Amerikai Magyar Szó, 1970. július-december (24. évfolyam, 27-49. szám)
1970-07-30 / 29. szám
6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, July 30, 1970. Harangozó Gyula, a világhírű fáncosmüvész festőművészként mutatkozik be Harangozó Gyulát, az Állami Operaház kiváló táncművészét és koregráfusát világszerte ismerik. Számos országban vendégszerepeit már — május elsején tért vissza Bolognából, ahol Bartók Béla hires táncjátékában, A csodálatos mandarinban lépett fel. A balett szakértői úgy könyvelik el, mint a világ egyik legjobb karaktertáncosát. Mint koreográfus nemcsak európai színpadokon aratott sikert, hanem éppen A csodálatos manda- rin-t az ö koreográfiájával mutatták be Dél-Ame- rika több színpadán. A népszerű táncművész most uj oldalról mutatkozik be: a budapesti Opera Klubban kiállítás Byilik meg — festményeiből. Eddig csak barátai tudtak arról, hogy a kiváló művész szabad óráiban festeget. Legtöbb képe tájkép, csendélet, sok a szépséges tájakat örökíti meg. Harangozó Gyula igy vallott kirándulásáról a festészet területére: — Pillanatig sem gondolok arra, hogy ezután a kábításom után úgy szerepeljek, mint — festőművész. . . Azért festek, mert nagyon szeretem a festészetet, s úgy érzem, ha magam is gyakorolom, akkor jobban megismerem és jobban tudom élvezni az igazi művészetet. .. Hazai könyvespolc “REJTŐZŐ ISTENSÉG” Érdekes könyv látott napvilágot a közelmúltban a budapesti Szent István Társulatnál, a magyarországi katolikus egyház könyvkiadójánál. A mű cime: Rejtőző Istenség, szerzője: Sennay - András. Hívők és nem, hívők dialógusáról — e párbeszéd problémáiról szól a könyv, amelyhez dr. Bre- zanóczy Pál, egri érsek, a magyar katolikus püspöki kar titkára irt élőszót. A szerző azzal a megállapítással kezdi könyvét, hogy Nietzsche mondása : meghalt az isten, — korunkban lassan közhellyé kezd válni. Olyannyira, hogy többen is állítják: az ókor és középkor a hitnek, a hivő ma- f»tartásnak, az újkor és a jövő pedig a hitetlenségnek korszaka. Ugyanakkor az sem kétséges — mondja a sezrző — hogy az istenhit is hasonlóképpen korunk nagy realitásai közé sorolható. A párbeszéd szükségessége mellett hitet téve Szennay így ir: ma, amidőn ateisták és hivők külön, de egyre inkább együtt is azon fáradoznak, hugy közös célok felé kormányozzák az emberiség hajóját, midőn a közös békevágy, az emberi méltóság megbecsülése, a szabadság és igazságosság biztosítása közös akciókat követelnek — azok elől sem hivő, sem ateista nem térhet ki, — úgy véljük, hogy az alapvető kérdésekről is kellő higgadtsággal kell tárgyalnunk. Elsősorban azokról, melyek az istenhivőt mint hívőt, az ateistát mint ateistát alapvetően jellemzik. Mélységesen emberi témák ezek, s a holnapi világért vállalt felelősség is követeli, hogy mindezekről közös beszélgetést, dialógust folytassunk. A könyv összeállításánál egyébként a szerző a második vatikáni zsinat szellemét, sőt kifejezetten utasításait követte. Ennek értelmében az első részben szól “az ateizmusról, korunk egyik legsúlyosabb tényezőjéről.’’ A zsinat a hivők feladatává teszi továbbá, hogy “tárják fel isten és a vallás igazi arculatát’’, ezért a második rész erről a problémáról szól. Végül a harmadik részben hivők és nem hivők párbeszédéről, a dialógusról van szó. Az egyes főfejezetek címei egyébként: Az ateizmus a hivő szemével — A keresztény hit néhány lényeges vonása — Hivők és nem hivők dialógusa felé — Hivők és nem hivők dialógusának főbb vonásai a hivő szemével. A könyv szerzője a budapesti Hittudományi Akadémia professzora. A magyar katolikus püspöki kar őt delegálta Magyarország képviselőjeként a második vatikáni zsinat után létrehívott Nem Hivők Titkárságába. A dialógus témaköre iránti érdeklődését bizonyítja előbbi, “teológia és élet” című könyve. Hasonló témakörben megjelent tanulmányait közölték külföldi folyóiratok is. A tanulmányokkal párhuzamosan előadásokat tartott a bécsi, grazi, trieri, és müncheni teológiai fakultásokon. Résztvett több nemzetközi dialóguson, igy a Paulus Társaság négy ülésszakán, a Neues Forum dialógus folyóirat által Bécsben 1968-ban rendezett nemzetközi nyilvános dialóguson, s az osztrák televízióban rendezett kereszt tény-marxista forum vitán. • “A keresztény ember küldetése a világban” címmel ugyancsak a Szent István Társulat jelentetett meg egy érdekes összeállítást. A 220 oldalas könyvben a szerző, Nyiri Tamás arra próbál választ adni: hol a helye a mai keresztény hívőnek a modern világban. A mű a szerző különböző előadásait tartalmazza. Egy nagy magyar feltaláló és tudós: KEMPELEN FARKAS Kétszáz évvel ezelőtt, 1770-ben mutatta be Mária Terézia udvarában az előző évben készített sakkozógépét. A gép egy zárt asztalból meg egy mögötte ülő fából faragott törökből állott. A bábu gépiesen mozgatta karját, emelgette a figurákat; sakk vagy matt jelzéseit fejbólintással adta ellenfele tudtára. A szerkezet belsejében rugók, kerekek, csigák, vékony acélrudak voltak; szinte egy egész óramű, amelynek működése játék közben folytonosan hallatszott. A sakkozógép rejtélye évtizedeken keresztül lázban tartotta Európát és Amerikát. Újságok, folyóiratok foglalkoztak vele, színdarabok, regények szóltak róla. Főúri szalonokban vitatták mivoltát, gazdag polgári otthonok lakói kutatták rejtelmeit. Egyesek gonosz szellem erejét vélték benne, mások a mágneses hatás kihasználását látták a gépben. A bécsi APAD A TISZA SZEGEDNÉL Az apadás ellenére hosszantartó védekezésre készültek fel a vízügyiek, mert továbbra is magas vízállásra számítanak. Tovább erősítik a gátakat, uszályokkal szállítják a követ a szükséges helyekre. Tápé határában a honvédség alakulatai békaemberek segítségével robbantottak utat az uszályoknak, a hullámtéri fasorban, hogy azok megközelíthessék a gátat. — Képünkön: Tápé határában fóliával burkolják a békaemberek a gát oldalát ISMÉT OTTHON A MAKÓIAK Makó városa körül megszűnt a közvetlen árvízveszély. A hatóságok junius 3-án adtak engedélyt a város kiköltöztetett lakóinak visszatelepítésére. Makón megindult a normális mindennapi élet. — Képünkön: Hazafelé a vasútállomásról *★***********************+************** udvari bemutató után néhány évvel Kempelen világkörüli útra indult vele. A gép csodálatos hírét fokozta, hogy Európa hires főúri sakkozóin sorra győzelmet aratott, állítólag legyőzte Pál orosz nagyherceget, II. Frigyes porosz királyt, sőt még Bonaparte Napóleont is. A gép titka ma is rejtély: sokan úgy gondolják, hogy egy kiválóan sakkozó törpe ült benne, a fogaskerekek között, és ő irányította az asztal tetején lévő bábukat, mások tagadják ezt és a mechanika csodáját látják benne. A kérdést eldönteni nem lehet, mert a gép állítólag 1954-ben Philadelphiában egy tűzvész alkalmával elégett. Világhíressé lett alkotója, Kempelen Farkas nem sokra becsülte, mechanikai tréfának, gyermekjátékszernek nevezte a sakkozógépet. Tudós hajlamát, műszaki zsenijét távolról sem elégítette ki az effajta játszadozás; komoly, értékes, a haza és az emberiség javát szolgáló alkotások foglalkoztatták. Mária Terézia és II. József — akik előbb az udvari kamara fogalmazójának, majd később kancelláriai tanácsosnak nevezték ki Kempelent — ugyan sok hasztalan, csak az udvari körök érdeklődését kielégitő munkára fecsérel- tették el vele idejét, tehetségét, mégis több, igazi tudóshoz, istenáldotta műszaki tehetséghez méltó eredményt ért el: ő készítette a schönbrunni kastély parkjának szökőkut-hálózatát; megépítette a budavári vizmüvet, ujrendszerü kútját malmok ban, bányákban sikerrel alkalmazták; foglalkozott gőzgéppel is, és Wattot megelőzve uj erőát- vitelezést valósított meg rajta és ezzel nagyban emelte hatásfokát; Apatinban felállította az első magyarországi szövőgyárat. Egy vak zenemü- vésznőnek, Paradies Teréznek írógépet szerkesztett, amely domború betűket nyomott egy különleges papirosra, igy a vak ujjaival elolvashatta a szöveget. így teremtette meg a vakok számára az Írást, és egyben szolgáltatta a világnak a mai írógép ötletét is. De maradandó tudományos hírét nem ezekkel a találmányaival, hanem beszélőgépével és az 1791-ben megjelent az emberi beszéd mechanizmusáról szóló könyvével szerezte meg. (Mechaniz mus der menschlihen Sprache; Wien). Ennek a korszakalkotó műnek alapján nemcsak a magyar, hanem az általános fonetika történetében is kivételes hely illeti meg. Kempelen müvének még ma is nagyon sok megállapítása megállja a helyét, sőt igazában csak most kezdik felfedezni és értékelni fonetikáját. A Szülőföldünk rádióműsora Az Észak-Amerikában élő honfitársaink számára Keleti partvidéken: Nyugati partvidéken: helyi idő szerint: helyi idő szerint: 22.30—23.00-ig 19.30—20.00-ig a 19.8, 25.2, 30.5, 48.1 méteres rövidhullámon A Dél-Amerikában élő honfitársaink számára (riói időszámítás szerint): 20.00—20.30-ig a 13.8, 16.8, 19.8, 25.2, 30.5 méteres rövidhullámon.
