Amerikai Magyar Szó, 1971. január-június (25. évfolyam, 1-25. szám)
1971-03-25 / 12. szám
2 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, March 25, 1971 KAMPÁNY HÍREK FELLÁZAD AZ OLVASÓTÁBOR Lapunk új köntösben való megjelenését követően levéláradat jött a szerkesztőséghez; az olvasók véleményüket nyilvánították a lap új formájáról és tartalmáról. A levelek l“gtöbbje egy közös és általános panaszt hangoztatott: NEM TUDJUK OLVASNI A KIS BETŰKET ! A levélhalmaz az olvasótábor lázadását jelezte. Mi-“öszintén szólva”- örömmel fogadtuk e lázadást még pedig azért, mert ez arról tanúskodott, hogy az olvasók szivükön viselik a lap minden ügyét-ba- ját, magukénak vallják ezt az újságot és bátran, ö- szintén felszólalnak, ha valami nincs kedvükre. A szerkesztőség megértette az olvasók felháborodását és cselekedett a hiba jóvátételére. Ma már az uj rendszer harmadik hónapjában, nincs a lapban kisbetűs cikk és igy: Az utolsó időkben sokat lehet hallani a zsidó vallásu polgárok helyzetéről a Szovjetunióban. Több ilyen vonatkozású panasz került előtérbe sokak elméjében, különösen zsidó vallásu amerikaiak között. Hogy intelligens véleményt tudjunk alkotni, elkerülhetetlen, hogy ezeket a panaszokat higgadtan és tényekre alapozva tegyük vizsgálat tárgyává. Az elhangzott panaszok között a leggyakrabban ezeket lehet hallani: Anti-szemitizmus van a Szovjetunióban; Zsidók elleni megkülönböztetés folyik a Szovjetunióban; A Szovjetunióban egy zsidó nem lehet zsidó, nincs zsidó kiütura és oktatás; A Szovjetunióban nincs szabadság zsidók részére; A leningrádi bűnügyi tárgyalás anti-szemita ügy volt, mivel all vádlott közül 9 zsidó volt, különben is ártatlanok voltak, mert ők csak Izraelbe akartak menni; Nem engedik meg a zsidóknak, hogy kivándoroljanak Izraelbe; Zsidóknak útlevelet kell hordaniuk a Szovjetunióban; A Szovjetunió gyűlöli Izraelt és elpusztítását óhajtja; A Szovjetunió elitéli a cionizmust, ezért tehát anti-szemita. A történelem feljegyzései mutatják, hogy a Bol- seviki Párt 1914-ben egy Lenin által fogalmazott törvényjavaslatot nyújtott be a cári Dumában, amely egyenlőséget biztosit minden nemzetiségnek, tehát zsidóknak is. Közvetlenül a hatalom átvétele után, 1917. november 15.-én Lenin aláírta a kiáltványt, amely teljes egyenlőséget biztosit minden nemzetiségnek és vallásnak. 1919. márciusban, Lenin egy beszédében kijelentette, hogy csak a legtudatlanabb és legelnyomottabb emberek hihetik el azokat a hazugságokat és rágalmakat, amelyeket a zsidókról terjesztenek. Az Alkotmány és a Büntető Törvénykönyv súlyos büntetéssel sújt olyan bűnöket, mint az anti szemitizmus, anti-szemita kijelentések és cselekedetek. Kétségtelen, hogy előfordulnak szórványos, egyéni anti-szemita megnyilvánulások, de feltétlenül ritkábban, mint más “civilizált” nem-szocialista országokban, amelyeknek NINCS OK A PANASZRA E TEKINTETBEN. Lehet, hogy van panasz más okból. Vannak, akik panaszkodnak, hogy sok a kép, nem elég a szöveg. Mások arról panaszkodnak, hogy még mindig sok a hosszú cikk a lapban. Vannak, akik nem egyeznek meg a lap állásfoglalásával a közel-keleti kérdésben. De nehogy valaki azt higyje, hogy csak panaszok vannak a levelekben ! Éppen ellenkezőleg ! Minden panaszos sok szépet és jót is lát a lapban és a tény az, hogy a levélírók nagy része nem győzi dicsérni a lapot, a lap minden hiánya ellenére. S ez a lap iránti szeretet, a lap iránti hűség visz- szatükrözödik a lapfenntartásra küldött adományokban. Az április 15.-i lapszámban jelentünk majd a lap pénzügyi kampányáról, mely kétségtelenül rámutat arra, hogy milyen érzelmekkel viseltetnek az olvasók a MAGYAR SZÓ iránt. törvényei nem szabnak ki büntetést ilyen tettekre. A Szovjetunióban nincsenek klubok, szállodák, nyaralóhelyek, amelyek nem fogadnak el zsidó vendégeket; a Szovjetunióban nincsenek nagy vállalatok, amelyek kizárnak zsidókat igazgatósági testületükből, mint az Egyesült Államokban. A Szovjetuniobeli vállalatok és szervezetek lajstromának csak felületes megszemlélése is mutatja, hogy nemcsak nincs megkülönböztetés zsidók ellen, sőt ellenkezőleg," vannak zsidók vezető állásokban minden tevékenység terén. Bizonyos foglalkozásokban, mint a tudományok, a művészetek és a kutatások, zsidók töltenek be rangos állásokat oly számban, amely meghaladja a zsidók arányszámát a lakossághoz képest. Ezeknek a felsorolása sokkal több helyet venne igénybe, mint amennyi itt rendelkezésünkre áll. Az új Szovjet Állam első elnöke: Yakov Sverdlov, zsidó volt. Számos, sokszorosan kitüntetett tábornoka van a szovjet haderőknek, néhányuk világhírre tett szert a II. világháború során és azután. Zsidók tucatjával töltenek be miniszteri és helyettes miniszteri hivatalt a kormányzásban és iparban. Egyedül az Orvostudományi Akadémiának 20 zsidó tagja van. Az egyetemi hallgatók országos aránya a lakossághoz képest 1,82 %, mig a zsidó hallgatókra vonatkozólag ez az arány 3,15 % A kiváló szerep, amit zsidók töltenek be a Szovjetunió kulturális életének minden ágában, túl jól ismert nemzetközileg, hogy az további bizonyítást igényelne. Zsidó irók könyvei nagyszámú kiadásban jelentek meg jiddis nyelven, és azokat lefordították más nemzetiségek nyelveire is. Nagyon hosz- szu a névsora a zsidó Íróknak és költőknek, akiknek munkái megjelentek, sokaknak a neve jölismert a Szovjetunió határain túl is. A Szovjetunió zenei, színházi, balett és mozi vüágában szerepet játszó számos zsidónak neve nemzetközi tiszteletnek örvend. A 844 személy között, akiket Lenin díjjal tüntettek ki, 96 zsidó. (A Szovjetunió lakosságának csak 1,2 %-a zsidó.) A Szovjetunió városaiban tucatjával találni utcákat, amelyeket zsidókról neveztek el. Ha “zsidó” alatt olyan zsidó vallásu személyt értünk, aki vallása részére különleges figyelmet és előnyöket igényel, akkor egy ilyen személy “nem lehet zsidó”, nem különb módon, mint egy más vallásu személy nem tarthat igényt ilyen különleges bánásmódra. De vallását gyakorolhatja, mint személyes ügyet, csakúgy jnint bármely más vallásu egyén. Zsinagógák állnak nyitva részükre bárhol, ahol elegendő vallásos személy ezt kívánja. Mintegy száz zsinagóga van a nagyobb városokban. A moszkvai zsinagógával kapcsolatban álló kenyérgyár 1969-ben kb. száz tonna maceszt sütött Pe- szach ünnepére. 1968-ban 10.000 uj imakönyvet adtak ki, Levin főrabbi kiadásában. A moszkvai Központi Zsinagógában van egy teológiai szeminárium, a Jesiva. Ami a zsidó kultúrát illeti, Moszkvában van a Zsidó drámai társulat, melynek 20 tagja van, Ven- jamin Shvartzer igazgatása alatt. Anna Guzik színész csoportja már évek óta adja elő a “Vándorló Csillagok” cimü slágert. A leningrádi Zsidó dráma társaság, Esther Roitman igazgatása alatt, más városokban is tart előadásokat, főleg Solem Alejhem darabjait. Sidi Tahi színtársulata, Csernovicban, zenés vígjátékokat ad elő főleg Ukrajnában és Moldo- vában. Amatőr zsidó színtársulatok működnek Vil- nában, Kisinyevben és Birobidzsánban. Es ez nem a teljes lajstroma a zsidó színtársulatoknak. Zsidó irodalomról mar szóltunk fentebb. Zsidó polgárok élvezik mindazokat a szabadság- jogokat, amelyeket minden más nemzetiség élvez a Szovjetunióban, és nincsenek semmi korlátozásnak alávetve, mely más nemzetiségre nem vonatkozik. Abszolút és korlátlan szabadság nem lehetséges egy civilizált államban. Ilyen abszolút szabadság nem létezik az Egyesült Államokban, sem Izraelben. Miután a leningrádi bűnügyben a vád az volt, hogy egy repülőgépet akartak elrabolni, hogy azon Izraelbe szökjenek, nyilvánvaló, hogy a vádlottak legtöbbje zsidó volt. Ez éppúgy nem bizonyít antiszemitizmust, mint ahogy nem lehet anti-keresz- ténynek nyilvánítani egy keresztény bűnöző csoport elitélését. Azok tudatosan megsértették a Szovjetunió törvényeit, tehát törvény elé kellett állniuk tetteikért, tekintet nélkül arra, hogy zsidók e vagy nem. Az, hogy valaki elkövet egy olyan bűnt amelyet egyesek más országokban helyeselnek, az még nem teszi a bűnöst ártatlanná. Zsidó polgárok nem kapnak engedélyt a kivándorlásra, kielégítő indoklás nélkül, éppúgy, mint más nemzetiségbeli polgárok nem kapnak Uyen engedélyt. A Szovjetuniónak, csakúgy, mint minden más államnak, szuverén joga a be- és kivándorlást szabályozni, tekintet nélkül arra, hogy más országok azt mily módon intézik. A Szovjetunióban, mint sok kapitalista országban is, minden polgár köteles személyi igazolványt, nem “útlevelet”, hordani magával nemcsak egyedül a zsidók. Ez a személyi igazolvány jelzi a személy nemzetisegét is, saját választása alapján. Itt megint a Szovjetuniónak szuverén joga az ország közigazgatását szabályozni, tekintet nélkül más országok módozataira. Az Egyesült Államokban legtöbb em(F oly tatás a 12. oldalon.) Published weekly, except 2nd & 3rd week in July by Hungarian Word, Inc. 13» East 16th Street, New York, N. Y. 10603. Telephone: AL 4-0397. Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31, 1952 under the Act of March 21, 1879, at the P.O. of New York, NY. Előfizetési árak: New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre $10.00, félévre $5.50. Minden más külföldi országba egy évre $12., félévre $6.50. Szovjet anti-szemitiimus
