Amerikai Magyar Szó, 1971. július-december (25. évfolyam, 26-50. szám)
1971-10-14 / 39. szám
AM 20 GOT Ewt. M 2nd Clam Matter D««. 31. 1952 ander the Act of March 2. 1379. at the T.O. ot N.T., N.T V«L XXV. No 39.*niwwUy. Oct. 14. 1*71. AMERICAN HUNGARIAN WORD. INC.. 130 E. 16»h St.. Naw York. N.Y. 10003. Tolophono: AL 4-0307. SZEGYENTELJES Ha a nyugdíjas kórházi kezelésre szorult, a kórházi költségek első 60 dolláijának megfizetésére kötelezték. BAR Nixon elnök MINDEN áremelkedést meg- rögzitett, ezentúl a kórházi költségeknek első 68 dollárja hárul a nyugdíjas vállára. Az is említésre méltó, hogy 1966-ban, a nyug díjas havi 3 dollárt fizetett az orvosi költségek fedezésére, ami ma már havi $ 5.60-ra emelkedett. 1972 kezdetével, ha a nyugdíjas több, mint 60 napi kórházi kezelésre szorul, minden további napért nem 12, hanem 17 dollárt kell, hogy fizessen. íme, igy hat Nixon árrögzitése azokra az idős polgárokra, akiknek életük alkonyán alamizsnával egyenlő szövetségi nyugdíjból kell újabb és újabb terheket vállalniok. A szövetségi nyugdíj már eddig sem volt elegendő a házbérre és az élelmiszerre. Most, hogy újabb orvosi és kórházi költséggel nehezitik meg az idős polgárok életét, a Nixon kormány e lépését csak úgy jellemezhetjük, hogy SZÉGYENTELJES. Állandósítani akarja Nixon elnök a korlátolt bért - korlátlan profitot A MUNKÁLTATOK TÁMOGATJÁK, A MUNKÁSOK ELLENZIK AZ ELNÖK JAVASLATAIT. NEM CSODA Sokan csodálkoznak a mai ifjúság jelentékeny részének “furcsa” viselkedése felett. Talán némi fényt vet a fiatalok “érthetetlen” magatartására az a tény, hogy az Atomenergia Bizottság és a Pentagon 5 megatonna erősségű hidrogénbombát készül felrobbantani Amchitka szigetén. 6000 láb mélységben. Az öt megatonnás hidrogénbomba 250-szer erősebb, mint az, amelyet a második világháború utolsó napjaiban az amerikai repülők Hiroshimára zúdítottak. E pillanatban senki sem tudja, milyen következményekkel járhat ennek a szörnyű erősségű bombának a felrobbantása. Amerikai, angol és kanadai tudósok, köztük Dr. George E. Kistiakowski, aki Eisenhower elnök tudományos tanácsadója volt, kérték Nixon elnököt, hogy ne adjon engedélyt a bomba felrobbantására, mert az földrengéssel, szökőárral és a környező tenger vizének a levegőnek a megfertőzésével járhat. Ellenzik a bomba robbantását a kanadai politikusok is, valamint azok, akik az atomfegyverek korlátozására irányuló tárgyalásokat óhajtják sikerre vinni. Ezek az államférfiak attól tartanak, hogy a bomba felrobbantása, melyet a Pentagon azért tart szükségesnek, hogy a “Spartan” nevű lövedéket tökéletesítse, hátráltatja, vagy megsemmisíti az atomfegyverek korlátozására irányuló törekvéseket. Az amerikai közvélemény, az egész világ szeme a Fehér Házra összpontosul, vajon megadja-e Nixon elnök az engedélyt ennek a szörnyű bombának a felrobbantására. Véleményűnk szerint ilyen események késztetik a fiatalság egy részét a sokak által érthetetlen magatartásra. A WASHINGTON, D. C. A múlt csütörtökön Nixon elnök TV-n és rádión közvetített beszédében az amerikai nép tudomására hozta, miként óhajtja irányítani a nemzetgazdaságot, a november 15.-én lejáró bér- és árrögzitési periódus után. Javaslatának lényege: szoros korlátokat állítani a béremelésekre és szabad utat hagyni a profit ha- rácsolásra. Ugyancsak ellenzi a hitelkamat korlátozását. Jellemző az elnök javaslatára beszédének azon kitétele, mely megvonja a munkások százezreitől azt a béremelést, amit harcok árán kivívtak maguknak és amely esedékes volt az augusztus 15. és november 15. közötti időszakban. Ezzel ellentétben egy szóval sem említette Nixon elnök, hogy e három hónapi profitot bármily módon elvennék a munkáltatóktól és a köz javára használnák fel. Nixon elnök beszéde folyamán felolvasott négy levelet, melyeket munkásoktól kapott. Ezek ügy nyilatkoztak, hogy hajlandók lemondani a nekik járó béremelésről a köz érdekében. Az elnök azonban egyetlen levelet sem olvasott fel munkáltatótól, melyben az lemondott volna a profitjáról. Nixon elnök a következőképpen nyilatkozott a profit-kérdésről: “Valljuk be a gazdasági élet egyik tagadhatatlan tényét: a több profit minden amerikainak előnyös. Minél több a profit, annál nagyobb a munkaalkalom.” “Több profit több üzleti befektetést jelent és lehetővé teszi az amerikai áruk versenyképességét.” “Nagyobb profit több adóbevételt jelent — folytatta beszédét Nixon elnök, — és ezért a nagyobb profit előnyös minden amerikai részére.” FEJE TETEJÉRE ÁLLÍTJA A TÉNYEKET A tény, természetesen homlokegyenest ellenkezik Nixon gazdasági elméletével. A magas profit az, amikor a termelt gyártmány igazi értékének jelentős hányadát a munkáltató profit formájában magának tartja meg. Ezt csak a munkások rovására, viszonylagosan alacsony bér formájában érheti el, amivel lehetetlenné teszi, hogy a dolgozók visszavásárolják az általuk termelt árut. A magas profit okozza a munkanélküliséget és azt, hogy az amerikai áruk nem versenyképesek a világpiacon. NIXON ELNÖK AZ ÁRKORLÁTOZÁSRÓL “Túl sokáig úgy véltük, hogy a termékek ára csak emelkedhet. Az infláció pszichológiai bűvöletében éltünk. Eljött az árak csökkenésének az ideje,"— mondotta Nixon elnök. Szavai elhangzásával egyidöben a General Motors vállalat bejelentette, hogy a kormány jóváhagyásával felemelik az Opel autók árát. Semmi, de semmi nem szól ékesebben Nixon elnök árkorlátozási javaslatáról, mint a General Motors áremelkedési bejelentése. IDŐTLEN IDŐKIG “Bér- és árkorlátozást gyakorlunk mindaddig, amíg véget nem vetünk az inflációs folyamatnak”, mondotta Nixon elnök. Kéri a kongresszust, hogy egy évre hosszabbítsa meg a Gazdasági Stabilizációs Törvényt, mely feljogosítja az elnököt a javasolt lépések életbeléptetésére. Nixon elnök az egekig magasztalta az általa javasolt és a képviselöház által elfogadott adótörvényt, mely véleménye szerint több százezer munka-alkalmat teremt. A tény az, hogy 10,000 dollár évi jövedelemmel rendelkező családapa, akinek felesége és két gyermeke van ez évben 9, igen, kilenc, a jövő évben 76 dollárral kevesebb SZÖVETSÉGI adót fizet, mint az elmúlt esztendőben. Azért hangsúlyozzuk ki a szövetségi adóengedményt, mert az állami, megyei és városi adók mind emelkedő tendenciát mutatnak, és ez semlegesíti, vagy teljesen megsemmisíti a szövetségi adókedvezményt. MIT MONDANAK A MUNKÁLTATOK ÉS A MUNKÁSOK ? C. W. Cook, a General Foods, Corp. igazgatója, Henry Kaufman, a Salomon Bros. bankház tagja, Andrew M. de Voursney, a United Air Lines igazgatója, James E. Roche, a General Motors vezér- igazgatója, Charles B. Reeder, az ország legnagyobb vegyi gyárának, az E. I. du Pont vállalatnak a közgazdásza elismerően nyilatkozott Nixon elnök javaslatairól mindannyian ígérték támogatásukat. Ezzel szemben a munkások, akik ellen az elnök javaslatai irányulnak, ellenzik Nixon gazdasági ellenőrző politikáját. Talán Albert Fitzgerald, a United, Electrical Radio and Machine Workers Union országos elnöke öntötte legjobban szavakba a munkások érzelmét, amikor mondta: “A ma este kinyilvánított program a profithará- csolást a legmagasabb hazafiasságra emeli.” “ A munkásokat arra kéri az elnök, hogy húzzák szorosabbra a nadrágszijat és ugyanakkor lehetővé teszi a nagyvállalatok további profitharácsolását.” (folyt, a 12. oldalon.)
