Amerikai Magyar Szó, 1971. július-december (25. évfolyam, 26-50. szám)
1971-10-14 / 39. szám
2 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, Oct. 14. 1971 SOKBA KERÜL AZ EGÉSZSÉG Megdöbbentő a gyógykezelési költségek egyre emelkedő statisztikája a jelen időszakban, amikor az infláció már amúgy is felduzzasztottá a szükségleti cikkek árait. Az utolsó tíz év alatt egy általános egészségi vizsgálat dija $ 35-ról $ 65-ra, egy vakbél operáció $ 485-ről $ 1175-ra, és az átlagos kórházban töltött idő dija $ 165-ről $ 785-re ment fel. Semminek az ára nem ment fel olyan mértékben ez alatt a tíz év alatt, mint az egészség költségei, egyedül az utolsó négy év alatt 30 %-kal. Kórházi dijak ötszörösre emelkedtek, a következő tiz év alatt ez elerheti a napi 1000 dollárt is, hozzáértők szerint. Egyik Boston-i kórháznak a légzőszervi osztályán, a különleges ápolás dija napi $ 425. Természetesen hozzájárul mindehhez az utolsó időkben az orvosi technológia szenzációs fejlődése, ami részben indokolja a költségek emelkedeset. Ha ma megfelelő, jó egészségi ellátás mindenki részére lehetséges, akkor hogy tűrheti el a nemzet, hogy bárki anélkül maradjon? Viszont, ha a költségek továbbra is ilyen mértékben emelkednek, hogy tudja az ország csak a jelenlegi színvonalat is fenntartani anélkül, hogy csődbe ne menjen? A betegség okozta személyi pénzügyi és lelki tragédiáknak hosszú sorát lehetne elmondani. Az országos egészségügyi “rendszer” — sokan “nem-rendszer”-nek nevezik — bírálói mondják, hogy az súlyos eltolódásokat hoz létre; például mig New Yorkban gyakran szinte lehetetlen üres korházi ágyat találni, ugyanakkor San Franciscóban a kórházi ágyak fele nincs elfoglalva és még építenek uj kórházakat. Mások azt bírálják, hogy óriási mérvű ki nem elégítő gyakorlat áll fenn a gyógyszerek előírásában, az egészségi biztosítások dijaiban es úgy az orvosok, mint a kórházak szolgáltatásaiban. Edward M. Kennedy, Massachusetts-i szenátor, a fennálló egészségügyi rendszer egyik fő kritikusa szerint, az ő államában egyedül több idegsebész van, mint a Brit Szigetek egészében, melynek tízszer annyi a lakosa. Mire megy el ez a sok pénz? Főleg kórházakra és orvosokra, továbbá gyógyszerekre, orvosi berendezésekre, ápoló otthonokra, és végül az egészségi biztositó vállalatokra, mint a Blue Cross és a Blue Shield. Statisztikailag a következőkép oszlanak meg a költségek: 4o % kórházi ápolásra, 20 % orvosi szolgálatra, 10 % orvosságokra, 6 % fogorvosi kezelésre, 4 % ápoló otthonokra, a maradék 20 % pedig orvosi kutatásra, építkezésre és adminisztrációra. Minden bíráló megegyezik abban, hogy az amerikai közönség túl sokat költ gyógyszerekre. Úgy becsülik, hogy amerikaiak fél millió dollárt költenek gyógyszerekre, amelyek hatékonyságára semmi bizonyíték nincsen. Mig a gyógyszerek árai rohamosan emelkednek, addig a gyógyszervállalatok 20 %-os profitot aratnak, a legmagasabbat az amerikai ipar jelentős részében. Kongresszusi vizsgálók egyes gyógyszerek esetében 1000 %-os profitot is találtak. Egy másik tényező a nagy költségekben az orvosi dijak. “Nem lehet az egészségügyi ellátást reformálni anélkül, hogy pénztárcákhoz nyúljunk” mondta Dr. Robert D. Ellers, egy egészségügyi gazdasági kutató intézet igazgatója. Megemliti, hogy nemrégen egy orvosi csoport $ 85,000 plusz jutalék fizetéssel alkalmazott egy sebészt. Orvosok a legjobban fizetett hivatásbeliek az országban, közepes keresetük $ 40,550, költségek levonása után, de adófizetés előtt. A lakosságnak csak egy százaléka keres ennyit. Szövetségi közgazdászok becslése szerint, az orvosi dijak 70 %-kal magasabbak ma, mint az ötvenes évek vége felé, ez körülbelül kétszerese a Fogyasztói Áremelkedésnek. Az orvosoknak is van panaszuk: a “helytelen orvosi kezelés” iránti biztosítás dija óriási mértékben emelkedett. Egy orvos aki 1950-ben $ 50 prémiumot fizetett ezért a biztosításért, a jövő évben ezért $ 5.050-t fog fizetni, tehát a százszorosát. A legtöbb panasz a kórházakra irányul, ők kapják az egészségi költségeknek az oroszlánrészét. A kórházakat kritizálják, mert nem igyekeznek csökkenteni a költségeket, ezenfelül pedig a legtöbb kórházat az orvosok igazgatják, és igy érdekeltségük van a kórház jövedelmében. A Blue Cross nem erőlteti meg magát, hogy a kórházakat jobb gazdálkodásra ösztökélje. Dr. Herbert S. Denenberg, Pennsylvania Állami Biztosítási Felügyelő, egyike a mai egészségügyi reformátoroknak, és Ralph Nader jó barátja, vádolja a magán biztosító társaságokat, hogy nem tesznek semmit a kezelés minőségének és költségének javítása végett. Gordon Chase, a New York City Egészségi Szolgálat Adminisztrációjának feje, avval vádolja a kórházak vezetőit, hogy “minőségi kezelés” cime mögött “elavult, hagyományos és nem gazdaságos módon vezetik a kórházakat.” A fent leirt bajoknak kiküszöbölésére alapvető reformokra van szükség. Elsősorban a probléma óriási mérete arra utal, hogy az egész országos egész- ségügyet a szövetségi kormánynak kellene kezébe venni, és azt saját kezelésében vezetni, nem pedig újra csak biztosító társaságokra bízni. Ilyen kereten belül lehetséges lenne vidékekként és nagyobb városokban a kórházakat átszervezni specializált alapon, igy nem kellene minden kórháznak minden bajra berendezkedni; ezáltal a speciális kezelés és a drága berendezések kihasználása feljavulna és olcsóbbá válna. Egyszersmind az orvosi tapasztalatok az orvosok köztulajdonává válnának a kórházon belül, tapasztalataik egymással való ismertetése folytán. Megszűnne ilyen módon a kórházak jelentős részenek magánüzleti vállalkozás jellege, a profit érdek elmaradásával olcsóbbá válna a kórházi ellátás. A gyógyszereket gyártó vállalatok mértéktelen haszonlesését és az orvosok kapzsi díjszabásait szövetségi lépésekkel kellene korlátok közé szorítani. “Önkéntes önszabályozás, önellenőrzés” nem vezet semmire, mert az nem fog megtörténni. Ha ezt a regi rend védői “szocialista egészségügyének nevezik, akkor, rajta, az kell nekünk. Vágó Oszkár Consumer Price Index All Items and Selected Medical Care Components New York—Northeastern New Jersey Percent increase AH Medical Physicians' Hospital Daily Items Care Fees Service Charge A fenti ábrák mutatják az orvosi és kórházi költségek emelkedését 1967 és 1970 között New York és Észak New Jersey-ben. Alighogy elkészült New Yorkban az új Madison Square Garden és a Penn Central új épülete, a bejáratainak környékét mindennemű rendű és rangú csavargók szállták meg. Dacára annak, hogy az elegáns, új üzletek és szállodák egymás után nyíltak meg a közelben, kéregetök, kábítószeresek, részeg, hontalan nők és férfiak tanyáznak a Pennsylvania Plaza 2. számú bejáratánál és ülnek naphosz- szat a padokon, a cement virágtartókon, vagy a bejáratot díszítő alacsony falon. Vannak köztük agresszív, alkalmi hordárok, akik egy kézipodgyász felhordásáért 5 dollárt követelnek, vagy elutasítást nem ismerő kéregetéssel zsarolják meg a járókelőket. Különösen a Garden-ban tartott nagyobb események alkalmával lepik el feltűnő számban az üvegfalú előcsarnokot, ahol valami sarokból, vagy telefonfülkéből előlépve arrogánsán követelnek pénzt a látogatóktól. Aki nem ad, azt sok esetben meg is támadják. Nemrég egy kéregető késsel támadott és sebesitett meg súlyosan három személyt, akik nem adtak pénzt. Kiderült, hogy a kéregető elmebajos, akit nemrég bocsátottak ki az elmegyógyintézetből. Furcsa, hogy New Yorkban, a nagy és gazdag világvárosban, a züllés legalsó fokara jutott ilyen kitaszítottakkal, elmebetegekkel, meghurcolt, kivert és elkallódott emberi roncsokkal senki sem törődik. A hangosakat, a verekedőket letartóztatják, de néhány napon belül szabadon eresztik, hogy újból elfoglalják helyüket a Pennsylvania állomás előtt, a közönséget zaklatva és biztonságát veszélyeztetve. A rendőrség és más hatóságok mossák kezeiket a züllött emberekért való felelősség alól. Senki sem akar tudomást venni róluk. *★*★★★★★★★*★***★ Published weekly, except 2nd & 3rd week in July by Hungarian Word,, Inc. 13« East 16th Street, New York, N. Y. 10009. Telephone: AL 4-0397. Ent. as 2nd Class Matter, Dec, 31, 1952 under the Act of March 21, 1879, at the P.O, of New York, NY. Előfizetési árak: New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre $10.00, félévre $5.50. Minden más külföldi országba egy érre $12., félévre $6.50. } December 1967-68 £ .December 1968-69 I December 1969-70 óource: Bureau ot Labor statistics
