Amerikai Magyar Szó, 1970. július-december (24. évfolyam, 27-49. szám)
1970-12-17 / 49. szám
6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, Dec. 17, 1970. Mt TörTcum az Az MSZMP. X. Kongresszusa Irta: FODOR ERNA November 23-án az Építők Szakszervezeti Művelődési Házában megkezdte tanácskozását a MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT X. kongresszusa. A párt legfelsőbb szintű testületé tizedszer ült össze, hogy megvonja munkájának mérlegét s kijelölje a jövő feladatait. Meghívták a kormány tagjait, a miniszterek első helyetteseit, az országos főhatóságok vezetőit, a társadalmi és tömegszervezetek vezetőit, a Magyar Népköztársaság szocialista, ill. az európai országokba akkreditált nagyköveteit. Meghívtak ezenkívül több veterán harcost, a tudományos és művészeti élet képviselőit, köztük több neves párton- kivülit is. Ugyancsak jelen voltak a szocialista országok nagykövetei. Ezen országok legtöbbje kormány- szinten képviseltette magát. Jelen volt Leonyid I. Brezsnyev a szovjet, Tudor Zsivkov a bolgár, Wla- dyslav Gomulka a lengyel, Gustav Husak a cseh küldöttség vezetői. Kina és Albánia kivételével az összes szocialista államok küldöttei jelen voltak. • Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja; a munkás-paraszt kormány elnöke nyitottá meg a párt X. kongresszusát. Köszöntötte a küldötteket., a testvérpártok delegációit és a meghívott vendégeket. Közölte, hogy a kongresszusra «31 küldöttet választottak meg és ebből 685 jelen van. Az elnökségben helyet foglaltak a megválasztottak, ezek között voltak a párt és az állam vezetői, a részvevő testvérpártok delegációinak vezetői, a kiváló dolgozók nagyszáma, bányászok, tsz- tagok, brigádvezetők és nyugdijasok is. Kegyelettel emlékeztek meg az előző kongresszus óta elhunyt magyar és nemzetközi munkásmozgalmi harcosokról. A kongresszus részvevői a munkabizottságokra vonatkozó javaslatokat egyhangúan elfogadták. A kongresszus napirendjére és ügyrendjére vonatkozó javaslatokat Írásban megkapták a küldöttek és azt egyhangúlag elfogadták. A kongresszus első napirendi pontjaként Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára lépett nagy taps közben az emelvényre és elmondta a Központi Bizottság referátumát. Kádár János beszéde kivonatosan A Magyar Szocialista Munkáspárt a IX. kongresz- szus Útmutatásait követve, politikailag s szervezetileg megerősödve érkezett el a X. kongresszus küszöbére. A magyar nép, a munkásosztály az elmúlt négy évben céltudatosan haladt előre és nagy ered ményeket ért el a szocializmus építésének minden területén. A Központi Bizottság, a Szervezeti Szabályzatnak megfelelően, a kongresszusi okmányokat kellő időben a szervezetek rendelkezésére bocsátotta, majd véleményezésre megküldte a Hazafias Népfront Országos Tanácsának, a Szakszervezetek Országos Tanácsának, a Magyar Tudományos Akadémia Elnökségének, a Magyar Nők Országos Tanácsának és végül közzétette a sajtó utján és az ország lakosságával is megismertette. Széleskörű, magasszinvonalu viták sorozata bontakozott ki az ország minden tömegszervezetében. E vitában a pártélet, a belpolitika, a szociálista építés minden fontos kérdése felmerült. A beérkezett javaslatok nagy részét a Központi Bizottság máris hasznositotta. A kongresszust eiökészitő vitában kitűnt a legfontosabb: a párttagság egységes, a párt és a nép között egyetértés, nézetazonosság van az alapvető kérdésekben. A párttagság, a közvélemény helyesli a párt politikáját, az elvégzett munkát eredményesnek tartja. A Központi Bizottság előzetes jelentést készített tevékenységéről, a párt munkájának, az ország fejlődésének, a társadalom helyzetének főbb adatairól, e jelentést két héttel ezelőtt eljuttatták a kongresszus küldötteihez, majd a párt napilapjában nyilvánosságra hozták. Az előkészítés véget ért, a X. kongresszus megkezdte munkáját. A magyar dolgozó nép most a kongresszustól várja a nagy munka eredményes befejezését. A kongresszusnak el kell bírálnia a végzett munkát, elemeznie kell a társadalom jelenlegi helyzetét; ki kell jelölnie a párt feladatait, az ország további fejlődésének irányát. Biztosítania kell, hogy népünk erőit még jobban tömörítve, az eddig elért eredményekre építve és támaszkodva. magasabb szinten folytathassuk a szocialista társadalom teljes felépítésére irányuló munkát. Kádár János a majdnem 4 órán keresztül tartó beszámolóját hét pontban foglalta össze: Az elmúlt négy év szocialista épitőmunkájának eredményeként tovább fejlődött társadalmunk osztályszerkezete, fejlődtek termelési és tulajdonviszonyai. A népgazdaság összes fő ágazataiban, az iparban a mezőgazdaságban, a közlekedésben, a kereskedelemben tovább szilárdultak a szocialista termelési viszonyok. A szocialista termelés megszilárdulásának bizonyítéka, hogy a nemzeti jövedelem 98 százalékát a szocialista szektor adja. A magánszektor részesedése mindössze 2 százalék. Az ország lakosságának fele részt vesz a termelésben. 72% munkás és alkalmazott, 25% szövetkezeti tag. A magánszektor, kisiparos, kereskedő, valamint szabadfoglalkozású mindössze 3%. A felszabadulás óta végbement nagyarányú fejlődés Magyarországot egy közepesen fejlett agrár országból fejlett mezőgazdasággal rendelkező ipari országgá alakította át, a dolgozó osztályok helyzetében is átcsoportosulást és mélyreható változásokat idézett elő. A falu és város között nagyarányú a társadalmi mozgás, bár a mezőgazdaságból a nagyarányú átáramlás az iparba az utóbbi időben egy kicsit lelassult. Az ipar fejlődésével, a mező- gazdasági termelés kultúrájának emelkedésével, a szolgáltató iparágak előtérbe kerülésével terméPÉCSI VÁROSKÉP szetesen a jövőben is lesz átáramlás az osztályokon. rétegeken belül is. Rámutatott a munkásosztály nagy társadalmi jelentőségére és vezetőszerepére. A szocializmus útjára lépett parasztság szintén nagy fejlődést ért el. A parasztság a munkásosztály messzemenő segítségével, odaadó, szorgalmas munkával az utóbbi néhány évben megszilárdította és nagyüzemi gazdaságokká fejlesztette a termelőszövetkezeteket. A magyar mezőgazdaságban minden szélesebb körben alkalmazzák a tudományok vívmányait, egyre nagyobb szerepe van a technikának, az ipari és mezőgazdasági szakmunkásoknak, az agrár értelmiségieknek. A falun a helyzet gyökeresen megváltozott. A nagyüzemi termelés, a közös munka színvonalának emelkedése növelte a parasztság jövedelmét, javította életkörülményeit. Ma már a munkásság és a parasztság jövedelme erősen megközelíti egymást. Az államélet és szocialista demokrácia fejlesztése “A szocialista állam ereje abban van, hogy fő politikai alapja a munkásosztály és a parasztság szövetsége”, majd tovább folytatta Kádár János: Tevékenységében a dolgozó milliók, a lakosság széleskörű támogatására számíthatnak. Az állam funkciója a fejlődés során változik. A szocialista viszonyok között az állam elnyomó ereje egyre csökken, politikai, gazdasági és kulturális szerepe egyre növekszik. Az állam már sok feladat elvégzésére bevonja a társadalom különböző szervezeteit és erőit, az egyes állampolgárokat. A fegyveres testületek mellett az állam védelmét szolgálják a munkásőrök, önkéntes rendőrök, a polgári védelem tagjai. A szakszervezetek vették át és látják el a társadalombiztosítással, a munkásvédelemmel kapcsolatos feladatok legnagyobb részét. A dolgozók tömegesen vesznek részt az állam munkájában mint tanácsi aktívák, bírósági ülnökök, népi ellenőrök, stb. Az államélet további fejlesztésében nagy szerepet szánnak a helyi városi és megyei tanácsok hatáskörének és munkájának fejlesztésére. Erősitik a tanácsok népképviseleti, önkormányzati jellegét, így a dolgokat helyileg sokkal gyorsabban tudják elintézni, mintha mindent a központi szervekre várnának. Fontos, hogy a minisztériumok és más központi szervek mielőtt adják át konkrét intézkedési jogkörüket a fővárosi tanácsnak és a megyei tanácsoknak. Ugyancsak szükséges, hogy egyidejűleg a fővárosi tanács, a kerületi tanácsoknak, a megyei tanácsok a városi és községi tanácsoknak adják át a helyileg sokkal jobban intézhető ügyekben a döntést, és segítsenek megteremteni az önállóság, felelősség önkormányzat érvényre juttatásának feltételeit. Itt szeretném kihangsúlyozni a belügyminiszter, Benkei András beszédének azt a részletét, amely a legkonkrétabban megmutatja az állam nagyfokú demokratizálását: “A Belügyminisztérium (rendőrség és rendfenntartó szervek) feladata a bűnüldözés, a felderítés és a megelőzés, de semmiesetre sem az, hogy kifejezetten gazdasági, termelési problémákba vagy politikai, ideológiai vitákba avatkozzon be. Ez a párt, a kormány politikájából következik és egyben a törvényesség politikájának következménye. Pártunk iránymutatását követve betartottuk és jövőben is betartjuk azt az alapvető elvet, hogy ideológiai kérdésekben tévelygők, vagy ellenséges világnézetű — de egyébként ellenséges tevékenységet nem folytató — személyek ellen a marxista világnézetet és nem a rendőrséget kell szembeállítani. Ami a politikai ellenzékiséget illeti: amig az nem ellenséges tevékenység, hanem a nézetek nyílt fórumon való összeütközése, addig nincs helye a belügyi szervek beavatkozásának.” (Folytatjuk) “Egy kis hazai” cimmel az Odry Színpadon minden hét péntekjén, szombatján és vasárnapján, nagysikerű műsort rendeztek a hazalátogató külföldi magyaroknak. A műsorban olyan művészek léptek fel, akik már valamennyien szerepeltek külföldi magyarok előtt, igy Kazal László, Balogh Erzsi, Hadics László, Lehoczky Zsuzsa, Vámosi János, Zárai Márta, Kibédy Ervin és Hlatky László.
