Amerikai Magyar Szó, 1971. július-december (25. évfolyam, 26-50. szám)

1971-10-14 / 39. szám

AM 20 GOT Ewt. M 2nd Clam Matter D««. 31. 1952 ander the Act of March 2. 1379. at the T.O. ot N.T., N.T V«L XXV. No 39.*niwwUy. Oct. 14. 1*71. AMERICAN HUNGARIAN WORD. INC.. 130 E. 16»h St.. Naw York. N.Y. 10003. Tolophono: AL 4-0307. SZEGYENTELJES Ha a nyugdíjas kórházi kezelésre szorult, a kór­házi költségek első 60 dolláijának megfizetésére kötelezték. BAR Nixon elnök MINDEN áremelkedést meg- rögzitett, ezentúl a kórházi költségeknek első 68 dollárja hárul a nyugdíjas vállára. Az is említésre méltó, hogy 1966-ban, a nyug díjas havi 3 dollárt fizetett az orvosi költségek fe­dezésére, ami ma már havi $ 5.60-ra emelkedett. 1972 kezdetével, ha a nyugdíjas több, mint 60 napi kórházi kezelésre szorul, minden további napért nem 12, hanem 17 dollárt kell, hogy fizessen. íme, igy hat Nixon árrögzitése azokra az idős polgárokra, akiknek életük alkonyán alamizsnával egyenlő szövetségi nyugdíjból kell újabb és újabb terheket vállalniok. A szövetségi nyugdíj már eddig sem volt elegendő a házbérre és az élelmiszerre. Most, hogy újabb or­vosi és kórházi költséggel nehezitik meg az idős pol­gárok életét, a Nixon kormány e lépését csak úgy jellemezhetjük, hogy SZÉGYENTELJES. Állandósítani akarja Nixon elnök a korlátolt bért - korlátlan profitot A MUNKÁLTATOK TÁMOGATJÁK, A MUNKÁSOK ELLENZIK AZ ELNÖK JAVASLATAIT. NEM CSODA Sokan csodálkoznak a mai ifjúság jelentékeny részének “furcsa” viselkedése felett. Talán némi fényt vet a fiatalok “érthetetlen” magatartására az a tény, hogy az Atomenergia Bizottság és a Penta­gon 5 megatonna erősségű hidrogénbombát készül felrobbantani Amchitka szigetén. 6000 láb mély­ségben. Az öt megatonnás hidrogénbomba 250-szer erő­sebb, mint az, amelyet a második világháború utol­só napjaiban az amerikai repülők Hiroshimára zúdí­tottak. E pillanatban senki sem tudja, milyen következ­ményekkel járhat ennek a szörnyű erősségű bombá­nak a felrobbantása. Amerikai, angol és kanadai tudósok, köztük Dr. George E. Kistiakowski, aki Eisenhower elnök tudományos tanácsadója volt, kérték Nixon elnököt, hogy ne adjon engedélyt a bomba felrobbantására, mert az földrengéssel, szö­kőárral és a környező tenger vizének a levegőnek a megfertőzésével járhat. Ellenzik a bomba robbantását a kanadai politiku­sok is, valamint azok, akik az atomfegyverek korlá­tozására irányuló tárgyalásokat óhajtják sikerre vin­ni. Ezek az államférfiak attól tartanak, hogy a bomba felrobbantása, melyet a Pentagon azért tart szükségesnek, hogy a “Spartan” nevű lövedéket tö­kéletesítse, hátráltatja, vagy megsemmisíti az atom­fegyverek korlátozására irányuló törekvéseket. Az amerikai közvélemény, az egész világ szeme a Fehér Házra összpontosul, vajon megadja-e Nixon elnök az engedélyt ennek a szörnyű bombának a felrobbantására. Véleményűnk szerint ilyen események késztetik a fiatalság egy részét a sokak által érthetetlen maga­tartásra. A WASHINGTON, D. C. A múlt csütörtökön Nixon elnök TV-n és rádión közvetített beszédében az amerikai nép tudomására hozta, miként óhajtja irá­nyítani a nemzetgazdaságot, a november 15.-én le­járó bér- és árrögzitési periódus után. Javaslatának lényege: szoros korlátokat állítani a béremelésekre és szabad utat hagyni a profit ha- rácsolásra. Ugyancsak ellenzi a hitelkamat korláto­zását. Jellemző az elnök javaslatára beszédének azon kitétele, mely megvonja a munkások százezreitől azt a béremelést, amit harcok árán kivívtak maguk­nak és amely esedékes volt az augusztus 15. és november 15. közötti időszakban. Ezzel ellentétben egy szóval sem említette Nixon elnök, hogy e három hónapi profitot bármily mó­don elvennék a munkáltatóktól és a köz javára használnák fel. Nixon elnök beszéde folyamán felolvasott négy levelet, melyeket munkásoktól kapott. Ezek ügy nyilatkoztak, hogy hajlandók lemondani a nekik járó béremelésről a köz érdekében. Az elnök azonban egyetlen levelet sem olvasott fel munkáltatótól, melyben az lemondott volna a profitjáról. Nixon elnök a következőképpen nyilatkozott a profit-kérdésről: “Valljuk be a gazdasági élet egyik tagadhatatlan tényét: a több profit minden amerikainak előnyös. Minél több a profit, annál nagyobb a munkaalka­lom.” “Több profit több üzleti befektetést jelent és le­hetővé teszi az amerikai áruk versenyképességét.” “Nagyobb profit több adóbevételt jelent — foly­tatta beszédét Nixon elnök, — és ezért a nagyobb profit előnyös minden amerikai részére.” FEJE TETEJÉRE ÁLLÍTJA A TÉNYEKET A tény, természetesen homlokegyenest ellenke­zik Nixon gazdasági elméletével. A magas profit az, amikor a termelt gyártmány igazi értékének jelentős hányadát a munkáltató profit formájában magának tartja meg. Ezt csak a munkások rovására, viszony­lagosan alacsony bér formájában érheti el, amivel le­hetetlenné teszi, hogy a dolgozók visszavásárolják az általuk termelt árut. A magas profit okozza a munkanélküliséget és azt, hogy az amerikai áruk nem versenyképesek a világpiacon. NIXON ELNÖK AZ ÁRKORLÁTOZÁSRÓL “Túl sokáig úgy véltük, hogy a termékek ára csak emelkedhet. Az infláció pszichológiai bűvöle­tében éltünk. Eljött az árak csökkenésének az ide­je,"— mondotta Nixon elnök. Szavai elhangzásával egyidöben a General Motors vállalat bejelentette, hogy a kormány jóváhagyásá­val felemelik az Opel autók árát. Semmi, de semmi nem szól ékesebben Nixon el­nök árkorlátozási javaslatáról, mint a General Mo­tors áremelkedési bejelentése. IDŐTLEN IDŐKIG “Bér- és árkorlátozást gyakorlunk mindaddig, amíg véget nem vetünk az inflációs folyamatnak”, mondotta Nixon elnök. Kéri a kongresszust, hogy egy évre hosszabbítsa meg a Gazdasági Stabilizációs Törvényt, mely fel­jogosítja az elnököt a javasolt lépések életbelépte­tésére. Nixon elnök az egekig magasztalta az általa ja­vasolt és a képviselöház által elfogadott adótör­vényt, mely véleménye szerint több százezer mun­ka-alkalmat teremt. A tény az, hogy 10,000 dollár évi jövedelemmel rendelkező családapa, akinek felesége és két gyer­meke van ez évben 9, igen, kilenc, a jövő évben 76 dollárral kevesebb SZÖVETSÉGI adót fizet, mint az elmúlt esztendőben. Azért hangsúlyozzuk ki a szövetségi adóenged­ményt, mert az állami, megyei és városi adók mind emelkedő tendenciát mutatnak, és ez semlegesíti, vagy teljesen megsemmisíti a szövetségi adókedvez­ményt. MIT MONDANAK A MUNKÁLTATOK ÉS A MUNKÁSOK ? C. W. Cook, a General Foods, Corp. igazgatója, Henry Kaufman, a Salomon Bros. bankház tagja, Andrew M. de Voursney, a United Air Lines igaz­gatója, James E. Roche, a General Motors vezér- igazgatója, Charles B. Reeder, az ország legnagyobb vegyi gyárának, az E. I. du Pont vállalatnak a köz­gazdásza elismerően nyilatkozott Nixon elnök ja­vaslatairól mindannyian ígérték támogatásukat. Ezzel szemben a munkások, akik ellen az elnök javaslatai irányulnak, ellenzik Nixon gazdasági ellen­őrző politikáját. Talán Albert Fitzgerald, a United, Electrical Radio and Machine Workers Union országos elnöke öntötte legjobban szavakba a munkások érzelmét, amikor mondta: “A ma este kinyilvánított program a profithará- csolást a legmagasabb hazafiasságra emeli.” “ A munkásokat arra kéri az elnök, hogy húzzák szorosabbra a nadrágszijat és ugyanakkor lehetővé teszi a nagyvállalatok további profitharácsolását.” (folyt, a 12. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom