiról (Pay Board) szól, nem pedig “Bér- és Ar Bizottságiról (Pay and Price Board ). Idézünk a nyilatkozatból: “A kormány úgynevezett uj gazdasági politikája semmivel sem több, mint eszköz arra, hogy a dolgozókat és a fogyasztókat tegyük úgy áldozattá, mint bűnbakká, mialatt a bankok és nagyüzletek egyre növekvő profitot halmoznak fel. . . Az amerikai dolgozók milliói maradnak munkanélkül, bérük befagyasztva, kevés reménnyel a segítségre. . . Mig a kormány megengedi az áremelkedések özönének növekedését, Ber- Bizottsága ugyanakkor kitartóan visszatartja a munkabéreket. De a profitok szabadon emelkednek, az ellenőrzésnek még csak látszata nélkül is. A magas profitok megadózása helyett a bérkorlátozással egyidejűén a kormány milliárd dollárokra rugó adókedvezményeket nyújt az üzleti érdekeltségeknek. . . Beszámolók mutatják, hogy az ország 100 legnagyobb vállalata szenzációs 76 %-os profitemelkedésről jelent a múlt évre. . . Mig az árak emelkednek és a profitok magasba szállnak, addig FLOYD SMITH LEONARD WOODCOCK a dolgozók béreit alacsony szinten korlátozzák. . . Kötelességünk most bejelenteni a szakszervezetek tagságának és az amerikai közönségnek, hogy nincs reményünk arra, hogy a Bér Bizottságtól pártatlanságot, méltányosságot és igazságot várjunk. A Bizottság nem három oldalú, nem független és nem autonom. A Bér Bizottság állami ellenőrzést jelent, politikai és üzleti érdekeket képvisel. . . Nem vagyunk hajlandók résztvenni ennek a rendszernek a feldíszítésében, amely a munkabérek pártos és méltánytalan korlátozását gyakorolja a kormány részéről, az üzleti profit javára. . . Most már világos, hogy a kormány “új” gazdasági politikája nem más, mint egy módja annak, hogy az előző gazdasági politika gyászos kudarcának terheit és az ezért való felelősséget a dolgozók és családjaik vállára helyezzék.” Természetesen ez a lépés nem maradt ellentámadás nélkül ügy a Bizottság, mint a Fehér Ház részéről. Ronald Ziegler, az Elnök sajtótitkára, kijelentette: “Egy dolog bizonyos: a stabilizációs program és a bér- és árkorlátozás tovább fog folyni. Az Elnök nem fogja tűrni, hogy néhány munkásvezér szabotálja az infláció elleni küzdelmet.” A Bizottság rendszabályai szerint tiz tag jelenléte elégséges a határozatképességhez és ez meg lenne még a munkásság képviselőinek távozása után is. De Nixon, hogy megőrizze “pártatlanságának” képét, úgy határozott, hogy az üzleti érdekeltségek képviselői közül meneszt ugyanannyit, amennyi munkásképviselő lemondott. Tehát a Bizottság most mindössze hét tagból fog állni: egy üzleti, egy munkás és öt “polgári” képviselőből. i Jogosan merül fel a kérdés, hogy mi vitte Meanyt, és társait erre az erélyes nyilatkozatra és lépésre, amikor köztudomású, hogy Meany hűséges követője Nixonnak. Minthogy amint fentebb mondtuk, az eredmény előre várható volt, egy következtetésre lehet jutni, mégpedig arra, hogy a munkásság széles rétegeiben mutatkozó elégedetlenség, tiltakozás és a tagság körében egyre fejlődő vezetőségellenes mozgalom késztette őket erre az elhatározásra. Egy könyvkiadó vállalat keservei NEW YORK, N. Y. Meg el sem múlt az Irving— Hughes könyv botránya, amelynek a McGraw-Hill kiadó vállalat latta karát 650,000 dollár erejéig, egy újabb könyv plágium botrány derült ki, amelynek szintén a McGraw-Hill cég az áldozata. Meg tavaly megjelent McGraw-Hill keményfödeles kiadásában a “The Memoirs of Chief Red Rox” (Vörös Róka Törzsfónók Emlékei) című “bestseller”, amely $ 6.95 árban mintegy 100,000 példányban kelt el, nem szólva a puhafödeles kiadásról. kJjr * Szerzője. William Red Fox, , JO? s hirtelenében kedvelt TV hi- l|i' fwflr m ressßS lßtt- A szerző könyve.Mi ben azt allitja, hogy kiemel- feeúő szerepet játszott mint '-VjEH az Indiánok jogainak harcos WiUiam Red Fox 1970 júniusában. Szorgos kutatás sem tudott semmi bizonyítékot felmutatni a szerző állítására, hogy ő, Red Fox, unokaöccse Crazy Horse-nak, az ünnepelt Sioux vezérnek, valamint nem akadt történettudós, aki hajlandó lett volna hitelesíteni a könyv történelmi részét. Most kiderült, hogy a könyv mintegy 12,000 szót szinte változtatás nélkül vett át egy 1940-ben megjelent könyvből. Ez a könyv James H. McGregor “The Wounded Knee Massacre: From the Viewpoint of the Sioux" cimü könyve, amelyet történészek és etnológusok klasszikus munkának tekintenek. James McGregor örökösei most pert indítottak a William Red Fox szerző Red Fox ellen plágium ( szellemi alkotás eltulajdonítása) vádja miatt. A McGraw-Hill vállalat beleegyezett, hogy kártérítést fizessen az örökösöknek. Nagy jövedelem-kevés add WASHINGTON, D. C. Henry S. Reuss, Wisconsin-i demokrata képviselő mondja, hogy minél magasabbra emelkedik valaki a jövedelem skáláján, annál nagyobb a valószínűsége, hogy nem fizet adót. Reuss egyike azoknak, akik törvényjavaslatot nyújtottak be az adókibűvók megszüntetésére, amelyek 7.25 milliárd dollár adókiesést jelentenek évente. Megemlítette Reuss, hogy 1338 személy 50,000 dolláron felüli jövedelemmel nem fizetett semmi adót. MEGINT EMEL A BLUE CROSS NEW YORK, N. Y. A New York városi Blue Cross engedélyt kapott a New York állami Biztositásügyi Hivataltól, hogy dijait 14.8%-kal felemelje. A Szövetségi Árbizottság múlt héten 17.9 %-nyi emelést engedélyezett! A Blue Cross legutoljára tavaly emelte fel dijait. Es ezt nevezik Washingtonban “árfagyasztásnak”. • NEW YORK, N. Y. Jerry Birbach, ingatlan közvetítő, aki a Forest Hills-i községi laköházteiep elleni tiltakozást és tüntetést szervezte, bejelentette, hogy pályázik a New York állami szenátort jelölésre, a jelenlegi szenátorral, Emanuel Gold-dal szemben. Vajon nem ezért volt neki szüksége a szenzációs népszerűségre, és nem magas elvek vezérelték?
