Amerikai Magyar Szó, 1970. július-december (24. évfolyam, 27-49. szám)

1970-12-17 / 49. szám

Schalk Gvula: INTERFLANETÁRIS P!LL!ÁKD?ÁM (avagy: hogyan küldünk kutató laboratóriumot a Neptunusz bolygóig?) _8___________________________________________________________________ Billiard asztalunk a csillagos égbolt, a bolygó­közi tér, billiard golyónk a Földről küldött ürlabo- ratórium, és az erő amellyel e hatalmas játékasz­talon egészen a Neptunusz bolygóig kívánjuk lök­ni ezt a fantasztikus golyót, az emberi értelem és munka! Mert nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy 2797 millió kilométer távolságra (harminc­szor Föld-Nap távolság!) — majd második lépcső­ben a Plútó bolygóig (3,670 millió mérföld) “lök­jünk” televízióval, fényképező és egyéb mérőmű­szerekkel felszerelt eszközöket a térbe! És nem is akárhogyan, hanem kihasználva a Naprendszer tá­voli hatalmas égitestjei által kialakított gravitá­ciós országutakat úgy haladjon minden üzemanyag szükséglet nélkül egy-egy ilyen eszköz a Fjldtől a Marson át a Jupiter, Szaturnusz, Uránusz és Neptunusz bolygó térségében, mint az APOLLO űrhajók a Föld és Hold között. Már 1972-re, majd 1974-re elkészülnek azok a rendkívüli időtálló és nagy ellenállóképességü szondák, melyekkel a megfelelő időben a “GRAND TOUR” a Nagy Túra néven is ismert vállalkozás kezdetét veheti. A vállalkozás a Föld, a Mars, a Jupiter, Szatur­nusz, az Uránusz és a Neptunusz bolygók 1970-es évtizedben elfoglalt egymáshoz való helyzetén és távolságán alapul. Olyan kedvező bolygóhelyzetek lesznek, amelynek kihasználásával egy a Mars mellett elhaladó szonda nem került Nap körüli pályára, mint rendesen, hanem bekerült a Jupiter »rniíókörébe, majd onnan a Szaturnuszébe és igy tovább. Óriási lehetőség arra, hogy az ember megtud­jon valamit a Naprendszer e távoli óriásairól, me­lyekről hatalmas távolságuk miatt jelenleg szinte semmit sem tudunk. (A Jupiter 600, a Szaturnusz 1400 millió kilométerre van a Naptól!) Ebbe a tá- Pmber ugyan el nem merészkedhet, de csodálatos leleményességgel elvárhatja, hogy 10 év múltán-már közeli fényképek álljanak rendelke­zésre valamennyi távoli bolygóról, csakúgy, mint a Marsról, vagy a Holdról. A GRAND TOUR-ra 1977-ben indítja el az akkorra már alaposan elő­készített szondát (esetleg szondákat) egy Titán JII-D, egy Centaur és egy Burner-II rakétakombi- nációból összeépíthető rendszer. A szonda 1,4 éves ut után (1978 közepén) érkezik a naprendszer leg­hatalmasabb boygójának körzetébe, ekkor leg­közelebbi pontján 3,2 Jupiter sugárnyira (kb. 150 ezer mérföld!) lesz a bolygó centrumától. Fényké­pezheti felszínét, a titokzatos egyenlítői sávokat és még titokzatosabb hatalmas kiterjedésű vörös fol­tot a Jupiter egyenlítője vidékén, mely együtt fo­rog a bolygóval és mibenlétét ezideig nem sike­rült megfejteni. Mérheti légköre vastagságát, sű­rűségét, a hőmérsékletet és számos más adatot olyan közelségből, mely közelségbe legmerészebb álmában sem juthat az ember ennek a 318-szoros Föld tömegű és 1300 szoros Föld térfogatú égi­testóriásnak, melynek felszínén súlyúnk két és félszeresre emelkedne! Újabb másfél év múltán (a repülés harmadik évében) 1980-ban a szonda 1400 millió kilométerre a Naptól és 1200-ra a Földtől 7,5-szörös Szatur­nusz sugárnyira halad el a gyűrűs Szaturnusz mel­lett. Ez kb. 240,000 mérföld, va'wis pontosan annyi, amennyi a mi Holdunk Föltől va'ó közepes távol­sága (ez utóbbi egész pontosan: 239,000 mérföld).' A Grand Tour, ez a hatalmas vállalkozás tehát a Szaturnusz bolygót Holdunk helyébe hozza, úgy nézhetünk e különös, fényes gyűrűvel övezett égi­testre, mintha a Holddal cseré’tük vo’na ki! Innen már nagyszerűen látni fogjuk majd a felvételeken (esétleg a visszaküldött tv kéneken is) a három részre tagozódott gyürürer.dszert, melyeknek egyes tagjai 11-, 18, zs 10,000 mérföld szélességben öve­zik az égitestet és melyek közül legfényesebb a középső, majd a legkülső, mig eghalványabb a legbelső. Micsoda látvány, micsoda csodálatos az emberi képzeletet felülmu'ó fantasztikus élmény: a Szaturnusz bolygó a Hold távolságában. Gyűrűi árnyéka gyakran vetitődik a bolygó korongjára és különleges napfogyatkozást okoz annak felszínén. Az 1977-ben indítandó szonda összesen nyolc és fé]éves repülés után a Jupitert követően a Plútó­val találkozik! Vagyis Naprendszerünk eddig is­mert legkülső bolygójával, mely már pontosan negyvenszer olyan messze van a Naptól mint a Föld (3670 millió mérföld!) 1985-ben — talán ép­pen az első Márs-expedició idején — miként az az első Hold-expediciót követően értek Mars közei­be a Marine VI. és VII. rakéták — kettős szenzációnak örülhet majd a világ, ha a Mars-ex- pedición túl közvetlen képeket kaphatunk a Plútó­ról. Eldől a vita: elszakadt Holdja-e valamely nagy­bolygónak ez az égitest, vagy pedig eredetileg is bolygó volt? Nagyteljesítményű távcsővel fedélze­tén ez a szonda átpásztázhatja a Plútón túli vilá­got is, és talán miként azt hinni lehet újabb boly­góra akad a tér e távoli mélységében, a Nap csa­ládjának újabb tagjára. A GRAND TOUR második lépcsője az 1979-ben indítandó másik TOUR szonda, amely másfél éves repülés után 300.000 mérföld távolságra ismét el­halad a Jupiter mellett, majd újabb 4,2 év múlva eléri mindössze 1,1 Uránusz sugárnyira az Urá­nusz bolygót, vagyis 16,500 mérföldnyire halad el a felszíne felett! Ha minden rendben halad, akkor 1988-ra érke­zik a szonda a Neptunusz bolygó közelébe! Fantasztikus lehetőség arra, hogy a legkorsze­rűbb földi műszerekkel (az akkoriban legkorszerűb­bekkel) közvetlen közelből vizsgáljuk a Naprend­szer e legkülső térségét, melyet ma a Naptól való nagy távolság miatt a hideg, a halál és csend vilá­gának tartunk, hiszen e roppant távolságokban, már aligha lehet melegítő, éltető ereje a napsu­gárnak. Ismeretlen, embertől idegen, távoli világ, de mint látjuk, az ember számára nem elérhetet­len. Ezt a lehetőséget azért kell kihasználnunk, mert a bolygóknak ez a kedvező, a földi űrszondát igy tovább-tovább adogató helyzete a következő két­száz éven belül nem ismétlődik meg. A Grand Tour telemetrikus rendszerének energiáját már atomenergia fogja szolgáltatni, hiszen ebben a tá­volságban már napelemeket használni nem lehet. Az 1970-es évtized tehát annak minden szaka­szában számos uj és izgalmas űrkutatási adattal szolgál majd az emberiség számára. Valóban el­mondhatjuk, hogy a végtelennel “játszunk.” De ez már nem is játék, szinte kisértjük azt. KOLERAKpZVETITO varjak A Penza (Szovjetunió) vidékén működő “Rogyi- na” kolhozban tömeges tyukpusztulás lépett fel. Az elhullott tyúkok bakteriológiai és biológiai vizs­gálata kolerafertőzést állapított meg. Az egész el­pusztult állomány átvizsgálása során feltűnően sok varjutetemre is bukkantak. Kiderült, hogy a var­jak elhullását is a kolera okozta. Mivel a tyukállo- mány 1965 óta tökéletesen egészséges volt, kolera sohasem lépett fel és ezenfelül az állományt éven­ként felújítják, kétségtelen, hogy a kolerát a var­jak hurcolták be. AMINOSAVAK ÉLET NÉLKÜL A meteoritckban az utóbbi években felfedezett szerves vegyületek (aminosavak, szénhidrátok stb.) már megingatták azt a korábbi nézetet, hogy ezek a vegyületek elválaszthatatlanok az élettől. A tu­dósoknak azt a véleményét, hogy szervtelen ve- gyületekből élettelen (abiogén) utón is képződhet­nek aminosavak, a Szovjetunió Tudományos Aka­démiája geokémiai és szervetlen kémiai intézeté­ben kísérletesen is igazolták. A. P. Vinogradov akadémikus és munkatársa, G. P. Vdovikin különböző szén- és nitrogéntartal­mú vegyületeket — metánt, széndioxidot, szénmo- noxidot, szenet, ammóniát, nitrogént, ammónium- kloridot, ként és vizet — elegyítettek össze, majd a keveréket 600 megawatt energiájú protonokkal bombázták. így a következő aminosavakat sikerült létrehozniuk: glicint, alanint, glutaminsavat, asz­paraginsavat, lizint, hisztidint, valint és leucint. A szovjet tudósok szerint a kozmikus sugárzás hatá­sára mindenhol végbemehet ilyen aminosav-képző- dés, ahol a fenti szervetlen vegyületek előfordul­nak. Mágneses örvények a Holdon A Hold egyenlítője közelében leszálló Apollo— 12 űrhajósai egy mágnességmérőt is felállítottak, amely 30—40 gamma erősségű mágnesteret re­gisztrált (1 gamma = 1/100,000 gauss). A Föld mágnesterének erőssége az egyenlítőn mintegy 35 ezer gamma (0.35 gauss). A Hold helyi mágnesteré­nek erőssége tehát csupán egy ezredét éri el a Föld mágnestere erősségének. A geofizikusok azon ban a Holdon ennél is kisebb, csupán 2—8 gamma erősségű mágnesteret vártak. Egyelőre még teljes homály fedi e holdmágnes- ség forrását. A legvalószínűbb talán az a feltevés, hogy a Hold nem merevedett meg teljesen, hanem belsejében folyékony, elektromosan vezető anyag van. Az ebben folyó anyagáramok kelthetik a gyenge mágnesteret. A Hold felszínén, ahol ez a mágnestér a napszelek mágnestereivel összetalál­kozik, mágneses örvények keletkeznek, és az Apol­lo—12 mágnesmérője valószínűleg ezeket regisz­trálta. H.ROTH & SOI IMPORTERS Az összes régi és teljesen uj magyar hangle- jelent meg) dupla kötetben .......................... $5 50 nwzek. Cigányzenés hanglemezek, eredeti ma- Ven ész-féle budapesti szakácskönyv ......... $3 00 gyár népzenekar játéka, egy teljes óráig játszik AMERIKAI NYELVMESTER ............................ $2.50 száma: 1001 AB Ar: $3.95 Angol-Magyar és Magyar-Angol szótár — $5.00 Magyar népdalok és csárdások, 1002 AB $3.95 Nagy Angol-Magyar Műszaki Szótár ___$12.50 • “MAGYAR” IMPORTÁLT SZALÁMI • uj magyar-angol és angol-magyar zseb­Hunyadi János ásványvíz. Pergetett Zita-akác- szótár (kötetenként) .................................$2.50 méz. Csokoládék, cukorkák. Uj édes mák, darái- Magyar játékkártya (Piatnik) egy csomag 85c va, szitálva. Szegedi paprika. Mák, dió s mandula , . , . . darílva. “IJkőrös csokidé*. Lek­Rudas vanma - HLTXZzTésZgeü ^ % “eggy-szörp csalamádé és savanyított PAPUCSOK jutányos áron. - A legújabb sza- papnka‘ “ Budapestl ma^ar llbamaj‘ kácskönyv: Budapesti ínyencmester (1955-ben Telefon: REgent 4-1110 Kérje ingyenes árjegyzékünket! A TÖRÖTT TELEFONKÁBELEK SZISZEGNEK A Bell Telefon Társaság laboratóriumában egy kézben tartható berendezést dolgoztak ki, amely- lyel a telefon légvezetékes kábeleiben fellépő töré­seket a földről lehet megállapítani. Eddig a ká­beltöréseket fárasztó, körülményes, sőt veszedel­mes módon, a póznákra mászva kutatták fel a ja­vító osztagok emberei. Az uj készüléket csak rá kell irányítani a földről a légvezetékre. A kábel­törés helyén a hallhatóság határán levő sziszegő hang keletkezik. Ezt a hangot a készülék hangér­zékelője egy telefonkagyló mikrofonjára irá­nyítja. A mikrofonban a hang felerősödik. A hang­jelzés alapján a kábeljavitók megtalálják a pontos helyet, ahol a felső vezeték sérült. A Bell Labora­tóriumok a készüléket terepen kipróbálták és meg­felelőnek, sőt kitűnőnek találták. a*************************************** ELLENTMONDÁS: EGY HÁTRALÉKOS ELŐFIZETŐ!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom