Amerikai Magyar Szó, 1971. július-december (25. évfolyam, 26-50. szám)
1971-12-23 / 49. szám
Thursday, Dec. 23. 1971 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Nagy Lajosné, budapesti házmesternével kezdem, akiről, ha ma élnél, drága Attilánk, minden bizonynyal megírnád a “Mama” új, boldogabb változatát. Egy nagy házra ügyel fel, tartja azt makulátlanul tisztán, de időt talál a főváros szépítésére, tanácsüléseken résztvenni, mosogatni, varrni népjóléti intézmények számára, unokákat gondozni. A felszabadulás után ö szervezte meg a sok apátlanul, anyátlanul barangoló hadiárvák számára az első árvaházat a Kiskunságban. Amidőn megkérdeztem tőle, milyen az élet ma a régihez viszonyítva, az égre mutatott, s aztán a földre. “Ekkora a különbség”, mondta egyszerűen. Es felidézem élményeim tárházából a jobb jövő “mérnökeit”: Nagy Ákost, a Dunai Vasművek üzemvezetőjét, aki a modem acélipar technológiája varázsával, fejlesztésével szolgáltatja népének az építés legfontosabb alapanyagát; Taligás Ferencet, aki határtalan energiával dolgozik a magyar gépipar fejlesztésén; Striker Györgyöt, akinek zsenialitása, tudása, lankadatlan munkája kulcstényező a távlati tudományos kutatási tervek és eljárások lefektetésében; Rakusz Józsefet, az Egyetértés Tsz. elnökét, Kovács Ferencet, annak közgazdászát, Zenkó Bélát, a Vendéglátóipari Szakszervezet titkárát, aki lehetővé tette számomra a betekintést a magyar közgazdaság számára oly nagyfontosságu vendéglátóipar és kereskedelem számos fontos létesítményébe; Szabó Csabánét, a Csepeli Uzemellátó fiatal igazgatóját, az űj magyar nö tipikus képviselőjét. Mélységes hálával említem meg a “sziv mérnökeit” is: Varga Jolánt, akinek személyében a magyar nép természetes nyájassága, közvetlensége, vendégszeretete feledhetetlen “Isten Hozott”-at jelent számomra épp ügy mint az óhazába zarándokló magyarok ezreinek számára. Kárpáthy Józsefet, aki a szülőföldről messzeszakitott magyar szivek összefogásának nagy munkáját államférfim bölcsességgel párosult szeretettel és megértéssel irányítja. Igennel válaszolnak Messiásaink kérdésére önzetlen, lelkes munkájuk réven a “betű mérnökei” is; az irók, újságírók. Ezek közül elsőnek Ady Endre hű tanítványát, rajongó tisztelőjét, a magyar nép hűséges fiát, Dr. Sik Endrét említem meg, aki hazája és a népek barátsága szolgálatában eltöltött ragyogó karrierje betetőzéseként, az emberi akaraterő lélekemelő példáját nyújtva dolgozik hatalmas életműve, Afrika története befejező köteteinek Írásán. A hála érzetével említem meg Boda Istvánt, a Hajdú-Bihari napilap főszerkesztőjét, Péter Józsefet a Nemzetközi Szemle főszerkesztőjét, Ják Sándort, Fodor Ernát, Rágyánszki Máriát, szeretett kollégámat Gárdos Emilt, és egykori drága barátom, a mártírhalált halt Dr. Simon Mózes feleségét, Simon Edithet. Meghatódva emlékszem meg azokról, akik odaa- dóan munkálkodnak az “ezernyi fajta népbetegség” valamint az árvaság okozta társadalmi probléma felszámolásán, mint pl. Dr. Rákó Sándorról, aki a mai napig testében hordja a nyilas kivégzö osztag golyóinak nyomait (akinek édesanyját a szeme láttára végezték ki a nyilasok) és aki ma éjt nappallá téve dolgozik a tüdövész felszámolásán; feleségéről, Dr. Rákó Margitról, az óbudai javítóintézet igazgatójáról, Ceglédi Juditról, a debreceni orvostudomá- nyi egyetem fiatal virológiái kutatómunkásáról. S a jövő legszebb reménységei, a fiatalok közül, “sokat látott fájó vén szemeitek utódai” közül hadd említsem meg Tarr Zsuzsit, a budapesti és lenin- grádi tudományegyetem diákját, aki közgazdásznak tanul, hogy e fontos téren szolgálja majd a magyar népet; Rákó Rózsát, aki ifjű évei ellenére tökéletesebben összegezte számomra a magyar fiatalság ( és a társadalom számos egyéb) problémái megoldásának garanciáját, mint talán bárki más, amikor kijelentette: “ Nálunk egyre több az öntudatos ember”; Nagy Katit, a hazáját rajongva szerető ifjűmunkásnö mintaképét, Grad Zsuzsa tanárnőt, aki kiváló eredménnyel tanítja az orosz nyelvet középiskolai fokon és épiti ezzel a magyar nép számára annyira fontos magyar—szovjet barátság egyik főfeltételét. * A mindent összegező végső választ azonban Egerben kaptam kérdésiekre, amidőn otthoni látogatásom egyik kiemelkedő mozzanataként feleségemmel együtt beléptető a Székesegyház fennséges szépségű főhajójába és tekintetem a kupola alsó szegélyére esett, melyről e szavak lángoltak felém: “Es az Isten majd letöröl szemükből minden könnyeket. . . ” E prófétai Ígéret be teljesítetlenül tekintett a magyar népre — éppúgy, mint a tót, román, rutén, szerb szomszéd népekre (“ a magyar, oláh, szláv bánat mindigre egy bánat marad”, mondta Ady) — nemcsak azon másfélévszázad óta, amióta rávésték azt a székesegyház boltozatára, hanem az azt meg előző közel ezer év óta. Pedig, oh mennyi könny várt letörlésre a századok folyamán! A prófétai Ígéretet, a könnyek letörlésének Ígéretét, a ti, drága Messiásaink szellemében nevelt, a szocializmus eszméitől áthatott, azok teljes meg- valósitásáért nemesen küzdő dolgozók váltották valóra szülőhazánkban. Érdemes volt értük lelketeket ontanotok! Legyen ezért áldott nevetek és mindenki neve, aki könnyeket töröl Magyarországon és szerte a világon! * + SiMiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiE I SOBEL OVERSEAS CORP. | = 11/1/H rAÜAVilÄlidpA 210 EAST 86th STREET, NEW YORK, N. Y. 10028 = = IlvfvA ruUbf RUlVdEu - telefon: (2121535-6490 _ = 1 UTAZÁSI IRODA - IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE | E SZÁLLODA FOGLALÁS — FORINT UTALVÁNY — VIZUMSZERZÉS = LÁTOGATÓK KIHOZATALA — GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK E IKK A Magyarországra — TUZEX Csehszlovákiába = ^fimmimimiiimmimimmimmiimmiimmiiiimimiMimimiimiMMimmimin 7 , Szégyellem magam? Névtelen levél jött a szerkesztőségbe. Rendszerint nem válaszolunk névtelen levelekre, de ezúttal kivételt teszünk. A levél lényege: szégyelje magát Lusztig szerkesztő. Miért ? Egyszerűen azért, mert a NAPTAR fedelére ri tettük Roosevelt és Kennedy elnök, Dr. Martin Luther King és ...........SADAT egyiptomi elnök képét. Legalább is a névtelen levél Írója szerint a NAPTAR fedőlapján az első személy Sadat egyiptomi elnök. Nem az ö hibája, hogy nem ismert rá KAROLYI M1HALYRA, az első világháború után a Magyar Tanácsköztársaság hatalomra került miniszterelnökére, majd köztársasági elnökére, akinek nevéhez fűződik a magyar feudalizmus felszámolása, a föld elosztása azok között, akik azt megművelik. A NAPTAR fedőlapján ábrázolt személyek: Károlyi Mihály, Franklin Delano Roosevelt, John F. Kennedy és Dr. Rév. Martin Lather King, Jr. A rajzoló művész, Gellert Hugó elképzelése szerint ezen ötös képábrázolási forma ( a négy portré, a barátságot és összefogást jelképező kézfogás, a békét szimbolizáló galamb) fejezi ki ezeknek a személyiségeknek azon törekvéseit, melyet lapunk az elmúlt 70 esztendőben hirdetett. Noha nem e sorok írója volt a NAPTAR szerkesztője, mégis volt némi köze annak tartalmi összeállításához és ha kell, hogy valamiért szégyelje magát, az az, hogy nem közöltük a fedéllapon illusztrált személyek nevét, hogy ezzel elkerüljük azt, hogy egyesek összekeverjék Afrikát a . . . . paprikával. ..........g............e llllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll ZAMENHOF - EMLÉKÜNNEPSÉG Az eszperantisták budapesti bizottsága emlékünnepséget rendezett a nyomdászszakszervezet Gutenbeig-otthonában, az eszperantó nyelv és eszme atyjának, Ludwig Zamenhofnak születési évfordulója alkalmából. ^ MEGEMLÉKEZÉS BEBRITS LAJOSRÓL Bebrits Lajos volt közlekedési- es postaugyi miniszterre emlékeztek december elejen, születésének 80. évfordulóján. A Kerepesi temető munkásmozgalmi panteonjában baratai, egykori harcostársai helyeztek sirjara a kegyelet koszorúit, és méltatták a magyar és a nemzetközi munkásmozgalomban s a magyar közlekedés fejleszteseben szerzett erdemeit. • 75 ÉVES JUBILEUM Jubileumot ünnepeltek Tatabányán. Megemlékeztek arról, hogy 75 évvel ezelőtt hozták felszínre e- zen a vidéken az első csille szenet. A kitüntetett bányászok, a szocialista brigádok tagjai, a legkiválóbb dolgozók mellett ott voltak az ünnepségen a nyugdíjasok, a sok harcot megvívott szénmedence veteránjai. ( Folytatás a 6. oldalról )
