Amerikai Magyar Szó, 1971. január-június (25. évfolyam, 1-25. szám)
1971-06-10 / 23. szám
4 A LOS ANGELESI MAGYARSAG ROVATA 1251 S. St. Andrews Pl L. A. 19, Cal. Tel: 737 -9129 SOK A CHIEF, KEVÉS AZ INDIAN Anyák Napja délutánját régi jó barátaimnál töltöttem. Ez a drága idős házaspár élete legszebb éveit a munkásmozgalom problémáinak szentelve, a tőke és munka közötti szüntelen harcban edződött meg és mint ilyenek, nem könnyen válnak szentimentálissá. Örömtől sugárzó arccal tekintettek egymásra, de úgy, hogy más is észrevegye. Amikor három orvos fiuk a társadalom kérdéseit fejtegette, látható volt, hogy rokonszenveznek a dolgozók problémáival. A három közül az egyik 10 évet töltött a megyei General Hospitalban, mint orvos és igazgató. Ennek tudatában azt a kérdést tettem fel neki, mi teszi a betegek kezelését oly költségessé, miáltal csaknem a csőd szélére sodorják a kórházat? A válasz spontán és egyenes volt: a duplikációk sorozata. Mire egy beteg az illetékes orvos elé juf, már ez maga tizenhét dollárba kerül. De ez csak a kezdet. Senki sem mer feljelentést tenni az ilyen haszontalan időpazarlás és pénzpazarlás ellen, mert mindenkinek van feljebbvalója és ezekre hárítja a felelősséget. Azzal fejezte be ismertetését, hogy “ sok a chief és kevés az indián!” A személyzet kicsi, mert gyengén fizetik őket, az eredmény még gyengébb. Tehát nem az a baj, hogy a beteg szalad az orvoshoz ahelyett, hogy néhány aszpirint venne be, mint ahogy azt Kalifornia kormányzója, Reagan állítja, hanem az, hogy a kórházak rendszere autokratikus, bürokratikus, idejét múlta és korhadt. Tehát tisztelt Kormányzó úr! Itt van a kutya eltemetve, ezt kell orvosolni, nem pedig megnyirbálni az amúgy is kevés es elégtelen nyugdijat! Frank Miklós A kaliforniai salátaszedők bérharcával kapcsolatban nagyban hátráltatja a sikert az a körülmény, hogy a Teamster szakszervezet a farm tulajdonosok 70 %-ával minden előzetes bejelentés nélkül szerződést kötött. A farmmunkások szakszervezete erre általános bojkottal válaszolt. Miután a farmtermékek beszállítását a városokba csak a Teamsterekhez tartozó munkások végezhetik, áldatlan állapot alakult ki. Most azonban, miután a Teamster Szakszervezet AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD KALIFORNIA 1921-ben Buszke pálmák lombjai közt Szellő halkan szökve jár, Kéklő tóban lágy habokkal Játszadoz a napsugár . Amott karcsú lótusz nyilik A kicsi tó szögletén, Hogy a bércen hó fehérük Szint’ hinni sem tudom én. Tarka lepkék szárnya villog Aranyszínű a homok, Mig e sok-sok szépet nézem, ügy érzem, hogy álmodok. Imádkozni szinte áhit, Gyorsan lüktet itt a szív, Fel, fel a magasba szállnék, Am az élet visszahív... Dolgozni kell, hiv a sorsom, Megkeresni kenyerem, Almodásra nincs több idő, A munka vár engemet. A fenti versben fejeztem ki elragadtatásomat, mikor e gyönyörű államot megismertem. De hol van már a ragyogó napsütés? Amikor meleg van, a smog olyan sűrű, hogy nem látni a napot, hát még a hegyet, a bércet! Még a szomszéd utca is sokszor homályos körvonalakban bontakozik ki. Az aranyszínű homok pedig szutykos az autók olajától. Mindezt egy tragikus esemény robbantotta ki belőlem. 1963-ban Los Angelesben a Baldwin Hülsen épített víztartály gátja átszakadt, öt ember elpusztult, 277 lakóház összeomlott, megsérült és százak maradtak hajlék nélkül. Abban az időben földren- < gésnek tulajdonították a szerencsétlenséget és valóban az is volt, de mesterségesen jött létre. A vesztes lakók a várost okolták, hogy a négy láb (kb. 1 méter) vastagságú tartály nem volt elég erős. Most, csaknem 8 évi kutatás után a geológusok úgy találták, hogy az olajtársaságok kapzsisága o- kozta a földrengést. Ugyanis hogy az olaj folyását gyorsítsák, óriási mennyiségű vizet szorítottak a földbe és a nagy nyomás hozta létre a földrengést. A cikket, mely az ügyet feltárta, a Science nevű magazin április 23.-i számából vette at a Los Angeles Times. A kérdés, hogy mikor lesz olyan kormányunk, amely tervszerűen gazdálkodik, s az emberiség jólétét veszi figyelembe, nem csupán a haszon hajhá- szását. Döntse ezt el az emberiség. Gaál Bonka Reagan embertelen költségvetése Reagan kormányzót a Birch Society-nak tetsző korteskedéssel választották meg Kalifornia állam nagy hatalmú reakciós körei. A megválasztása után képmutató beszédeiben szerette a “nép emberé”-nek feltüntetni magát. De az újonnan előterjesztett költségvetése leplezetlenül a Birch Society elveihez való ragaszkodásáról tanúskodik. Kalifornia 6,7 milliárd dolláros költségvetésének kiegyenlítésére Reagan kormányzó javasolta a népjóléti segély fizetések 600 müüó dolláros redukálását és az állami, szegényeket segítő egészségi szolgáltatás, a Medi-Cal részére 200 millió doüárral kevesebb összeg kiutalását. Reagan költségjavaslata nem emelné a University of California, valamint a 19 tanintézetet fenntartó állami egyetem kiutalásait annak ellenére, hogy ezeken az egyetemeken a tanulók létszámának sokezerre tehető emelkedése várható. Ebből kifolyólag a kaliforniai egyetemek 350 egyetemi tanárt lesznek kénytelenek elbocsátani. Politikai meggondolásból Reagan nem javasolta újabb adók kivetését. A Los Angeles Times szerint ez tiszta képmutatás, mivel elkerülhetetlenül újabb adók kivetésére kerül sor. Az embertelen meggondolásokkal kidolgozott költségvetés csak egy pontot tart szem előtt: a “költség redukálás”-t, mint ami mindennél fontosabb. Reagan kormányzó nyü- tan vallja, hogy a kormánynak csak az a kötelessége, hogy ideiglenesen életben tartsa a szegényeket mig sorsuk jobbra nem fordul és semmi több. Szent meggyőződése, hogy a szegényeknek nincs joguk semmihez, amit nem tudnak megfizetni. Néhány hónappal ezelőtt megvétózta a szövetségi segítséget a California Rural Legal Assistance Program részére. Reagan szerint a szegényeknek nincs joguk ugyanolyan jogi segítséghez, mint a gazdagoknak. Jellemző Reagan politikájára az az általa gyakran említett mondás, hogy a “Népjóléti Segély és a Medi-Cal az a rákfene, amely felemészt bennünket” Reagan és támogatói soha sem adták fel a reményt, hogy Reagan-t az elnöki székben láthassák. Még Nixonnál is jobboldalibb politikát folytat és arra gondol, hogy ha Nixon megbukik, ó majd a még szélsőségesebb jobboldali politikájával készen áU, hogy az ország szekerét a lehető legreakciósabb irányba tolhassa. ÁRTATLAN VAGYOK Juan Corona, a Yuba City-i törvényszék épületében ártatlannak vallotta magát a 23 mezőgazdasági munkás meggyilkolása vádjában. r Thursday, June 10, 1971 KALIFORNIAI SALÁTASZEDÖK újból csatlakozni készül az AFL-hez, ezen az alapon megegyezés jött létre a két szakszervezet között, ugyannyira, hogy a teamsterek nyomást kezdenek gyakorolni a farmtulajdonosokra, hogy írjanak alá szerződést a farmmunkások szervezetével. A farmtulajdonosok ezt csak úgy hajlandók megtenni, ha a Teamster szervezet elnöke és George Meany is aláírja a szerződést. Újabb bizonyítéka ez annak, hogy csakis egységes munkával lehet a bérharcokat megnyerni. TERJESSZE LAPUNKAT!
