Amerikai Magyar Szó, 1972. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)

1972-03-30 / 13. szám

Thursday, March, 30. 1972 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 3 BEREK ES ÁRAK ELLENŐRZÉSE ? GEORGE MEANY I. W. ABEL A hét legkimagaslóbb eseménye a Bér- és Ar Bizottság három, a munkásságot képviselő tagjának lemondása. George Meany, az AFL-CIO elnöke, Floyd Smith a gépészmunkások és I.W. Abel, a vas­munkások szakszervezetének feje lemondtak a Bi­zottságbeli tagságukról, miután meggyőződtek arról, hogy ebben a testületben a dolgozóknak nem lesz lehetséges jogos igényeiket érvényre juttatni. Okét követve lemondott Leonard Woodcock, az autó­munkások vezetője is és igy a munkásság képvise­lői közül csak Fitzsimmons, a szállítómunkások ve­zére maradt a Bizottságban. Érdekes, hogy ö róla nem esik szó, tudvalévőén ő a munkásvezetők kö­zül talán a legkorraányhübb ember. Itt meg kell jegyeznünk, hogy a munkásmozga­lom világosan látható és elvhü része már a Bizottság megalakulásakor kifogásolta, hogy a szakszervezeti vezetők elfogadták kinevezésüket a testület tagjai­ként, mert nyilvánvalóan előrelátható volt, hogy a Bizottság működése milyen eredménnyel fog járni. Hogy a pártatlanság és elfogulatlanság színezetét adják ennek a Bizottságnak, nevét Bér- és Ar Bi­zottságban határozták meg. 15 tagja közül 5 üzleti érdekeltségeket, 5 a munkások érdekeit és a harma­dik ót a “pártatlan”, “polgári” érdekeket képviseli. Ezt a harmadik ötöt Nixon nevezte ki “polgári” egyének közül. Mint az AFL-CIO Végrehajtó Bizottságának nyi­latkozata mondja: “Az u.n. polgári tagok se nem semlegesek, sem pártatlanok. Ok a kormányzat esz­közei átitatva annak nézeteivel és azzal a meggyőző­déssel, hogy az ország bajait a magas munkabérek okozzák.” A valóság ebben a Bizottságban tehát a 10:5 elleni arányszám. Érdemes ebben a vonatkozás­ban megjegyezni, hogy a NY Times híradásában következetesen “Bér Bizottságiról (Pay Board) szól, nem pedig “Bér- és Ar Bizottságiról (Pay and Price Board ). Idézünk a nyilatkozatból: “A kormány úgyneve­zett uj gazdasági politikája semmivel sem több, mint eszköz arra, hogy a dolgozókat és a fogyasztókat tegyük úgy áldozattá, mint bűnbakká, mialatt a bankok és nagyüzletek egyre növekvő profitot hal­moznak fel. . . Az amerikai dolgozók milliói ma­radnak munkanélkül, bérük befagyasztva, kevés reménnyel a segítségre. . . Mig a kormány megen­gedi az áremelkedések özönének növekedését, Ber- Bizottsága ugyanakkor kitartóan visszatartja a mun­kabéreket. De a profitok szabadon emelkednek, az ellenőrzésnek még csak látszata nélkül is. A magas profitok megadózása helyett a bérkorlátozással egyidejűén a kormány milliárd dollárokra rugó adókedvezményeket nyújt az üzleti érdekeltségek­nek. . . Beszámolók mutatják, hogy az ország 100 legnagyobb vállalata szenzációs 76 %-os profit­emelkedésről jelent a múlt évre. . . Mig az árak emelkednek és a profitok magasba szállnak, addig FLOYD SMITH LEONARD WOODCOCK a dolgozók béreit alacsony szinten korlátozzák. . . Kötelességünk most bejelenteni a szakszervezetek tagságának és az amerikai közönségnek, hogy nincs reményünk arra, hogy a Bér Bizottságtól pártatlan­ságot, méltányosságot és igazságot várjunk. A Bi­zottság nem három oldalú, nem független és nem autonom. A Bér Bizottság állami ellenőrzést jelent, politikai és üzleti érdekeket képvisel. . . Nem va­gyunk hajlandók résztvenni ennek a rendszernek a feldíszítésében, amely a munkabérek pártos és mél­tánytalan korlátozását gyakorolja a kormány részé­ről, az üzleti profit javára. . . Most már világos, hogy a kormány “új” gazdasági politikája nem más, mint egy módja annak, hogy az előző gazdasági politika gyászos kudarcának terheit és az ezért való felelősséget a dolgozók és családjaik vállára he­lyezzék.” Természetesen ez a lépés nem maradt ellentáma­dás nélkül ügy a Bizottság, mint a Fehér Ház részé­ről. Ronald Ziegler, az Elnök sajtótitkára, kijelen­tette: “Egy dolog bizonyos: a stabilizációs program és a bér- és árkorlátozás tovább fog folyni. Az Elnök nem fogja tűrni, hogy néhány munkásvezér szabo­tálja az infláció elleni küzdelmet.” A Bizottság rendszabályai szerint tiz tag jelen­léte elégséges a határozatképességhez és ez meg lenne még a munkásság képviselőinek távozása után is. De Nixon, hogy megőrizze “pártatlanságának” képét, úgy határozott, hogy az üzleti érdekeltségek képviselői közül meneszt ugyanannyit, amennyi munkásképviselő lemondott. Tehát a Bizottság most mindössze hét tagból fog állni: egy üzleti, egy munkás és öt “polgári” képviselőből. i Jogosan merül fel a kérdés, hogy mi vitte Meanyt, és társait erre az erélyes nyilatkozatra és lépésre, amikor köztudomású, hogy Meany hűséges követő­je Nixonnak. Minthogy amint fentebb mondtuk, az eredmény előre várható volt, egy következtetésre lehet jutni, mégpedig arra, hogy a munkásság szé­les rétegeiben mutatkozó elégedetlenség, tiltakozás és a tagság körében egyre fejlődő vezetőségellenes mozgalom késztette őket erre az elhatározásra. Egy könyvkiadó vállalat keservei NEW YORK, N. Y. Meg el sem múlt az Irving— Hughes könyv botránya, amelynek a McGraw-Hill kiadó vállalat latta karát 650,000 dollár erejéig, egy újabb könyv plágium botrány derült ki, amely­nek szintén a McGraw-Hill cég az áldozata. Meg tavaly megjelent McGraw-Hill keményfödeles kia­dásában a “The Memoirs of Chief Red Rox” (Vö­rös Róka Törzsfónók Emlékei) című “bestseller”, amely $ 6.95 árban mintegy 100,000 példányban kelt el, nem szólva a puhafödeles kiadásról. kJjr * Szerzője. William Red Fox, , JO? s hirtelenében kedvelt TV hi- l|i' fwflr m ressßS lßtt- A szerző könyve­.Mi ben azt allitja, hogy kiemel- feeúő szerepet játszott mint '-VjEH az Indiánok jogainak harcos WiUiam Red Fox 1970 júniusában. Szorgos kutatás sem tudott semmi bizonyítékot fel­mutatni a szerző állítására, hogy ő, Red Fox, uno­kaöccse Crazy Horse-nak, az ünnepelt Sioux vezér­nek, valamint nem akadt történettudós, aki hajlan­dó lett volna hitelesíteni a könyv történelmi részét. Most kiderült, hogy a könyv mintegy 12,000 szót szinte változtatás nélkül vett át egy 1940-ben meg­jelent könyvből. Ez a könyv James H. McGregor “The Wounded Knee Massacre: From the Viewpoint of the Sioux" cimü könyve, amelyet történészek és etnológusok klasszikus munkának tekintenek. James McGregor örökösei most pert indítottak a William Red Fox szerző Red Fox ellen plágium ( szellemi alkotás eltulajdonítása) vádja miatt. A McGraw-Hill válla­lat beleegyezett, hogy kártérítést fizessen az örökö­söknek. Nagy jövedelem-kevés add WASHINGTON, D. C. Henry S. Reuss, Wisconsin-i demokrata képviselő mondja, hogy minél magasabb­ra emelkedik valaki a jövedelem skáláján, annál na­gyobb a valószínűsége, hogy nem fizet adót. Reuss egyike azoknak, akik törvényjavaslatot nyújtottak be az adókibűvók megszüntetésére, amelyek 7.25 milliárd dollár adókiesést jelentenek évente. Meg­említette Reuss, hogy 1338 személy 50,000 dollá­ron felüli jövedelemmel nem fizetett semmi adót. MEGINT EMEL A BLUE CROSS NEW YORK, N. Y. A New York városi Blue Cross engedélyt kapott a New York állami Biztositásügyi Hivataltól, hogy dijait 14.8%-kal felemelje. A Szö­vetségi Árbizottság múlt héten 17.9 %-nyi emelést engedélyezett! A Blue Cross legutoljára tavaly emel­te fel dijait. Es ezt nevezik Washingtonban “árfa­gyasztásnak”. • NEW YORK, N. Y. Jerry Birbach, ingatlan közvetí­tő, aki a Forest Hills-i községi laköházteiep elleni tiltakozást és tüntetést szervezte, bejelentette, hogy pályázik a New York állami szenátort jelölésre, a jelenlegi szenátorral, Emanuel Gold-dal szemben. Vajon nem ezért volt neki szüksége a szenzációs népszerűségre, és nem magas elvek vezérelték?

Next

/
Oldalképek
Tartalom