Amerikai Magyar Szó, 1971. július-december (25. évfolyam, 26-50. szám)
1971-09-23 / 36. szám
8 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, Sep. 23. 1971 Hogyan táplálkozzék az idős ember? ÍZ őrünk orvostudományának megállapításai *' szerint a ma embere száz-százhúsz évig is elélhetne, ez azonban még nem a végső határa az emberi életkornak. Az orvosok ilven álláspontja ellenére manapság még annvira ritkaságszámba megy a száz évet túlélő ember, hogv az újságok szenzációként, rendkívüli jelenségként. tálalnak minden ilven esetet. A ma embere tehát jóval magasabb életkort is megérhetne, mint amennyit megér, ha tudná, hogyan kell élni. és életmódiát hozzáidomítaná az életkorával járó szükségletekhez. Az életkor meghosszabbodásának egvik fontos akadálya, hogy az idős emberek nem étkeznek ésszerűen. Az öregedéssel párhuzamosan csökkenteni kellene az elfogyasztott élelmiszerek kalóriaértékét. Ez természetes, hiszen az embernek az évek múlásával egvre kevesebb táperőre van szüksége. Példaképpen említjük meg, hogv annak a férfinak, aki nem végez testi munkát, 20—40 éves korában napi 2800—3000 kalóriára van szüksége, viszont 40—60 éves korában elegendő, ha 2600—2800 kalóriát fogyaszt. A tudósok úgy vélik, hogy a 65 évesnél idősebb férfiaknak nem volna szabad 2350—2500 kalóriánál többet fogyasztaniuk naponta, a nőknek pedig felső határként a 2200 kalóriát szabják meg. Annak meghatározásánál, hogy egves személyeknek mennvi kalóriát tartalmazó táplálékra van szükségük, figyelembe kell vennünk, hogy az illető miiven testi erőfeszítést követelő munkát végez. Magából értetődő például, hogv az olyan 65 éves férfinak, aki még erdei munkásként részt vesz a fatörzsek kidöntésében, sokkal kalóriadúsabb ételekre van szüksége, mint annak a nyugalmazott tisztviselőnek vagv tanítónak, akinek egész napi mun- káia újságok és regények olvasásában merül ki. Az utóbbi években végzett elemzések, sajnos, azt mutatják, hogy az idős. illetve öreg emberek többsége nem tud mértéktartóan táplálkozni, aminek az elhízás a következménye. Márpedig az elhízás meggyorsítja az öregedést, a szervezet elhaszná'ódódását. és gvakori okozójává válik különböző betegségeknek, mint amilyen a cukorbai. az érelmeszesedés, az epehólyag-gyulladás stb. A százéves embereken végzett vizsgálatok azt mutatják, hogy az ilyen magas kort megélt öregek között nincsenek nagyevők, haspártiak. Azt is megállapították, hogv azok, akik túlnyomóan tejtermékekkel táplálkoznak, csak a legritkább esetben szenvednek érelmeszesedésben vagy magas vérnyomásban. Az idősebb személyek étrendjének általában főleg tejből, friss túróból, aludttejből, növényi zsiradékból, zöldségfélékből, gyümölcsből és rozskenyérből kellene állnia. Ezek az ételféleségek fontos szerepet játszanak a szervezet anyagcseréjének egyensúlyában, és gátolják az erek elmeszesedését. Az orvosok a korosodó és öreg embereknek általában nem tiltják meg bizonyos ételek fogyasztását, szabad n<=kik mindent enniök, amennyiben egészségi állapotuk miatt nem szorulnak diétára, vannak azonban hasznos ételek, mások viszont károsak lehetnek. Az öreg ember naponta ehet húst. halat, főzelékféléket, gyümölcsöt, tejtermékeket, áhalában szénhidrátokban gazdag ételeket, amelvek fontos szerepet játszanak a szervezet erőtermelésében. Elengedhetetlenül fotrios, hogv a táplálékban sok vitamin és a szervezet számára nélkülözhetetlen ásványi a- nyag legven. Ne feled iük el, hogy az öregedés változáso- kát idéz elő az emésztőrendszerben, tehát a j gyomorban, a belekben stb.. noha az emész- »tőszervek viszonylag lassabban öregszenek, mint a szív, a véredények, a belső elválasztásu mirigvek és a légzőszervek. Idővel csökken a nyálképződés, valamint a nyál erjesztő képessége. Ugyanez az eset a gyomorsavval is. Az ételek elkészítésének legmegfelelőbb módja — feltétlenül azok életkorától, akik számára készülnek — a párolás, tehát a kevés vízben való főzés, az, ha az étel jóformán a saját levében fő meg. Fokozottan érvényes ez az öregekre, akik számára sokkal jobb a hús is. a hal is. ha főzve, nem pedig sütve eszik. Ami az étkezés gyakoriságát illeti, nem ajánlatos, hogy. az idősebb egyének négyszemé] többször egvenek naponta. Az öregeknél is elengedhetetlenül fontos, hogy a táplálék elegendő fehérjét és zsiradékot tartalmazzon. Az öregedő szervezetnek 70—90 gramm fehérjére van szüksége naponta. Lehetőleg kerülni kell a disznózsír használatát, a vaj fogyasztását pedig csökkenteni kell. A szénhidrátok mennyiségét is mérsékelni kell az öregedéssel párhuzamosan. Az idős nők elégedjenek meg 300, a férfiak 320 grammal naponta. Ezt az a körülmény teszi szükségessé. hogy a szénhidrátoknak magas a kalóriaértékük. a szervezetben pedig zsírrá változnak át. Csökkenteni kell a cukor, az édességek és a fehér kenyér napi adagját is. Végül még egy lényeges tanács: a korosabb egvének óvakodjanak a só és a folyadék túlzott fogyasztásától! Nekik tökéletesen elegendő 3—4 gramm sp és 12—13 deci folyadék naponta, beleértve a leves mennyiségét is. A tojás fogyasztásáról nem kell teljesen lemondaniuk, ajánlatos azonban, hogy elégedjenek meg heti 2—3 tojással. Feledékenyséc A feledékenység a megőrző emlékezés za vara, az emlékképek megőrzésének gyen gesége. Az ember egészséges körülmények kö zött is felejt, erre azonban szükség is van, mer elviselhetetlen volna, ha minden emlékünké úgy őriznénk meg, hogy mindenkor féléiévé níthető legyen. Egyes emberek azért feledékenyek, mer rossz az emlékezőképességük, vagy gyönge szellemi képességűek, mások azért felejtik e! a dolgokat, mert nem is törekszenek arra, hog\ megjegyezzék őket, megint másoknak annyi mindent meg kell jegyezniök, hogy nem is emlékezhetnek mindenre. Vannak magas szellemi képességű emberek, akik sok mindent elfelejtenek, mert szórakozottak, vagy minden figyelmüket csak a legfontosabb dolgokra összpontosítják, s így azt, ami kevésbé fontos, vágj ami nem érdekli őket, elfelejtik. A feledékenység az öregedéssel fokozódik mert az emlékezőképesség élettani okokból csökken az idősebb korban. Közismert dolog az öreg tanárok feledékenysége. Ök sajátos problémáikra összpontosítják a figyelmüket, a többit pedig elfelejtik. Az emlékezőképesség fejleszthető. Akarat és kitartás kell hozzá, no meg gyakorlat. A feledékenység lehet betegségek következménye is. A szív vagy a véredények megbetegedése például zavarokat okoz az agykéreg vérellátásában, az agy sejtjei ennek következtében rosszultápláltakká válnak, ami fokozott fele- dékenységet von maga után. Ilyen a hatása a belső elválasztású mirigyek működésében be-! álló zavarnak, az alkoholnak, nikotinnak is. A fül és az orr megbetegedése, a fáradtság, a szellemi kimerültség és az elmezavar szintén feledékennyé teszik az embert. A kisebb fokú feledékenység leküzdhető az általános egészségügyi körülmények megjavításával is. Törekedjünk arra, hogy szellemileg mindig frissek, egészségesek legyünk. A szellemi munkának nem volna szabad napi 6—8 óránál tovább tartania, s akkor is közbe kell iktatni rövid pihenőket a szabad levegőn. Fontos naponta legalább nyolc órát aludni. Az emlékezőtehetség gyakorlattal fejleszthető. A vizsgákra készülő diákok, a színészek, énekesek, zenészek emlékezőképessége például sokkal fejlettebb, mint azoké, akiknél nem életkérdés, hogy emlékeznek-e valamire, vagy sem. Ha a fontos dolgokat feljegyezzük, hogy el ne felejtsük, ezzel tehermentesítjük az emlékezőképességünket. Egyes emberek arra emlékeznek jobban, amit láttak is, mások a hallottakat őrzik meg jobban az emlékezetükben. Mindkét típusnál gyakorlattal nagy mértékben fokozható az emlékezőképesség. Ha valamit történetesen elfelejtünk, ne tekintsük tragikusnak az esetet. Vigasztalódjunk a következő igaz történettel: A napilapok nemrég beszámoltak arról, hogy Amerikában versenyt szerveztek, hogy lássák, kinek van a legjobb emlékezőképessége. A versenyzőknek számokat, prózai szöveget, filmek tartalmát stb. kellett megjegyez- niök. A mindvégig érdekes és izgalmas versenyt egy fiatal bölcsészettan-hallgató nyerte meg. Jutalomképpen külföldi útra küldték. Amikor hajója kikötött Angliában, nem tudta felmutatni útlevelét, mert otthon felejtette. Ebből az a tanulság, hogy olykor még az az ember is elfelejthet egyet-mást, akinek nagyon jó az emlékezőképessége. Végezetül hadd említsük meg dr. Paul Ehrlich Nobel-díjas német kutatónak, a modern gyógyszerkutatás egyik megteremtőjének az esetét. Nagyon jó volt az emlékezőképessége. Mindent megjegyzett, amit elolvasott, mintha csak a hallottakat és az olvasott szöveget magnetofonszalagra rögzítette volna. Házasságkötésének napját azonban képtelen volt megjegyezni. Ügyszintén nem tudta, hogy mikor születtek a hozzátartozói. Ezért megkérte titkárát, hogy minden, családjával kapcsolatos évfordulóról levelezőlapon értesítse. így aztán mindig időben gratulált hozzátartozóinak. Feledékenysége azonban nem akadályozta meg abban, hogy Nobel-díjat kapjon. I SOBEL OVERSEAS CORP. Ü 11/1/H rXÜAVUXI/C^A 210 EAST 86th STREET, NEW YORK, N. Y. 10028 S IKKA FOUGYNOKSEG - telefon: w» 535^90 i UTAZÁSI IRODA - IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE SZÁLLODA FOGLALÁS — FORINT UTALVÁNY — VIZUMSZERZÉS jks LÁTOGATÓK KIHOZATALA — GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK Íj IKK A Magyarországra — TUZEX Csehszlovákiába W_________________
