Amerikai Magyar Szó, 1971. január-június (25. évfolyam, 1-25. szám)
1971-06-10 / 23. szám
Thursday, June 10, 1971 AMERHCAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD K0V1CS MUSH MŰTERMÉBEN Irta: Fodor Erna Sok jónevü keramikus van Magyarországon, de ezek között is kiváló Kovács Margit, Kossuth-dijas keramikus. A még mindig csinos, filigrán művésznő műtermében fogadott csodálatos kerámiai között. Eleven, Jtorát meghazudtoló fürgeséggel mozog. Bár 1902-ben született, 20 évet nyugodtan letagadhatna korából. Gazdag fantáziával diszitett tálai, vázai és különösen kerámiái, szobrai közismertek. Megkértük, hogy beszéljen magáról. Bár évtizedek óta Budapesten él, amint megszólal érzékelhető dunántúli tájszólása. Hamarosan kiderült, hogy Győrben született és ott végezte elemi és középiskoláit. “Nagyon szerettem rajzolni, érettségi után grafikát tanultam Jaschik Almosnál, aki részemre színes, kulturált környezetet teremtett. Utána Bécs- be kerültem Herta Bocher kerámikushoz, ott jöttem rá, hogy az agyag áll hozzám legközelebb. Beleszerettem a kerámiába. Bécsben megkaptam hozzá az alaptudást.” Utána Münchenbe ment, ott egyéven át szobrá- szatot és kerámiát tanult, majd hazajött és kiállítást rendezett. tDe nem volt sokáig maradása; Koppenhága volt részére a következő állomás, ott meglátta Gauguin fia munkáját és szeretett volna vele dolgozni. Gauguin fia azonban nem akart senkit maga körül, csak magányosan szeretett dolgozni,de beajánlotta öt egy műhelybe, ahol dolgozhatott. Nem szerette Koppenhága éghajlatát és Párizsba költözött, ahol másfél évig dolgozott. 1934-ben végleg hazatért. Most már csak rövid kiruccanásokat tesz külföldre. A primitiv, a román, a gótika áll közel hozzá. Sok munkája a görög-keleti ikonokra emlékeztet. “Őszinte kívánok lenni, érzelmeimet követni a munkámban. Nem szeretem a rutint, részt kívánok ugyan venni a mai művészet áramlatában, de nincs kedvem divatozni,’’-mondta. Kovács Margit képtelen megválni legszebb müveitől. Műterme tele van nagy faliképeivel, kompozi- cióival. Ezeket az utókor számára őrzi, muzeális ér- tékek.“Két hajadon álomhajón,(egyiptomi gályán) a Három királyok, a Virágszedö lány, a Kenyérszelö asszony szobra, (ez utóbbival találkoztunk az olaszországi Faenza múzeumában először), a Kis inas, a Fürdőből kikelő nő, az Üsző nő, a Gyermekek csoportja az anyával (minden gyermek arckifejezése más és más), Szt. Johanna, Salome Herodessel és Szt. János fejével stb. Különleges szinek váltakoznak teljesen színtelen agyag szobrokkal, s nem tudom leírni, hogy melyiket találtam érdekesebbnek, szebbnek, mert mindegyikben volt valami lenyűgöző. Egyetlen bronzba öntött szobra édesanyja fejéről készült és feltétlenül egyike legkiválóbb munkáinak. Kovács Margit nevét jól ismerik Európában, s kerámiái mindig hiánycikk az üzletekben. “Miért nem ad el többet?”-kérdeztük. “Nem tudok nagy munkáimtól megválni. Egyedi darabokat szeretek csinálni, de azért vannak sokszorozott munkáim is^ ezekhez van segítségem is, ezeket eladom és díszítéseket is csinálok rendelésre,”—mondja a művésznő. Otthona és két műterme világosan mutatta, hogy anyagi gondokról itt szó sem lehet, tehát megengedheti magának, hogy csak azt adja el, amihez kedve van. Megkérdeztük Kovács Margittól, hogy mi a véleménye az ifjúság művészeti képzettségének fejlesztéséről. Figyelemmel kiséri az iskolákat is, igen sok tehetséges tanulót lát az Iparművészeti Főiskolán. Sok jó keramikus kap itt kiképzést, de máskülönben is Magyarországon nagy hagyománya van a kerámiának a népművészetben. A fazekas mesterség, amelynek a kerámia egyik művészi ága, egyike a legrégibb foglalkozásoknak. A lábbal hajtott fazekaskorongot ősidőktől fogva ismerik. Mar a XVI. században több céh működött Magyarországon. Csákvár, Mezőtúr, Tata fazekas termékeinek sajátos formái és művészi díszítései stílusainak hire volt. Időnként kialakultak bizonyos sajátosságaik és ezek a legújabb időkig fennmaradtak. A kerámia művészi formája Magyarországon nagyon elterjedt, de nem csupán belföldön népszerűek a magyar kerámiák, hanem számottevő az exportjuk is. Népdalgyűjtők A miskolci zeneművészeti szakközépiskola hallgatói junius 17. és 22. között népdalgyűjtő diáktábort szerveznek Mezőkövesden. A fiatalok tanaraik vezetésével felkutatják és magnószalagra veszik a dél- bükki falvak kevésbé ismert feledésbe merülő népdalait VÁMMENTES IKKA-CS9MAG0K FoUGYNöKSÉGE KÜLÖNBÖZŐ CIKKEK ÉS SZABAD VÁLASZTÁS VAGY KÉSZPÉNZFIZETÉS MAGYARORSZÁGI CÍMZETTEKNEK Csehszlovákiában lakók részére is felveszünk TUZEX csomagokra rcnddcsclcct MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK IS RENDELHETŐK U.S. RELIEF PARCEL SER VICE INC. Phone; LE 5-3535 — 245 EAST 80th STREET—NEW YORK, N.Y. 10021 BRACK MIKLÓS, igazgató Bejárat a Second Avenue-ről 5 Népünk történelmének emlékezetes eseményeit faragja Kiss Ernő bogyoszlói fafaragó a népművészet mestere. Egyedülálló technikával dolgozik. Félévszázados munkája során faragványait a világ számos országában ismerik. Képünkön: A vietnámi nép szenvedéseit örökíti meg “Vietnám” c. faragványán. Kántor Sándor karcagi fazekas, a népművészet mestere, házi múzeumában sok szép régi munkáját őrzi. Dombovárott él és dolgozik Balasy Gyula faragó népművész, a népművészét mestere. Gyerekkorában kopjafák faragását bízták rá s művészi hajlamai hamar kifejlődtek. Nevét a világban számos országban ismerik ötletes faragott sakk-készletei révén. Jelenleg a hetágu pécsi fafaragó szövetkezetnek a részlegvezetője.
