Amerikai Magyar Szó, 1971. július-december (25. évfolyam, 26-50. szám)

1971-09-09 / 34. szám

Ent. as íimJ Class Matter Dee. Jt, 19S2 ander tbc Act of March 2. U79. at the P.O. ot N.T., N.Y. ^oLJCXy^No.JU TTwrWay, Sep. JL »971. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th St., Now York, N.Y. 10003. Tolophono: AL 44)397. A MA GONDJAI Mindannyiunkat kétségekkel teljes izgalommal foglalkoztat a ma legnagyobb problémája: az ameri­kai gazdaság súlyos és mélyremenö válsága. Gond­terhes aggodalommal olvassuk az újságok erre vo­natkozó híreit a világ gazdasági központjaiból. Hi­szen az a kérdés, hogy mi történik az amerikai gaz­dasággal, mindannyiunkat alapvetően érdekel. Pusz­ta létünk és családunk jelenje és jövője múlik azon , hogy mi lesz a dollárral? Az amerikai kormány, Nixon kormánya, mint a vizbefuló ember szalmaszálak után kapkod, hogy ki tudja huzni az amerikai gazdaságot ebből a végze­tes hínárból. Még aggasztóbbá teszi a helyzetet az, hogy az amerikai nép számottevő részének nincs többé bizalma a kormányzatban, abban, hogy kije­lentéseikben a valóságot tárják a közönség elé, nem pedig csak a valóság álcájába burkolt kívánságot. Mert a valóság, amit a kormány nem hajlandó be­vallani az, hogy ezt a súlyos gazdasági válságot az immár 20 éve /burkoltan, majd nyíltan/ folytatott Dél-Kelet Azsia-i háború okozta. Erre a háborúra négy elnök kormányzása alatt az amerikai kormány a hadiipar érdekeltségek unszolásával elfecsérelte az ország vagyonát. 50.000 egészséges amerikai ifjú életét és több százezer egészségét és testi épsé­gét. Minden nap, hogy ez a háború tovább folyik, csak súlyosbítja a válságot, ez a háború, melynek való célját soha senki meg nem magyarázta az ame­rikai lakosságnak, (mert, hogy a gyarmati állapot fenntartása és annak a földrésznek kizsákmányolá­sa a cél, azt nem lehet bevallani) a háború, melyből az amerikai nép már végkép kiábrándult minden propaganda ellenére. Most Nixon elnök “uj gazdasági program”-jával jól akarja lakatni a kecskét, de úgy, hogy a káposz­ta is megmaradjon. A nagyközönség elbódult értet­lenséggel olvassa a híradásokat a nemzetközi pénz­ügyi manipulációkról, amelyek annyira tele vannak komplikált eljárásokkal, meg nem magyarázott ért­hetetlen szakkifejezésekkel, hogy az olvasó remény­telenül, de bizalmatlansággal feladja a küzdelmet hogy megértse mi történik. De a kenyeret kereső, munkájából élő dolgozó látja, hogy elveszíti a már megigért es a majd eljövendő béremelést, amelyre a folytonos áremelkedések miatt feljogosítva érzi ma­gát. Ugyanakkor napról napra engedélyezik áru­cikkeknek és szolgálatoknak az áremelési tilalom alóli felmentését. Ugyanakkor olvassa az újságok­ban, hogy a profit korlátozása “nem lehetséges”. Hogy mi történik a dollárral, az életbevágóan fon­tos a dolgozók részére, de megérteni azt az újsághí­rekből nem lehet. Ki érti, hogy mi az a “papir- arany”, “lebegő” frank, márka, yen, dollár, hogy mi az a “special drawing rights” /nem is tudjuk magyarul kifejezni/? Egy biztos, ami már régi közgazdasági törvény, hogy a munkájából élő dolgozónak csak az a jó, ha a pénznek állandó, változatlanul jól fedezett ér­ALAIRTAK A BERLINI EGYEZMÉNYT Hosszantartó tárgyalások után a négy nagyhata­lom megbizottai aláírták a Nyugat Berlin politikai viszonylatait szabályozó egyezményt. Ez az egyez­mény mérföldkő a nyugat- és kelet-európai viszony­latokban, amennyiben lehetővé teszi a nyugat és ke­let közötti összetűzés megelőzését, és igy nagyban elősegíti a régen tervezett, a Szovjetunió által ja­vasolt Ossz-Európai Biztonsági Konferencia meg­tartását a közeljövőben. A végleges aláírás és életbe­lépés a két Németország közötti alárendelt kérdé­sek rendezésére vár, de várhatóan az év vége előtt fog megtörténni. Az egyezmény kiemelkedő pont­jai: Biztosítja a vasúti, közúti es vizi közlekedés zavartalanságát Nyugat-Berlin és Nyugat Német­ország között. (Berlin száz mérföldnyire a Német Demokratikus Köztársaság határain belül fekszik.) Lehetővé teszi Nyugat-Berlin lakóinak, hogy ro­konok látogatására és más ügyekben Kelet-Német- országba mehessenek. Felhatalmazza Nyugat-Németországot,hogy Nyu- gat-Berlin-t nemzetközi és konzuláris ügyekben kép­viselje, ugyanakkor feljogosítja a Szovjetuniót, hogy Nyugat-Berlinben Konzuli és Kereskedelmi Képvi­seleti hivatalokat állítson fel. Felmerülő vitás kérdéseket békés utón kell elin­tézni, fenyegetések és fegyveres erők alkalmazása nélkül. Az egyezmény nem változtatható meg e- gyik fél által sem egyedül. Az egyezmény kötelezi a nyugati hatalmakat, hogy megakadályozzák Nyugat-Németországot al­kotmányos és hivatalos tevékenységeknek Berlin­ben való folytatásában, ugyanakkor megállapítja, hogy bár Nyugat-Berlin továbbra is nem része a Német Szövetségi Köztársaságnak, avval továbbra is fenntartja a kapcsolatot. Különös jelentősége az egyezménynek, hogy burkoltan elismeri a Német Demokratikus Köztársaságot, amennyiben az egyez­mény szövegében a “Német Demokratikus Köztár­saság” név hét Ízben fordul elő. Az egyezményi okmány négy egyenértékű nyel­ven készült: angol, (amerikai és brit), francia es orosz, és egy német nyelven, díszes bőrkötésben. A megbízottak mindegyiket aláírták. A BERLINI EGYEZMÉNY UTÁN HELSINKI. Vainó Leskinen, finn külügyminiszter képviseli országát az ENSZ közgyűlés szeptember 21.-én megnyíló ülésén, de korábban, szeptember közepén érkezik, hogy előzőleg megkísérelje ráven­ni az USA kormányát, - a berlini egyezmény után - hogy résztvegyen a Helsinkiben összeülő Európai Biztonsági Konferencián. ZAVARBAN A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG Amióta Nixonnak nem sikerült elnyerni a szená- “pártatlan” döntést hoznia. A Haynsworth eset tus jóváhagyását Haynsworth biró Legfelsőbb Biró- következményeképpen úgy az Ügyvédi Kamara, sági kinevezésére, sokkal szigorúbban veszik a fel- mint az Igazságügyminisztérium sokkal szigorúbb sőbb bírói körök a bírók etikai helyzetét. Eddig eljárást követel a bírók részéről az ilyen ügyek meg­John M. Harlan Potter Stewart „arrv . BlaMnniIfl téke van. Se az infláció, se a devalváció, sem pedig a pénz felértékelése nem előnyös részére. Mindez csak a munkaadó tökés-bankár-rétegnek van hasz­nára. Ami az amerikai dolgozók legelső követelése kell, hogy legyen: azonnal felszámolni a Dél kelet AM 20 OBIT iteleseben. A most elkövetkezendő bírói ülésszak során előa­dódik majd az a helyzet a Legfelsőbb Biróságon, (folytatás a 12. oldalon) nem vettek nagyon komolyan az erkölcsi ellent­mondást, hogy ha egy biró tulajdonosa volt válla­latok részvényeinek, amelyeknek ügye a bíróság elé került, akkor érdekelt bírónak kellett az ügyben ázsiai háborút, azonnal visszavonni mindenrendü amerikai haderőt és az arra pocsékolt összegeket az ország rendbehozására fordítani, városok, isko­lák, az egészségügy feljavítására és a szegénység megszüntetésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom