Amerikai Magyar Szó, 1971. július-december (25. évfolyam, 26-50. szám)

1971-08-12 / 30. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, Aug. 12. 1971 A FAJGYŰLÖLET ELRETTENTŐ MEGNYILVÁNULÁSA New York Queens kerületének egyik csendes, középosztályú lakóvidéke a kertes, kis családi há­zakból álló Rosedale; lakosai 100 %-ban fehérek. A környéket határoló 230. utca túlsó oldalán külön­böző fajuak, de főleg feketék laknak. A fekete egyenjogúsági mozgalom vívmányaként a vegyes la­kosú környékek egyre nagyobb tért hódítanak és sok helyen az azelőtt “liliomfehér” környékekre is behatolnak. De nem igy a fekete környék szom­szédságában lévő Rosedale területére, amelynek la­kosai eddig ott minden városi vagy állami lakás- építkezést megakadályoztak. Nemrég az a hir terjedt el Rosedale-en, hogy egy kétcsaládos házat fekete családnak adtak el. Később azt mondták, hogy egy vegyes házaspár vet­te meg a házat. Junius 9-én szájról-szájra járt a hir, hogy egy filippinó férfi lesz a ház új tulajdonosa, akinek fehér a felesége. A környék lakosainak delegációja aznap meglá­togatta a házeladó tulajdonost és figyelmeztette, ne adja el más fajuaknak a hazát. A tulajdonos válasza valószínűleg nem volt kielé­gítő, mert mindannyian visszatértek a szóban forgó házhoz. Több, mint 30 férfi és siheder fejszékkel és vasrudakkal nekilátott az 53,000 dollár értékű ház elpusztításához. A ház 16 ablaka közül 14-et bevertek, a fém ablakkereteket is kiszakították. Egy 20 táblás nagy diszablakot keretestől teljesen szét­rök szerint a tömeg szétszéledt, amikor megérkez­tek, de egyik csoport a rendőröket kezdte fenye­getni. Egy szemtanú állítja, hogy egy rendőr csak kivont revolverrel tudta a tömeg egy részét szétker­getni. A Human Rights Commission is csatlakozott a vizsgálathoz és házról - házra járva igyekeznek megtudni, kik uszították és vettek részt a pusztí­tásban. A szemtanuk nem hajlandók nevüket meg­mondani és nyilvánosan kiállni. Az egyik rendőr vállvonogatva kérdezte: “Miért nem tartóztattuk le őket? Hogyan lehet egy egész utca lakosságát letar­tóztatni?” /Pedig volt már számos eset, nemrégen a washingtoni béketüntetésen, amikor nagy töme­geket tartoztattak le./ De a fiatalok mégis visszaállítják az emberekbe vetett bizalmat. Iskolásgyermekek nyíltan vallot­tak és a nevüket sem féltek megmondani. Robert Sager 12 éves fiú mondotta: “Nem lett volna sza­bad ezt megtenni. Meg kellett volna engedni, hogy ide költözzenek. Minden ember egyenlő.” A szin­tén 12 éves Thomas Stulb mondta, ó látta, amint egy íróasztalt kidobtak az ablakon, gyerekek kö­veket dobáltak és a felnőttek zúztak, amit láttak. Kik voltak a vandálok, kérdezték tőlük. “Voltak akik ebben az utcában laknak, mások más utcák­ból jöttek,” mondotta Barry • Levine. “Mind Rose­zúztak és a bejárati lépcső vaskerítését tövéből ki­csavarták. A pincét 6 láb magasságig vizzel elárasz­tották, nagy lyukakat szakítottak a falakba, a kony­hában a beépített sütőt kirántották a falból, min­den szétzuzhatót összetörtek és a darabokat kido­bálták az ablakon. A falakat teleirták négereket sértő feliratokkal. Mialatt ez történt; mint a rendőrség és a Queens- i ügyészség vizsgálataiból kiderült - környékbeliek­ből álló 200 főnyi tömeg, a ház előtt ordítozva he­lyeselt. Az egyik tanú szerint egy asszony odaki­áltotta: “Fényképezzétek le és mutassátok meg a Harlemban mi történik, ha egy fekete próbál a mi környékünkre költözni”. Este 7 órakor kezdték a rombolást és a rendőr­ség saját állítása szerint néhány perccel később a helyszínen volt. Önkéntelenül az a kérdés merül fel, hogyan voltak képesek a vandálok ilyen rövid idő alatt olyan nagy pusztítást véghezvinni? A rendŐ­dale-en laknak,” jelentette ki Robert Tine. Mind a négy fiú a helyi katolikus iskolába jár. „ JL. A felnőttek ádáz fajgyűlöletének ilyen gálád megnyilvánulása közepette jó tudni, hogy ezek a gyermekek emberségesek és bátrabbak, mint a meg­hunyászkodó felnőttek. A csúnya események után kiderült a valóság is, hogy tulajdonképen kik vették meg a házat. Nem feketék, nem vegyes hazasságuak és nem filippinók, mint ahogy rebesgették, hanem két kinai testvér vásárolta meg a kétlakásos házat, az egyiknek fe­hér a felesége. A falakon még most is ott éktelen­kednek a feketéket sértő, csúnya feliratok. A ki­nai fivérek, akik leelölegezték a házat, azt mondják, nem kell nekik többé ez a ház. E sorok Írásakor még nem lehet tudni, hogy a te­temes összegű kárt kinek kell megfizetnie. Reménytelenül néz a jövő elé Detroit ifjúsága. Még a legképzettebbek sem tudnak munkát kap­ni és a nyári szünidőre sincs kilátás munkára. Az egyetemnek tavaly 30 munkaalkalmat kínál­tak fel, az idén mindössze hármat. Egy éve vég­zett fiatal mérnökök még mindig állás nélkül van­nak. Ezért sokan visszamennek az iskolába. Aze­lőtt 83 munkaadó keresett ideiglenes, nyári alkal­mazottat, most fele annyi vállalat ajánl munkát. Az egyetemeken versengeni szoktak a jó ered­ménnyel vizsgázott diplomásokért, most senkinek sem kellenek. Máskor körülvitték őket az üze­mekben és válogathattak a munkában, de most, akit fel is vesznek, azt is hamarosan elbocsátják, olyan rossz az üzlet. A bankokban sem alkalmaz­nak kisegítőket. A tandijat minden egyetemen emelik, különö­sen az orvosi egyetemen, pedig olyan nagy az or­voshiány, hogy sok községben nem képesek or­vost találni. Két diáknak az az ötlete támadt, hogy ha annyira kell az orvos, adjanak kölcsönt a tan­díjra és amikor végeznek, ott nyitnak rendelőt. Egyes helyeken ez be is vált, a fiatal orvosok már berendezkedtek, vagy átvették a rendelőt kiörege­dett, nyugalomba vonult orvosoktól. Az is nagy baj, hogy fiatal orvosokat, akik most kezdenék pályájukat, besoroznak. A Wayne és a Michigan állami egyetemekről julius elsején majdnem 300 kész orvost, 7 oszteopatát és 13 fogorvost vittek katonának, pedig az országban kritikus az orvoshi­ány. # Detroitban pánikszerűen adják el a régi házakat. Az ingatlanspekulánsok olcsón összevásárolják és a vevőket csúnyán becsapják, óriási áron adják el a rozoga házakat és Ígérik, hogy mindent megjavíta­nak. Aztán feléjük sem néznek és a házak lakhatat­lanok maradnak. Sok ilyen panasz nyomán a ban­kok megtagadták az FHA kölcsönt és az ügyek vizsgálat alatt vannak. Az új házak építése is lelas­sult és ez is növeli a munkanélküliséget. Sok eladó családi ház van a középosztálybeli negyedekben, de a nagy munkanélküliség miatt nincs, aki megve­gye. Régóta beszélnek a belváros felépítéséről, sok­féle tervet dolgoztak már ki, de a munka sehol nem megy nagy eredménnyel. A lakosok követelik, hogy ne szuper highway-kat építsenek, hanem in­kább lakóhazakat, ezekre nagyobb szükség van. Vannak olyan utcák Detroitban, ahol a házak 60 százaléka lakhatatlan; ezek mind a város tulajdo­nában vannak. A polgármester meg akarja javíttat­ni a házakat, de privát otthonokat sem tudnak el­adni, mert sem FHA kölcsönt, se biztosítást nem adnak az ilyen házakra. V.K. irtrk Mrs. Whitney Young^^Bkijelentette: intézetet állí­tunk fel fiatal fekerté3®N*Ms#pzésére, ezzel fejez­zük ki elisraerésüiH*w*f3rjem emléke iránt. HÍREK az AHTÓVÁROSBM.

Next

/
Oldalképek
Tartalom