Amerikai Magyar Szó, 1970. július-december (24. évfolyam, 27-49. szám)

1970-09-03 / 34. szám

8 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, September 3, 1970. Women Strike for Equality Szerda, augusztus 26-ika, emlékezetes nap ma­rad az amerikai nők történetében. Nemcsak azért, mert ez a nap jelzi az 50-ik évfordulóját annak, hogy a 19-ik alkotmánymódosítás megadta a vá­lasztási jogot a nőknek, hanem azért is, mert ezen a napon mintegy tiz különböző női szervezet az ország 40 városában rendezett tüntetéseket és fel­vonulásokat a Nők Felszabadításáért és Egyenjogú­ságáért. Történetesen ez az akció időben egybe esik egy uj alkotmánymódositó törvényjavaslat tárgyalásával, amely megtilt az Egyesült Államok­ban vagy az államok bármelyikében nemen alapuló bármiféle megkülönböztetést. Ezt a törvényjavas­latot a képviselőház már megszavazta és az most a szenátusban vár szavazásra. Három fő követelés van felírva a tüntetések zászlajára: szabad abortusz, kívánságra, — 24 órás gyermekóvó intézetek, a közösség ellenőrzése alatt -—, és egyenlő alkalom úgy munkahelyen, mint is­koláztatásban. A tüntetést pártoló és támogató csoportok között ott találjuk a békeküzdelemben élen járó Women’s Strike for Peace szervezetet is, amely kibővítette a tüntetés jelszavát ilyenmódon: WOMEN STRIKE FOR EQUALITY AND PEACE. A haladó és munkás mozgalom természetesen támogatja ezt a mozgalmat, mint alapjában véve haladó jellegű mozgalmat. De ugyanakkor fel kell hívni a figyelmet a mozgalom több gyengeségére és hiányára és intenünk kell a mozgalom mögött rejtőző kelepcékre. Legelső az, hogy ha ez az un. “Equal Rights Amendment” valósággá válik, azzal hogy megtilt minden megkülönböztetést férfi és nő között, mó­dot ad munkaadó érdekeltségeknek arra, hogy a munkásmozgalomnak hosszú évek küzdelme árán elnyert nő-védelmi törvénykezéseit megsemmisít­sék, minthogy ezek “megkülönböztetést jelképez­nek” (még ha a dolgozó nők érdekében is). Mi azt követeljük, hogy ebbe a törvényjavaslatba bele- foglaltassék, hogy ez a törvény nem okozhatja az eddig fennálló nő-védelmi törvények érvénytelení­tését, sőt mi ezeknek a nő-védelmi törvényeknek további fejlesztését és bővitését követeljük. Ilyen például a dolgozó nőknek szülés előtt és után nyúj­tandó segély törvényszerű rendszeresítése, munka­helyük fenntartásának biztosítása mellett. Ezen­felül, járulék-juttatás a csecsemőgondozás idejére. A dolgozó nőknek különösen fontos a gyermekek részére kellően képzett személyzettel ellátott, nap­közi otthonok fenntartása a lakóhelyek közelében, vagy teljesen ingyenesen vagy nagyon csekély díjazás mellett. Kétségtelen, hogy vannak biológiai különbségek nő és férfi között, de ezek nem szolgálhatnak káros megkülönböztetés igazolásául, sőt ellenkezőleg, jogalapul kell, hogy szolgáljanak a nőket védő törvényekzésnek. Idetartozik az egyenlő munkáért való egyenlő fizetésért való követelés is. Továbbá törvénytelennek kell nyilvánítani minden megkü­lönböztetést is, amely ezeket a védelmi szabályo­kat használja ki alapul. Ez az uj a nők felszabadításáért való mozgalom itt Amerikában ma még úgyszólván kizárólag kö­zéposztálybeli megmozdulás, ami megnyilvánul kö­veteléseiben is. Idáig nem vett tudomást arról, hogy a munkásosztálybeli nők kétszeresen vannak a férfi társadalom kihasználásának alávetve, egy­szer mint bérért dolgozó munkás, másodszor mint háztartásbeli, tehát gyermek nevelő és gondozó, és férj ápoló és ellátó, amiért nem kap fizetést, sem pedig Social Security nyugdijat. A helyes nő- felszábaditó mozgalom nem kell, hogy a férfiak ellen irányuljon, mert a hibák nem a férfiaktól erednek, hanem a fennálló rendszer szükségletei­nek a következményei, hisz maga a férfi-uralom is csak ennek a rendszernek a következménye. Semmi tudományos és természeti alapja nincs an­nak a közhitnek, hogy vannak bizonyos “női” te­vékenységek, amelyek nőknek valók és nem valók férfiaknak. Se a főzés, se a takarítás és mosás, sem pedig a gyermeknevelés nem különlegesen női tevékenység, nincs semmi ok arra, hogy fiuk ne tanuljanak főzni és mosni az iskolában és lányok ne tanuljanak azstalos-mühelyben, vagy gépmű­helyben dolgozni az iskolában. Ha elérjük azt a köztudatban, hogy nők éppenolyan képesek min­den munkára, mint a férfiak és ha tudomásul vesszük, hogy a munkásosztály női éppolyan fon­tos és jelentős részét képezik a társadalomnak, akkor a Nők Felszabadító Mozgalma rohamlépé­sekkel fog előrehaladni a teljes győzelem felé. Vágó Oszkár HÚSZÁN — EGY KUNYHÓBAN Alabama állam Greene megyéje többi közt arról nevezetes, hogy az ország összes megyéi között a hetedik helyen áll a szegénység létráján. Greene megye Eutaw falucskájában lakik Mrs. Eddie C. Powell nagymama — huszadmagával, egy kis fakunyhóban. Három évvel ezelőtt na~v'’vb házban lakott, de sz még a feketék egyenjogúságáéit fo’vtatott tün­tető menetben való részvétele előtt volt. “Három évvel ezelőtt csatlakcztap"1 az első me­nethez -— mondja Mrs. Powell. Am:kor visszatér­tem, a fehér házigazda kilakoltatott a házból. A régi lakbérem havi tiz dohár volt. Most 15 dollárt kell fizetnem ezért a viskóért.” A fából összetákolt kunyhó belül karton papírral van kibélelve. “Rettegek attól a gondolattól, hory a telet is­mét ebben a házban kell eltöltenem. A kartonpa- pir nem gátolja a hideg levegő behatolását” — panaszkodik Mrs. Powell. Nincs munka Mrs. Powell három leánya szintén csatlakozott az egyenjogúsági felvonulásokhoz, őket is kilakoltat­ták. Ezért élnek most egy fedél alatt húszán: a nagyanya, férje, aki 90 éves és rokkant, három leánya férjeikkel és gyermekeikkel. Csatlakozott hozzájuk fiuk, Richard, aki St. Louisban dolgozott, de elvesztette a munkáját és i"v ő is “hazajött.” “Vannak házunkban munkaképesek, de nincs munkaalkalom” —- mondia Mrs. Powell. Húszán havi $280 nyugdíjból és közsegé'yből tengetik éle­tüket. “Érdemes résztvenni a demonstrációkban?” — tette fel a kérdést a riporter. “De még mennyire! Amióta fe’emeltük szavun­kat, azóta kapunk élelmezési jegyeket” — vála­szolta Mrs. Powell. Vannak, akik boldogulnak Mrs. Powell kunyhójától 14 mérföldre északra, a 14-es jelzésű ut mentén van Harry Means, 45 éves fekete farmer 800 akkeros farmja. 300 tehén legel a mezőn. Mr. Means búzát, árpát, szójababot, kukoricát és szénát termel. Tiz ember dolgozik a farmon. 18 éves leánya, Linda szintén kiveszi ré­szét a munkából; tudja, hogyan kell kezelni a me­zőgazdasági gépeket. Testvérei: a 14 éves Harriet és a 12 éves Zelda szintén segítenek. Kisöccse, Donald, 3 éves. Mr. Means, noha viszonylag jómódban él 4 há­lószobás, kényelmes házában, szintén résztvesz a feketék egyenjogúsági mozgalmában. “Most, hogy mi (feketék) képezzük a megye ve­zetőségének többségét, a fehérek sokkal nagyobb tiszteletet tanúsítanak irántunk” — mondta Mr. Means. Majd visszaemlékezett a ’60-as évekre, amikor a Student Nonviolent Coordinating Committee megkezdte a fekete szavazók regisztrálását. A mun­kát a Southern Christian Leadership Conference folytatta, mely ma is aktiv a megye fekete lakosai között. Greene megye lakóinak 81 százaléka fekete. Linda beiratkozott az egyetemre. Társadalomtu­dományt tanul. A riporter megkérdezte tőle, hogy egyetemi tanulmányai után visszatér-e a farmra? Hosszú gondolkodás után, nyilt mosollyal igy vá­laszolt: úgy hiszem, igen. A MACSKA A macskát ugyanúgy, mint a kutyát a legré­gibb idők óta neveli az ember. Az ember eleinte csak hasznossága miatt tartotta a macskát. A macskák elpusztították a rágcsálókat, melyek elterjedése károkat okozott az élelmiszertartalé­kokban. Később, különösen a városi lakosság, kedvtelésből, szórakoztatására tartott macskát. Az elmúlt 4,000 év alatt, amióta a macskát há­ziállatként tartják, különböző fajta, különböző szinü, és szőrű macskákat tenyésztettek ki. Isme­rünk tigrisszőrü, zebrás, kendermagos, márvá- nyos szőrű és más macskákat. Aki macskát akar tartani, annak tudatosítania kell, hogy a macskának nincs mit keresnie a kony bábán és a hálószobában. A lakás más pontján kell számára fekvőhelyet készítenünk. Fontos, hogy a macskatulajdonosok betartsák az alapvető higié­niai szabályokat. Tápláléka: A macskát tejjel, hússal és növényi anyagokkal etetjük. Szívesen eszi meg a zöldséggel kevert burgonyát, a húst, a tüdőt, stb. A konyhai hulla­dékokat is szívesen megeszi. Szaporítása: A házi macska 6 hónap alatt fejlődik ki. Rend­szerint kétszer évente párzik, február végén, vagy március elején, illetve júniusban. 56 nap után hozza világra a kismacskákat, melyek szőr- telenek és vakok. Egyszerre 5—6 kisállat szüle­tik A*»— 10. napon kezdenek mozogni, játszani és ebben az időszakban a legszeretetreméltóbbak. Végül, még meg szeretnénk említeni, hogy a macska, különösen az udvaron nevelt macska, rendszerint nem otthon hozza világra utódjait. Gyakran nem is tudunk a kis macskákról. Ha nem szabályozzuk a macskakölykök számát, a szabadban élnek, kóbor-macskákká válnak, me­lyek énekes madarakra és más hasznos állatokra vadásznak. Erről nem szabad megfeledkezniük a macskatulajdonosoknak. KONYHA Vasárnapi ebéd HÚSLEVES GOMBÓCCAL Hozzávalók; 500 gr fehércsont, 400 gr marha­hús- elsőrész, 250 gr gyökérzöldség, 50 gr hagy­ma, 1 gr szemesbors, 30 gr só, 250 gr sárgarépa, 60 gr zsemlye, 30 gr prézli, 60 gr tojás, 30 gr si­maliszt, 10 gr petrezselyem zöldje, 1 gr őrölt bors. A csontból és húsból jóminőségü levest főzünk. Tészta helyett gombócokat (nagyobb galuskákat) készítünk a levesbe — személyenként hármat — az alábbi módon: a zsemlét vizbe áztatjuk, majd a vizet kinyomjuk belőle, hozzáadjuk a tojást, a prézlit, kevés lisztet, zöldpetrezselymet, átkever- getjük s ebből a másszából kanállal formáljuk a gombócokat és a leves egy részében megfőzzük. A kockákra szeletelt főtthust, zöldséget és gom­bócokat belehelyezzük a levesbe és tálaljuk. TOKAJI HUSKEVERÉK Hozzávalók: 750 gr sertéscomb, 750 gr marha- bélszin, 200 gr sertészsír, 150 gr hagyma, 1 gr őrölt bors, 30 gr só, 10 gr “Worcester”, 100 gr “Kecsup”, 10 gr “Pfeferenka”, 100 gr bor, 50 gr olaj, 50 gr simaliszt. A sertés- és marhahúst metélkékre vágjuk, megsózzuk, fűszerezzük, hozzáadjuk a “Pfeferen- kát” és “Worcestert”, olajat csöppentünk rá és állni hagyjuk. A felaprózott hagymát zsírban pároljuk, majd beletesszük a felvagdalt húst, Teszteljük, továbbá lisztet hozzáadva pirítjuk s hozzáadjuk a “Kecsup-ot, bort és pirított burgo­nyával tálaljuk. HUTNIK TORTA 5 tojás sárgáját összekeverjük négy leveses ka­nál erős feketekávéval (a zaccot is lehet), és 20 dkr porcukorral s ezt 20 percig keverjük, majd hozzáadjuk az öt tojás fehérjét és 18 dkg lisztet. Közepes tűznél sütjük. Krém: 3 egész tojást, 15 dkg porcukrot, 2 evő­kanál erős feketekávét gőz felett állandó keverés mellett sűrűre főzzük, majd tovább keverjük, mig teljesen kihűl. Belekeverünk 20 dkg vajat, az egész masszát habosra keverjük s ezzel töltjük és be­vonjuk a tortatésztát. i 1 fJlLÍ. MX'KJQ

Next

/
Oldalképek
Tartalom