Amerikai Magyar Szó, 1971. január-június (25. évfolyam, 1-25. szám)
1971-04-01 / 13. szám
2 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, April 1, 1971 KAMPÁNY HÍREK DETROITI OLVASÓINK 904 DOLLÁRRAL KEZDTÉK MEG KAMPÁNYUKAT Március elsején intéztük felhívásunkat olvasóink- • hoz: a következő 4 hónapban 15.000 dollárra van szükségünk, hogy biztositsuk lapunk folytatólagos megjelenését. Hihetetlen lelkesedéssel válaszolnak az olvasók e felhívásra, ami bizonyítja, hogy tudatában vannak a sok nehézségnek, tudják, hogy az árak napról-nap ra emelkednek, ugyanakkor a lapra ma nagyobb szükség van, mint bármikor a múltban. Tudják azt is, hogy nagyobb lehetőség van arra, hogy az Amerikai Magyar Szót Magyar-Amerika legbefolyásosabb, legnépszerűbb hetilapjává tegyük. E cél eléréséből ki akarják venni a részüket. Detroiti olvasóink a kampány első hónapjában az általuk elfogadott 1.700 dolláros kvótára 904 dollárt küldtek be. Ez azt jelenti, hogy a következő 3 hónapban már csak 646 dollárt kell adniok, hogy kvótájukat betöltsék. hozzánk intézett levelükben Miklós György lapkezelőnk írja: “Tekintettel arra, hogy a mi kvótánk egyenlő a floridaiakéval, szeretnénk barátságos versenyre kihívni lapunk ottani olvasóit, kik töltik be a kvótát el&bb? Tudjuk, hogy mi hátrányos helyzetben vagyunk a floridaiakhoz viszonyítva, mert több magyar van jő anyagi helyzetben ott, a napsütéses délen, mint itt a mi kormos városunkban, de úgy véljük, mi készen vagyunk a verseny felvételére.” Mi itt a szerkesztőségben nem tudjuk, hogy Miamiban, vagy Detroitban van-e több jómódú magyar, azt azonban tudjuk, hogy mind Floridában, mind Detroitban van sok, sok honfitársunk, aki kellően fel tudja mérni az Amerikai Magyar Szó hivatását és minden áldozatra kész, hogy a békéért és a haladásért harcoló lapját támogassa. Floridai olvasóink minden bizonnyal válaszolnak majd a detroiti kihívásra. Olyan biztosak e célkitűzésük elérésében, hogy Vietnámi foglyok megkinzásával vádolnak két generálist A katonaságban töltött közel két évtizedes aktiv szolgálat után Anthony B. Herbert alezredes az atlantai Fort McPherson-ban katonai jogászokkal tartott megbeszélés után kijelentette, hogy formális vádat emel két vietnámi feljebbvalója ellen, foglyul ejtett nők, férfiak, gyermekek megkinzásáért. Azzal vádolja John Barnes tábornok brigádvezetöt és J. Ross Franklin ezredest, a Mylai-i atrocitások kivizsgálására kinevezett bizottság tagját, hogy kötelességüket nem teljesítették, a rendszabályokat megszegték és eltitkolták háborús bűnöknek az elkövetését, és hogy nyolc különböző bűnesetről tett jelentést Barnes generálisnak és segédjének, Franklin ezredesnek. “Mindaddig, mig el nem küldtek vietnámi parancsnokságomból és haza nem kerültem, semmit sem tettek jelentéseimmel”, mondotta. Hazaérkezés se után ugyanazokat a panaszokat Washingtonban a katonai főparancsnoksághoz nyújtotta be, ami után a vizsgálatok megindultak. De miután a pa- nasztételi határidő április 4.-én jár le, most halogatással próbáljak elodázni a dolgot. Csak Herbert alezredes heves tiltakozására kezdtek komolyan hozzáfogni a vizsgálatokhoz. Annakidején a koreai háborúban legtöbb kitüntetést szerzett Herbert alezredes interjúban a következő, 1969. február 14.-én, Cu Lói faluban történt tapasztalatairól számolt be: A vietconggal való heves harc után zaszlóalja 15 személyt ejtett foglyul. Ezeket még nem is tekintik hadifoglyoknak mindaddig, amig vizsgálaton át nem mentek, addig csak “elfogott egyénekének számítanak. Ezeket a személyeket a harc után a dél-vietnámi katonák egy csoportja, egy amerikai tiszt kíséretében rettenetesen bántalmazta. “Már négyen meghaltak közülük, mire odaértem és egy asszony torkához kést tartottak. Egyik kisgyermeke sírva kapaszkodott az anya lábába, a másikat úgy fullasztotta meg egy vietnámi katona, hogy cipőjével a homokba nyomta az arcát. Rájuk parancsoltam, hogy hagyják abba, de ők csak elmetszették az asszony torkát. Felháborodva kérdeztem a tiszttől, mi történik itt és ráparancsoltam, vonuljon el és vigye magával a dél-vietnámi katonákat is. Az elíogottakat egyik segédemmel egy közeli leszállóhelyre küldtem azzal, hogy szállítsák el őket kihallgatásra. De röviddel azután, hogy elmentek, sörtüzet hallottam abból az irányból. Kiderült, hogy az amerikai tiszt és a dél-vietnámi katonák segédemet erőszakkal félrelökték és az elíogottakat mind megölték. Odamentem és láttam a holttesteket. Mindenkit megöltek, a gyermekeket is. “Mikor erről jelentettem Franklin ezredesnek azt mondta túlzók, hazu- dok és ezeket azóta is folyton hallom”. Más rettenetes kínzásokról tett panaszait sem vették figyelembe, sőt Franklin megtiltotta neki, hogy a foglyok “kihallgatásának” közelébe menjen. “Azt mondta, semmi kozom nincs az ilyesmihez és nagy hűhót csinálok belőle”. Végül áprilisban számos kitüntetéssel Herbert alezredest elbocsátották a katonai szolgálatból. A róla kiadott jelentésben Barnes generális azt ajánlotta hogy a katonaságban ne adjanak neki többé parancsnoki megbízatást. Azt jelentette róla a generális, hogy Herbert alezredes “megbízhatatlan, sem morális bátorságot, sem hűséget nem tanúsít, amellett szándékosan túloz és hazudik”. “Azóta minden lehetőt megtettem, hogy törten jen valami ebben az ügyben”, mondotta Herbert alezredes. “Csak az igazság érdekel és amióta jelenteni kezdtem ezekről a dolgokról - és most is állandóan jelentek - a katonaság fenyegetett, kérlelt, mennydörgött, hallgatásra próbált bírni, és ez történik a legmagasabb korókig, egészen Resor (Stanley R. Resor katonai államtitkár) hivataláig”. CARMICHAELS, Pa. Tovább folynak a mentési munkálatok két bányász megmentésére, akik 300 láb mélységben, a Buckey Coal Co. bányájában rekedtek. NEW YORK. N.Y. Az elmúlt evben 30 %-kal emelkedett a gyilkosságok száma. A KEMÉNYKALAPOSOK NIXON ELLEN FORDULNAK. Természetesen nem a férfidivat letűnt eleganciájáról, a “derby”-röl van szó, amikor keménykalaposokat emlitünk, hanem azokról a hegesztőkről, kőművesekről, ácsokról, villany- és vizvezetekszerelök- röl, festőkről és mázolókról, akik a nagyvárosok építkezésein dolgoznak. Jól emlékszik még mindenki, hogy New Yorkban és másutt milyen dühösen támadták meg egyes keménykalaposok a vietnámi háború ellen tüntető diákokat. Izig-vérig “hazafiaknak” vallották magukat, akiknek, mint mondották, kötelességük az elnök mellé állni és a vietnámi háborút támogatni. Most az építkezéseken ezek a munkások már nem erről beszélnek, hanem arról, hogy Nixon elnök “becsapta” őket, hogy az elnök felfüggesztette az 1931. évi Davis-Bacon törvényt, amely megkívánja, hogy szövetségileg támogatott építkezéseken a munkásoknak az egyezményes szak- szervezeti fizetéseket kell adni. Ez a munkások elkeseredését váltotta ki. Detroitban az 50.000 tagú Building Trades Court- eil vezetője, Jack Wood elitélte az elnök intézkedését, mint “nyílt munkásellenes” lépést, mely semmi féle eredményre nem vezet az infláció leküzdésére. ‘Mi a tárgyalóasztalnál próbáljuk megoldani a problémáinkat, de Nixon most egyszerre szabotálja az ügyünket”, mondotta. Chicagóban az építkezési gépkezelők szervezetének elnöke és ügyvezetője, William F. Martin azt mondotta, nem hiszi, hogy egy vállalkozó képes lesz szervezetlen munkásokkal építkezésbe fogni. “Egyszerűen nem fog találni elég képzett, gyakorlott munkást”, Mr. Martin kifejtette az épitöszak- mában általános véleményt, hogy Nixon szakszervezetromboló munkát végez és mégegyszer nem lesz megválasztva. Az egyik régi, szervezett munkás Los Angelesben mondotta: “—Nixon a szakszervezetekre vadászik, ahelyett, hogy a nagyvállalatokat, a bankokat és a kölcsönző vállalatokat szemelné ki, amelyek magas kamatjukkal az építkezést megdrágítják”. “Hajlandó Nixon elnök a mi munkánkat alacsonyabb bérért elvégezni?” Kérdik Cleveland épitö- munkásai. Published weekly, except 2nd & 3rd week in July by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York, N. Y. 10003. Telephone: AL 4-0397. Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31, 1952 under tlic Act of March 21, 1879, at the P.O. of New York, NY Előfizetési árak: New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre $10.00, félévre $5.50. Minden más külföldi országba egy évre $12 , félévre $6.50. Anthony B. Herbert
