Amerikai Magyar Szó, 1971. július-december (25. évfolyam, 26-50. szám)
1971-08-12 / 30. szám
Thursday, Aug. 12. 1971 7 MOmiMBM 1 IÍRIVEZEIE1 MEGMÉRGEZI1Z INI Mikor a szövetségi kormány a második világháború után megépítette a Hungry Horse vizgátat a Flathead Riveren, ezzel nagy jólétet teremtett a környék nehezen dolgozó lakosainak. A vizgát erőmüve szolgáltatta a villanyáramot, amely a környék erdei és mezőgazdasági munkásaiból biztosabb, jobb keresetű ipari munkásokat csinált. A jobb keresetüket, könnyebb munkájukat látják most fenyegetve azon harc által, amit a természetvédők a környezet mérgezése ellen kifejtenek. Ezt vitatják és azon töprengenek, hogy élvezhetik-e nyugodtan a jólét gyümölcseit anélkül, hogy mégmérgeznék a fákat, az állatokat és talán még önmagukat is. A vádlott ebben az esetben az Anaconda Aluminum Company, melynek gyártelepe a Teakettle Mountain tövében van. Ebből a gyárból kiáradó fluor gázok és részecskék az egész környék fenyőfáit megmérgezik. A tudósok szerint a szarvasoknak, mókusoknak és más vadaknak is nagyon ártalmas a fluor, melynek egy részét a szél a Glacier National Parkba is elviszi. A parkon belül 28 mér- földnyire is találtak fluorral mérgezett tűlevelű fázettel együtt pert indított az Anaconda ellen a környezet szennyezés megakadályozására. A perbeadványban az egész környék lakosait is képviselték. Az eljárás megindítása nagy felzúdulást keltett. Kiderült, hogy a természetvédők kisebbségben voltak. Columbia Fallson, ahol Kreckék laknak, a 2652 főnyi lakosság többsége vagy az Anaconda- nál dolgozik, vagy az Anacondátöl függő üzletben van érdekelve. Ez a gyár alkalmazza a legtöbb munkást az egész vidéken. Attól félnek a munkások, hogy a természetvédők meg akarják szüntetni a gyárat és akkor ök megint fahasábokat hengerhethet- nek vagy a földet túrhatják. De a természetvédők azt mondják, védő berendezéssel az aluminiurngyár nem mérgezheti meg a levegőt. Montana állami jelképe a ponderosa fenyő. Pár évvel ezelőtt észrevették, hogy az aluminium gyár mögött, a Teakettle hegyen a ponderosa tülevelei elsárgultak. Mindjárt sejtettek, hogy ezt a fluor o- kozza, amely az aluminium gyártásnál kiszabadul. A fluor mérgeződés még súlyosabb lett azután, hogy a gyárat megnagyitották és több alumíniumot termeltek. Egy karácsonyfa termelőnek 85,000 fáElőtérben Columbia Falls, Mont., a Teakettle Mountain lábánál az Anaconda Aluminium gyár, mögötte a Glacier Park csúcsai. kát. Los Angelesből azért költözött a Flathead völgybe 1951-ben Dr. Loren L. Kreck fogorvos, hogy a ködfústtől megmeneküljön. Északnyugaton Montana akkor még a romlatlan természet szintere volt, Hungry Horse csak kis falu, az egész környék gyéren lakott volt. De felépült az Anaconda gyártelepe és kezdte ontani a mérges füstködöt. Egyre népesebb lett a valamikor csöndes vidék. “Nem lehet többé elmenekülni,” mondotta Dr. Kreck, “az embernek ki kell állni és harcolni kell”. Múlt szeptemberben ö és felesége, mindketten aktiv tagjai a Sierre Clubnak, több természetvédő szerveját rontotta meg a méreg és egy állattenyésztőnek 22 tehenét mérgezte meg a fluorgáz. Mikor ezek panaszt indítottak, Anaconda mind a karácsonyfa farmot, mind a tehenészetet megvásárolta. Az Anaconda vezetői azt mondják, a perbeadvány után már beszerelték fluor szűrő berendezést, de ezt a szakértők nem találják kielégítőnek. Most azzal fenyegeti az Anaconda a lakosokat, hogy ha a természetvédők nem hagynak fel a nyomással, bezárjak a gyárat. De Dr. Kreck és a többiek azt mondják, elég pénz ráköltésével meg lehet oldani a problémát. “Ki ad nekik jogot, hogy akár egy font fluort is a levegőbe szórjanak?” EGYRE TÖBBEN VESZIK KOMOLYAN A TERMÉSZET VÉDELMÉT Környezetünket sok oldalról fenyegeti veszély. A legtöbben tehetetlennek érzik magukat a viz, a levegő, az eledel, az egész természet elszennyeződésével szemben. Úgy érzik mindaddig, mig az ipar óriási mennyiségben önti magából a fertőző, mérgező anyagokat, édeskeveset tehet az egyén ellene. Igaz, hogy csak nagyvonalú, koncentrált erőfeszítéssel lehet mindezeknek véget vetni, de lelkiismeretes egyének addig is megtesznek, amit tudnak, hogy a szennyeződést ne súlyosbítsák. Mrs. Betty Ann Ottinger is ezek közé tartozik. A new yorki volt szenátorjelölt feleségét annyira érdekli a környezet védelem, hogy tanulmányozta ezt a kérdést és kis kézikönyvet irt róla. Cime: “What Every Woman Should Know - and Do - About Pollution: A guide to Good Global Housekeeping.” A könyv újra feldolgozott papírból készült, amit Mrs. Ottinger csak a legnagyobb nehézséggel tudott találni. Mrs. Ottinger a kővetkezőket ajánlja Ne pazaroljuk a vizet, ne hagyjuk folyni a csapot, hanem tartsunk hideg vizet a hűtőszekrényben. Ne használjuk gyakran a mosógépet, vagy az edénymosogatót, csak ha teljesen meg tudjuk tölteni. A legalacsonyabb foszfát-tartalmú és nem tül habzó mosószereket használjuk. ( A könyvben a különböző márkák tartalmát felsorolja.) Ne dobjuk a szűrős cigarettákat a vécébe, mert ezeket a viz nem oldja szét, a színes toaletpapir festékjét sem. A legroszszabb szennyező anyagok a polyvinyl chloride-ból készült piperecikk-“üvegek”. Lehetőleg ne vásároljunk ilyenben cikkeket. Vegyük ezeket nagy, valódi üvegekben és ezekből töltsünk használatra a kis plasztik tartókba. A betét nélküli, eldobható üvegek is nagyban hozzájárulnak a szennyeződéshez. A hűtőszekrényben aluminium vagy plasztik csomagoló helyett fedett edényeket használjunk az étel eltevésére. Minél kevesebb eldobható papír, vagy plasztik holmit használjunk. Takarékoskodjunk a csomagolópapírral és tegyünk úgy, mint az euró - pai asszonyok, vigyünk magunkkal mindig netz-be- vásárló szatyrot. A kertben ne égessük el a száraz leveleket, a levágott füvet, hanem ezeket talajtakarásra használjuk. Ne használjunk gazirtó vegyszereket, hanem kézzel huzzuk ki a dudvát, ez testgyakorlatnak is jó. Mrs. Ottinger azt ajánlja, hogy a nők fogjanak össze és egyesült erővel kényszerítsék az ipart és a kormányt megfelelő intézkedések tételére. “Ha nagy lesz a nyomás, akkor majd történik valami, ha nem, akkor semmit sem tesznek,” mondja. Mrs. Ottinger könyvét $ 1.95-ért árusítják a Sierra Club es a Friends of the Earth természetvédelmi csoportok. A kopasz és az arany sasok százait ölik Wyoming államban. A gyilkolást a juhtenyésztők szervezik, akik attól félnek, hogy a sasok kárt tesznek a nyájban. Ma már csak 2.000 kopasz és 8.000 arany sas van az államban. Törvény tiltja a sasok vadászását, de a juhtenyésztők ezt figyelmen kivül hagyják. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD ÖLIK A SASOKAT
