Amerikai Magyar Szó, 1971. július-december (25. évfolyam, 26-50. szám)
1971-07-01 / 26. szám
4 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, July 1, 1971 NEMCSAK PRÉDIKÁLJAK, DE G YAKOROLJAK IS A TIZPARANCSOLATÖT “CSAK AZ AMERIKAI NÉP VETHET VÉGET A HÁBORÚNAK” Egy amerikai asszony nemrég tért vissza Párizsból, ahol mint a keresztény egyházak egyik képviselője beszélt a béketárgyalások amerikai, északvietnami, dél-vietnámi, laoszi, kambodzsai képviselőivel, valamint buddhista és katolikus papokkal. Otven amerikai egyház kiüdöttei mentek Párizsba ebben a küldetésben, közöttük nyolc nő. Mind azzal a meggyőződéssel tértek vissza: egyetlen módja az öldöklés beszüntetésének, hogy az amerikaiak menjenek ki Vietnámból. A 31 éves Elizabeth McAllister nővér, a katolikus Mária Szent Szi ve Rend tagja, Philip F. Berrigan lelkésszel és négy más személy- lyel együtt vád alatt áll a szövetségi bíróságon. A vád, hogy összeesküvést szőttek az elnök tanácsadója, Henry A. Kissinger elrablására és washingtoni kormányépületek fűtő berendezésének felrobbantására. Két másik apácát is az összeesküvéssel kapcsolnak össze, de nem helyeznek vád alá. Ezek: Jogues Egan, 52 éves nővér, ugyanannak a rendnek a tagja és Marjorie A. Shuman, aki töbji, mint 20 éven át a Sisters of Notre Dame Rend tagja volt. Mind a hárman haboruellenes tevékenységet fejtettek ki, vagy a diákmozgalomhoz beszéltek az utóbbi években. ........................ JOGUES EGAN MARJORE SHUMAN Mint a katolikus Marymount College tanárnője, Elizabeth nővérnek az volt egyik feladata, hogy a fali újságon a legújabb eseményeket feltüntesse. Jellegzetesen azokat hángsulyozta ki, amelyek a saját haboruellenes, pacifista meggyőződésével összhangban voltak. Sajtó interjúban mondotta: 1964— ben már havonta egyszer-kétszer New Yorkban voltam, hogy valamilyen gyűlésen, vagy tüntetésen résztvegyek. Abban az évben Philip Berrigan fivére, Dán Berrigan jezsuita pap beszélt a Marymount diákjaihoz. “Amit Dán olyan gyönyörűen elmondott, azok az én gondolataim is voltak, melyeket soha sem voltam képes úgy kifejezni”, mondta Elizabeth nővér. Amint a háború tovább folyt, elkeseredése egyre növekedett. “Úgy éreztem, hogy a kormány nem mondja meg az igazat, hogy olyanokat mond, amivel igazolni akarja vietnámi jelenlétünket és szerintem ez teljesen helytelen.” Mély meggyőződése, hogy mindenkinek felelősséget kell vállalnia azért, amit a kormány tesz. Marjorie Shuman, aki tavaly júniusig mint Ann Paul nőver a Trinity College adminisztrátoraként működött, jómódú családból jön. A jólét és a műveltség az egyénnek önbizalmat ad. Ó is úgy érzi, ezt helyes célokra kell felhasználni, mint pld. a békemozgalomban való részvételre. Nehéz az igazat kimondani és mint mondja, jelenleg kockázatos is. Ot évvel ezelőtt találkozott először a Berrigan fivérekkel, amikor Philippel a Baltimore-i gettóban fejtett ki vallásos munkát. “Ő mondta nekünk, hogy munkánk nem egyéb elkendőzésnél; ha komolyan akarunk tenni valamit, először azt kell megkérdeznünk: miért vannak gettók és ki az igazi elnyomó?” — emlékezett vissza E- lizabeth Shuman. Jogues Egan nővér, aki éveken át két nagy katolikus egyetem felügyelőnője volt, a francia irodalom doktora és a felsőbb oktatás szakértője. Legmélyebb hatást ra János pápa felhívása tette, amikor a rendeket arra intette, hogy korszerűsítsék magukat, hogy megfeleljenek a huszadik század követelményeinek. “Mind filozófiailag, mind taktikailag ellenzem az erőszakot”, mondotta, “mert az e- rőszak még több erőszakot szül.” Mindig csak békés tüntetésekben vett részt. Első haboruellenes tevékenységét a Clergy Concerned About the War in Vietnám szervezetben fejtette ki. Ezek a mélységes vallásos meggyőződésű és a há- boruellenes tiltakozásokban békésen részvevő apácák mégis a kormány haragját vonták magukra és bírósági meghurcoltatásban részesülnek. Ezek a becsületes, a “Ne Ölj!” parancsolatot őszintén gyakorló nők és követőik nagy veszedelmet jelentenek a háborucsinálókra. Mrs. Virginia Baron, a Christian Women United, Pleasantville-i metodista templomban tartott gyűlésen jelentett a párizsi beszélgetésekről es azt mondta, érzelmileg teljesen felzaklatta, amit Párizsban hallott. “Borzalom elgondolni, hogy mi történik az ottani néppel.” Az egyházi csoport, útban hazafelé a következő meggyőződésre jutott: — A brutális indo-kinai háborúnak azonnal véget kell vetni. — Nincs megfelelő katonai megoldás és a viet- namizálás sem lehetséges. — Meg kell változtatni az álláspontokat és a tárgyalások módját ahhoz, hogy a politikai megoldás lehetséges legyen. — ígéret az Egyesült Államok részéről a csapatok teljes kivonására Indokinából egy bizonyos határidőn belül, jelentősen elősegítené az eredményes tárgyalásokat. A kivonulás módját és időpontját a tárgyalások folyamán lehetne leszögezni. —Csakis politikai tárgyalásokkal lehet a hadifoglyok kiszabadulását megvalósítani. A párizsi egyhetes beszélgetések után Mrs. Baron meggyőződéssel mondotta: “Nagyon szoros kapcsolatot érzék a vietnámi néppel.” Úgy érzi, az amerikaiaknak kell valamit tenni, hogy meginduljanak a tárgyalások, és az a véleménye, hogy csakis az amerikai néptől függ a háború megszüntetése. VÁMMENTES INKA-CSOMAGOK FŐÜGYNÖKSÉGE KÜLÖNBÖZŐ CIKKEK ÉS SZABAD VÁLASZTÁS VAGY KÉSZPÉNZFIZETÉS MAGYARORSZÁGI CÍMZETTEKNEK Csehszlovákiában lakók részére is felveszünk TÜZEX csomagokra rendeléseket MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK IS RENDELHETŐK U.S. RELIEF PARCEL SER VICE INC. Phon«: LE 5-3535 — 245 EAST 80th STREET—NEW YORK, N.Y. 10021 BRACK MIKLÓS, igazgató Bejárat a Second Avenue-ről A BERRIGAN ÜGY HÁROM APACAJA
