Amerikai Magyar Szó, 1971. július-december (25. évfolyam, 26-50. szám)
1971-12-23 / 49. szám
Thursday, Dec. 13. 1971 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 5 ARMADILLO« A LEPRA LEKÜZDÉSÉRE Kevesen láthattak élő armadillöt. Ez az állat úgy néz ki, mintha fantazmagória szülötte lenne. Lábai, testéhez képest túl rövidek, feje kicsi és testét harmonika-szerit sávokból álló páncél védi. Harcias megjelenése mellett mégis úgy védekezik, hogy a földbe ássa magát. A legkeményebb főidbe is két perc alatt be tud temetkezni. De az armadilló- nak olyan tulajdonsága van, ami semmi más állatnak nincs: fogékony a lepra betegségre. A lepra a bibliai időktől kezdve az emberiség egyik legszömyübb betegsége volt és jelenleg is 15 millióra becsülik az ebben szenvedők számát. Nemrégen két leprával foglalkozó tudományos intézetből jelentették, hogy lepra baktériumot állítottak elő egy kilenc sávos armadillóban. Mindezideig a betegség baktériumát sem laboratóriumban, se másféle kísérleti állatban nem tudták előállítani. A kutatásokat kév évig végezte Dr. W. F. Kirchheimer, a Carville, La.-i Public Health Service kórházban és Dr. Eleanor E. Storrs, a Gulf South Research Institute, New Iberia, La.-i laboratóriumában. Carville-ben van az ország egyetlen lepra kórháza és Dr.Kirchheimer az ottani kísérleti laboratóriumnak a feje. 44 armadillöt oltottak be emberi lepra baktériummal és közöttük egy állatban a lepra kifejlődését határozottan megállapították. Ez az allat elpusztult, de a többi beoltott állatot tovább tanulmányozzák. Azt remélik a tudósok, hogy a kísérleti armadil- lókban leprabaktériumot kitermelő telepet tudnak teremteni. Ha ez sikerül, akkor az orvostudomány első ízben képes lesz megfigyelni a lepra keletkezését, fejlődését és a betegség leküzdésére különböző gyógyszereket próbálhatnak ki. Az armadillo sok más okból is különösen alkalmas a lepra kutatásokra. A nőstény egy petéből rendszeresen négyes ikreket szül és ez lehetővé teszi, hogy genetikusán azonos állatokon ismeteljék meg a kísérleteket. Az armadillo testének hőmérséklete majdnem azonos az emberével. A lepra kifejlődése emberben háromtól öt évig tart, ezért az armadillo 12-15 évi élettartama elegendő időt ad a betegség teljes kifejlődésének megfigyeléséhez. Egerek például azért nem alkalmasak, mertkb. 2 évig élnek. Kövületeikben (fossilsJ talált leletek azt mutatják, hogy az armadillo a mai Argentínában, kb. 55 millió évvel ezelőtt jelent meg a maihoz hasonló formában. Egyik kiveszett fajtaja rinocérosz nagyságú volt. A kilenc sávos a leggyakoribb fajtája, amely orrától farkáig 32 incs és 13 fontot nyom. A nőstények kisebbek. Lapályokon, vagy magas helyeken is megélnek és a kilenc sávos fajta Dél-Amerikáböl északra Kansasig és keletre Floridáig is elterjedt. A lepra évezredekkel időszámításunk előtt gyakori volt Indiában, Japánban és Kínában. A római légiósok Európába vitték magukkal és az Afrikából szállított rabszolgák az Új Világban is elterjesztették. A betegség különösen a tropikus égövön terjed, de előfordul Iceland, Norvégia és Észak Japán hideg vidékein is. Ez a rettegett betegség ritkán öli meg áldozatát, lassan és pusztító módon emészti fel a szervezetet és annyira legyöngiti, hogy a beteg végül tuberkulózisban, vagy más fertőzésekben hal meg. Évszázadokon át fertőzőnek vagy átörö- kölhetőnek tekintették ezt a betegséget, ezért áldozatait a társadalomból lepra-telepekre helyezték. Ma már tudják, hogy csak közvetlen érintkezésre ragályos és családokban terjed, melynek tagjai hosszú éveken át együtt élnek. Ha Dr. Kirchheimer és Dr. Storrs kísérletei sikeresnek bizonyulnak, lehet, hogy az ijesztő kinézésű armadillók fogják a félelmetes lepra áldozatainak a reményt, az életet visszaadni. Vágó Klára Uj magyar bélyegeit Októberben a magyar posta emlékívet adott ki a tudományért mártírhalált halt három szovjet cosmo- natról. V. VOLKOV, G. DOBROVOLSKY és V. PAT- SAYEV A SOYUZ— 11 űrhajó-laboratóriumot vezényelték, s űrkutató feladatukat befejezve, hazatérőben végzetes baleset áldozatai lettek. A kisiven latin nyelven van felírás: “Az emberiség haladasaert es a tudományért.” A kisív névértéke 10 forint, légiposta. 350,000 perforált és 12,000 számozott, vágott példányt adtak ki. A tervező KÉKESI LÁSZLÓ. BÉLYEG A FAJGYŰLÖLET ELLEN 1971 a fajgyűlölet és faji megkülönböztetés elleni harc éve. A magyar posta egy forintos névértékben adott ki bélyeget ez alkalomból. Tervezte VAGYOCZKY KÁROLY. 2,085,000 perforált és 7000 vágott példányt adtak ki. Schafer Emil: BÉLiYEGVILAG 100 éve készíti a bélyegeket a Magyar Állami Nyomda Az állami nyomda 1871-től kezdve készíti a magyar bélyegeket. A százéves évfordulóra a magyar posta 1 forintos, de három részből álló bélyeget adott ki. A bélyeg baloldalán látható, hogyan készítették a bélyeget 100 évvel ezelőtt, a felírás 1871. A jobboldalon bemutatják a mai modern bélyegnyomást, felírás 1971. A középső részen 100 éve késziti a postabélyeget az állami magyar nyomda' van nyomtatva és ugyanott egy griffmadár is látható. Légrádi Sándor tervezésében készült. 705,000 perforált és 7000 vágott bélyeget adott ki a posta. 25 ÉVES A NEMZETKÖZI ÚJSÁGÍRÓ SZERVEZET A Magyar Posta ünnepli az Újságíró Szervezet 25 éves fennállását. A bélyeg a “MAGYAR SAJTÓ” havilapnak az egyik oldalát ábrázolja. Névértéke 1 forint. BOKROS FERENCZ tervezte. 2,005,000 perforált és 7000 vágott bélyeget adtak ki. TERJESSZE LAPUNKAT !