Amerikai Magyar Szó, 1970. július-december (24. évfolyam, 27-49. szám)
1970-12-17 / 49. szám
Thursday, Dec. 17, 1970. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 7 A jubileumi évről jelentjük: Bezárult a külföldi magyar művészek budapesti kiállítása Több mint 30 ezer néző tekintette meg azt a nagyszabású képzőművészeti kiállítást, amelyben a külföldön élő magyar művészek adtak ismertetőt a magyarországi közönségnek. A magyar sajtó több riportban és tudósításban számolt be erről a nem mindennapi kiállításról, mely tulajdonképpen nagyszabású ismerkedés- volt a szülőföld és a külföldön dolgozó, alkotó művészek között. Jellemző egyébként a művészek érdeklődésére, hogy bár az első kiállításon több mint nyolcvanan vettek részt, máris többen jelentkeztek ,hogy szívesen részt vennének egy legközelebbi, hasonló tárlaton. Diszalbum a tánccsoportok budapesti fesztiváljáról Az európai magyar kulturális egyesületek tánc- csoportjainak első budapesti fesztiváljáról, amelyen — mint már jelentettük — hét együttes vett részt, diszalbum készül. Az albumot a szereplő együttesek ajándékba kapják a Magyarok Világszövetségétől. Az idei táncverseny hire nagy érdeklődést váltott ki más országokban működő tánccsoportok részéről is, azért úgy határoztak, hogy e kezdeményezést tovább folytatják majd, sőt olyan tervvel is foglalkoznak, hogy tengerentúli táncegyütteseket is meghívnak a soronkövet- kező fesztiválra. A részvevőkön kívül máris több tánccsoport jelezte, hogy szívesen indulna egy hasonló táncversenyen. Elképzelhető az is, hogy a jövőben kontinensenként rendezik meg a magyar egyesületek tánccsoportjainak versenyét, s a legjobbak mérik össze művészi produkciójukat Budapesten. Tájékoztató az anyanyelvi konferenciáról Megalakult Budapesten az a szerkesztőbizottság, amely mintegy 300 oldalas tájékoztatót készít az anyanyelvi konferenciáról. A szerkesztő bizottság megtartotta első ülését, s elnökévé Lő- rincze Lajos professzort, a neves nyelvészt választotta. A konferencia jegyzőkönyve alapján készülő tájékoztató-kiadvány felelős szerkesztője dr. Imre Samu, a Nyelvtudományi Intézet helyettes igazgatója. A bizottság tagjai: dr. Kálmán Béla egyetemi tanár, Szabolcsi Miklós, az Irodalomtudományi Intézet ügyvezető igazgatója, és Marói Gyula, a Népművelési Intézet osztályvezetője. A kiadvány előszavát dr. Bárczi Géza akadémikus, az anyanyelvi konferencia elnöke Írja. A szerkesztő bizottság úgy határozott, hogy a nagy érdeklődésre való tekintettel kétezer példányban adja közre — november végén — a fontos eseménysorozat legjelentősebb beszámolóit, hozzászólásait, hogy ezzel is segítséget nyújtson a magyar nyelv és kultúra ápolásában, terjesztésében résztvevő külföldi magyaroknak és szervezeteknek. A tájékoztatót kézhez kapják az anyanyelvi konferencia részvevői, a magyar egyesületek vezetői, a magy iskolák igazgatói, tanárai, s a magyar nyelvű lapok szerkesztői. Az Amerikai Magyar Szövetség igazgatósági tagja és floridai elnöke, Nagymihály Gáspár építész, valamint reverend Szőke István, a Miami-i magyar református gyülekezet lelkésze, akik a Miamiból érkező, mintegy száz főnyi magyar csoportot vezették a szülőföldre, látogatást tettek a Magyarok Világszövetségében, ahol Kárpáti József főtitkárral, a külföldön élő magyarok egyetemes érdekeinek szellemében a magyar nyelv és kultúra megőrzéséről, ápolásáról tárgyaltak. A Szülőföldünk hullámhosszán Mintegy húsz esztendeje sugározza műsorait a Szülőföldünk. A sajátos arculatú adás szerkesztősége a Magyar Rádió épülettömbjének Szentkirályi utcai oldalán a második emeleten van. — Kik a Szülőföldünk hallgatói? — kérdezzük Lénárt Györgytől, a Szülőföldünk szerkesztőségének vezetőjétől. — Különböző országokban élő magyaroknak adunk műsort, ezért tekintetbe kell vennünk ismeretkörük, felfogásuk, érdeklődésük különbözőségét. — Milyen időközökben szólnak a hallgatókhoz ? — Naponta. Híreket, kommentárokat adunk, s interjúkat, színes beszámolókat közvetítünk h hazai életről. Hétfőnként Levelesláda cimü műsorunkban válaszolunk a beérkező levelekre. Minden szerdán Üzen az otthon címmel a hallgatók kívánságára közvetítünk riportokat, interjúkat, Szombati levél címen pedig publicisztikai írásokat sugározunk. Naponta egyórás kulturális műsorunk is van. Ebben sportról, tudósaink munkájáról, uj magyar filmekről, a színházi életről számolunk be. Megszólaltatjuk a könnyű és a komoly zene legfrissebb, legnépszerűbb alkotásait, az ismert előadókat, alkotókat, együtteseket. Gondolunk természetesen a népdal-, a magyarnóta-, az operettrajongókra is. Irodalmi folyóiratunk is van: az Alkotás. — Mit jelet a vasárnap a Szülőföldünk számára? — A leggazdagabb lehetőségeket. Ekkor közvetítjük például a hangjátékokat és a külföldön is kedvelt Rádiókabarét. A hónap vasárnapjain hallható állandó programjaink az Ifjúsági Magazin, a Zenei Magazin, a Sport, a Családi Magazin. — Hogyan foglalhatná össze a Szülőföldünk programját ? — Elvileg tálán úgy, hogy azt keressük, ami összeköt bennünket a külföldi magyarokkal. Ismertetni akarjuk számukra mindennapi életünket, fejlődésünket. Szeretnénk segítségükre lenni abban, hogy az idegen nyelvten’gerekben fiaik, unokáik tanuljanak meg magyarul, ismerjék történelmünket, földrajzunkat, művészetünket. Éppen ezért az elmúlt években többek között iskolaprogramot sugároztunk és a tananyagot Írásban is eljutattuk. Jelenleg a Szülőföldünk Szabadegye teme keretében az elmúlt 25 esztendő eredményei ről számolunk be. — Hogyan szerez a hallgató tudomást a Szülőföldünk adásidejéről? — Mint minden adóállomás, úgy mi is elsősorban élőszóval közöljük műsorunkat. Emellett azonban a Magyarok Világszövetsége lapjában, a Magyar Hírekben is megtalálható havonta harmincnapos adásprogramunk. — Munkájuknak van külföldi visszhangja? — Foglalkoznak műsorainkkal a külföldön megjelenő különféle pártállásu magyar nyelvű lapok és rádióadások, meg a többi hírszolgálat. Különösen széles körű visszhangot váltott ki március 15-i Kerekasztal beszélgetésünk a magyar nyelv, a magyarságtudat megőrzéséről. Hallgatnak bennünket nem magyarok is. Ugyanakkor tájékoztat nak minket a már említett levelek, kérések, a hazalátogatók személyes megjegyzései, tanácsai. Megtudtuk például, hogy az Egyesült Államokban, Kanadában sok helyen a magyar családok csoportosan hallgatják műsorainkat. WMV.WAWA’.W.'AV.WV.W.V.WAW SAJÁT ÉRDEKEDBEN CSELEKSZEL. HA A MAGYAR SZÓT TERJESZTEDI JÓL MŰKÖDIK A BUDAPEST—LONDON KÖZÖTTI "LÉGIHÍD" A MALÉV' és a BEA Brit Légitársaság között történt megállapodás értelmében naponta közlekednek légijáratok a két főváros között. A magasszinvonalon álló brit légiforgalom szoros kapcsolatai elősegítik a jó közlekedést Magyarország és Anglia között. — Képünkön: A Budapest—London járat pilótafülkéjében Krímik István király korában Kevés, szó esett az I. István millenniumi ünnepségeken arról, hogy az államalapító király nemcsak az ország fundamentumát vetette meg, hanem az ő nevéhez fűződik a magyar törvényhozás bevezetése is. Szigorú törvénykezése — csakúgy, mint az általa kialakított uj társadalmi és politikai berendezkedés — a pogánykori hagyományok, ellen irányult, hogy az állam megerősödhessák. A jogalkotás akkor újítás volt, az erő szál .V.?.” teremtett uj rend jogi védelme azokkal szemben, akik a történelem kerekét vissza akarták forgatni. Szinte a krimik borzalmait kelti a ma emberében az ezredév táján “hatályban” volt büntetési rendszer egész sor szankciója. Harcba szállt István király a séré! mé;.AT 7> jw sának ősi módja, a nemzetiségi bosszú ellen. Végrehajtásának egyes formáit: a kardrántást, a gyújtogatást, más házának megrongálását szigorú büntetéssel sújtotta. Csak egy esetben hagyta meg a bosszú lehetőségét: a mérgezőkkel és “megrontókkal” szemben, akiktől az akkori babonás korban nagyon féltek, őket a megsértettnek, illetve családjának a kezébe kellett adni, “hogy azok akaratuk szerint Ítélkezzenek fölötte”. Ezzel szemben meghagyta a király a sérelmek vagyoni kiegyenlítését, az úgynevezett jóvátételnek a rendszerét, amit viszont szinte a saját kezébe ragadott. A szabad egyezkedést csak kivételesen engedte meg, helyette már eleve megszabta az összeget, amelyeket valamilyen cselekményért kellett fizetni. Ez már valóságos büntetéspénz volt, tehát nem a közvetítés dija, mint például a germán jogok “bánatpénze”. Az emberölésért a tettesnek 110 bizánci aranyat kellett letennie, ebből 50 a kincstáré, 50 a sértett családé, 10 a közvetítőé lett. A halálbüntetést aránylag ritkán alkalmazta az államalapitó. Felségsértés esetén viszont jószágvesztéssel együtt. Ugyanakkor nemegyszer fenyegetett testcsonkitással: az orr, fül, kéz vagy nyelv levágásával, a kéz vagy a láb megcsonkításával. A csonkítás kétféle lehetett: vagy úgynevezett tükröző büntetés, ami azt jelentette, hogy az esküszegő égre emelt kezét veszítette, vagy tálió (“szemet szemért, fogat fogért”). A boszorkányo kát — az a kor ezt a fogalmat is ismerte! — ha, mai szóval “visszaeső bűnözőként” tetten érték: megbélyegezték. Törvényben szabták meg az egyházi büntetéseket is, ezek közé tartozott a kiközösítés, a keresztény temetés megtagadása, a böjt, a nyilvános megrovás. A Szülőföldünk rádióműsora Az Észak-Amerikában élő honfitársaink számára Keleti partvidéken: Nyugati partvidéken: helyi idő szerint: helyi idő szerint: 22.30—23.00-ig 19.30—20.00-ig a 19.8, 25.2, 30.5, 48 1 méteres rövidhullámon A Dél-Amerikában élő honfitársaink számára (riói időszámítás szerint): .. 20.00—20.30-ig a 13.8. 16.8, 19.8, 25.2, 30.5 méteíua . rövidhullámon. 1 SOBEL OVERSEAS CORP. 1 !® ® ® Elf If H 2,0 EAST 86th STREET, NEW YORK. N. Y. 10028 © ® EllliA rOUlsi EiOKaEG - telefon: (2121535.0490 - <g> I UTAZÁSI IRODA - IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE 8 @ SZÁLLODA FOGLALÁS — FORINT UTALVÁNY — VIZUMSZERZÉS ^ LÁTOGATÓK KIHOZATALA — GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK ^ H IKKA Magyarországra — TUZEX Csehszlovákiába ^ fc*®®®®®®®®®® ;§)®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®©(§)(§)(§)<Í)
