Amerikai Magyar Szó, 1970. július-december (24. évfolyam, 27-49. szám)

1970-12-17 / 49. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 4 Az ebben a rovatban kifejtett nézetek nem szükségszerűen azonosak a szerkesztőség álláspontjával. Szereti a munkásleveleket, Bálint cikkeit DOWNEY, Calif. — Férjemmel együtt mindig élvezettel olvastuk Bálint Imre szellemes Írásait. Ezek már hosszú évek óta hiányoztak a Magyar Szóból. Most azonban, hogy ismét napvilágra ke- . rült egy kis szórakoztató írása, nagy örömünkre szolgált és mindketten élvezettel olvastuk. Szinte láttam az öreg bácsit, amint ott okvetetlenkedik a kórházi ágyon. Vegye vissza és tartsa meg régi jó szokásait Bálint Imre munkástárs, szórakoztasson bennün­ket szellemes cikkeivel, mert arra is szükség van. Úgyszintén nagy figyelemmel olvastuk Cincár Gyula és Rákosi Sándor tanitó cikkeit a választá­sokkal kapcsolatban. Kár, hogy nem kicsit előbb, a választások előtt jelentek meg, mert esetleg töb­beknek segitségére lettek volna. Azonban amiből tanulni lehet, az soha sem késő. A munkáslevelek máskülönben is mindig ked­veltek, tehát írjunk többet, hogy többet olvashas­sunk belőlük lapunkban. A napokban fennmaradtam megnézni a késői előadást a televízión, miután szeretett governerunk volt az egyik vendég. Kiváncsi voltam hallani igaz­ságos politikáját, ami ugyan nem lett nagyon ked­vező, mert nagyban siránkozott szegény, hogy az állam milyen nagy bajban van. Az év végére 100 millió dollár adóssággal fog küzdeni és hogy abból ki lehessen mászni, le kell vágni itt is, le kell vág­ni ott is. Természetesen ebbe benne foglaltatik a Medicaid, az állami segély s még sok más min­den, ahol úgy is a legvékonyabb a lehetőség. Vár­tam, hogy majd a saját fizetéséből is hajlandó le- -.yesni egy kicsit, de arra nem került sor. i Misánsky Erzsi Szívesen olvasta Schubert levelét TRENTON, N. J. — Olvastam Schubert mun­kástárs levelét a Magyar Szóban és tudom, hogy őszintén irta meg, amit látott. Egyesek eljöttek a házamhoz és kérdezték: olvastad Schubert cikkét? Igen, volt a válasz. Voltak, akik telefonon hívtak fel. Egyszóval mindnyájan örvendtünk a Magyar- országról irt cikkének. Azt irta benne, hogy gazdagon főznek. Volt idő, amikor nem főztek gazdagon, különösen azon a tá­jon, ahonnan én jövök. Uzsonnára pl. kaptunk egy darab kenyeret sóval, nem vajjal. S bizony előfor­dult, hogy vannak, akik hazamennek arra a vidék­re, ahonnan én is jövök és azt merik állítani, hogy nagy a nélkülözés. Ez szerintem kézzelfogható va­lótlanság. Azt mondta az egyik, hogy még annyi lisztje sem volt, hogy rántást tudtak volna csinál­ni. A szomszédba kellett menni lisztet kérni köl­csön. Hát — kérdem — hol vette a lisztet a szom­széd? önnönmagukat hazudtolják meg. Nagyon örvendtünk, hogy Schuberték látogatá­sa szerencsés volt és kérem őt olvasóink nevében, hogy csak írjon továbbra is, mert nagyon értékel­jük Írásait. • * Szabóék ÚJBÓL KAPHATÓ ORSZÁGH LÁSZLÓ I Angol-magyar • magyar-angol I I ZSEBSZÓTÁR I KÉT KÖTETBEN Ára kötetenként $2.50 és 25 cent posta- és csomagolási költség Megrendelhető $ B A MAGYAR SZÓ KIADÓHIVATALÁBAN | 130 East 16th Street, New York, N. Y. 10003 Telefon: AL 4-0397 HBSSHSSU99Bnli Semmi keresnivalójuk nincs Vietnamban ST. Catharines, Oat. — Minden kis vagy nagy sajtótermék kárörvendve közli, amikor az ország rendőrei a létért küzdőket agyba-főbe verik és börtönbe dobják azért, mert a köz érdekében ki mertek állni a porondra. Itt van pl. a General Mo­tors, ez a meghájasodott óriás üzem. Amikor a munkások egy morzsával többet követelnek, akkor a G.M. ebei elorditják magukat, hogy hosszabb szünetet kell tartani, nehogy a munkások meg­kapják, amit akarnak, mert akkor nagy baj lesz. Leállítjuk a munkát, ami a dolgozók ezreinek csa­ládja számára kritikus helyzetet teremt. Különö­sen azoknak, akik otthont és más egyebet vásárol­tak hitelre és azt most mind elveszítik. Ezek kö­zül sokat ráuszítanak a szakszervezetre, de ott nem a basákra, hanem azokra a tagság által választott vezetőkre, akik a köz érdekében ki merik nyitni a szájukat. Vörösfaló hadjáratot indítanak ellenük, mig azokat kidobják állásukból. Ugyanezek a fent- emlitett szerencsétlenek akkor aztán azt mondják, úgy kellett nekik és kárörvendve ujjonganak. Az egész világon örülnek az emberek, ha az amerikaiakat elverik valahol, de miért? Mert ott vannak, ahol semmi keresnivalójuk nincs. Egy né­pet ölnek, amelyet csak hírből ismernek, egyes helyeken a lakosságot halomra gyilkolják. Rokonlátogatóba mentem az Egyesült Államok­ba. Az unokahugom fia megkapta a behívó levelet és én azt mondtam a fiúnak, ne menj fiam, hanem gyere velem Kanadába. Mig el nem tudsz helyez­kedni, nálunk lesz otthonod. De a fiú rám för- medt, hogy a zászlóért, ha kell az életét is adja és azt is mondta, ha nem a nagybátyja lennék, fel­jelentene. Elbúcsúztam és hazaérve az első leve­lemre kapott válaszban Írták, hogy a fiú elment, az apja nagyon aggódott miatta. A nyár folyamán egy másik levélben Írták, hogy a fiú Japánban van egy kórházban. Azóta egy szót sem írtak és én úgy gondolom, ha Japánba küldték kórházba, ak­kor igazán nagy baj lehet és súlyos sebesülést kap­hatott. A napilapok Írják, hogy Nixon békét akar, a hadsereget kivonják Vietnamból. Már két éve pa­polja ezt, de még mindig több mint félmillió ide­gen katona vagy csatlós folytatja ott a gyilkolást. Elenyészően kis számú amerikai katonát hoztak haza és kevés köztük az épkézláb, annál több az elmebajos, a végtag nélküli, a nyomorék. Nem hi­szem, hogy csak 43,000 a halottak száma, jóval több amerikai halt ott meg. Frank Gabriel Cselekedjünk az öregotthonok javítása érdekében ELSINORE, Cal.—Helen Alper, a Harvest Years egészségügyi magazinban cikket irt, melyben szi­gorúbb ellenőrzést követel az öregotthonokban. Általános panaszok jönnek minden oldalról. A legelszomoritóbbak a tulmagas árakról szólók, amit ezekben az otthonokban kisjövedelmű embe­rektől, vagy családjaiktól kérnek. Ugyanakkor a lakosztályok tűzveszélyesek, nem tiszták, a kiszol­gálás hiányos. Frank E. Moss, Utah-i szenátor az utóbbi időben több oldalról tanulmányozta ezeket a panaszokat (annak a szenátusi bizottságnak az elnöke, mely az idősek kérdéseivel foglalkozik). Négy pontban szögezte le megállapításait: nincse­nek képzett ápolónők az otthonokban, kizárólag üzleti alapon, profitra működnek, a személyzetet a legalacsonyabb fizetési rendszer alapján honorál­ják, nincs szigorú orvosi és egészségügyi ellenőr­zés. A legfontosabb probléma, hogy tisztességes fi­zetést kell adni a személyzetnek, mert általános­ságban úgyszólván éhbérért dolgoznak. Szövetségi és állami felügyeletet kell bevezetni és nem utolsó sorban a szakszervezeteknek is legyen némi bele­szólásuk az ellenőrzésbe. Thursday, Dec. 17, 197Í“ Moss szenátor szerint a jelenlegi öregotthorr tisztára profit-alapon működnek. Williams szenj torral és másokkal együtt Moss szenátor szivv«á lélekkel támogatja ennek az égetően fontos prob­lémának a megoldását. Tudatában kell lennünk - mondta Moss szenátor —, hogy hatalmas erővé rendelkezünk, sok millió szavazattal és bár a? öregotthonok kérdése komplikált, még sem any- nyira komplikált, hogy ne lehessen megoldani. Azért mindenki legyen éber és használja fel sza­vazatát úgy a saját államában, mint Washington­ban és kényszerítse a törvényhozókat ennek a kér­désnek a mielőbbi megoldására. Schubert József Chiléről írnak a szerkesztőhöz A N. Y. Times olvasója, Russell B. Christensen következő levelét közölte a november 10-i számá­ban: Minden ok megvan arra, hogy Nixon elnök, en­nek a demokratikus országnak a megválasztott elnöke, elismerje és melegen támogassa Salvador Allende-t, Chile megválasztott elnökét. Két nagyon fontos szemszögből kell tekinteni, hogyan szervezi meg egy ország népe a saját éle­tét. Egyike ezeknek az intézményeknek a demok­ratikus módszer a vezetők kiválasztására. Egy má­sik, hogyan kívánja egy ország a saját határain belül termelt vagyonnak a polgárai közötti szétosz­tását megszervezni. Évek óta azt mondjuk a fejlődésben levő orszá­goknak, hogy a mi országunk képviseli a mi élet­formánk demokratikus megszervezését. Ez, a de­mokrácia valósága az, és nem a hatalmon levő kevesek akaratának a többségre való ráerőszako- lása, aminek nagyságunkat tulajdonítjuk. A privát tulajdont, az öröklés jogát, és módo­sított kapitalizmusunknak más tulajdonságait ta­láltuk a legalkalmasabbnak az egyének boldogu­lására. Ezeket állítólagosán könnyen meg lehet változtatni a rendszeren belül, egyszerűen demok­ratikus eljárásokkal. Ha jó szomszédaink egyike úgy határoz, hogy a vagyon szétosztásának egy bizonyos rendszere, ami eddig a miénkhez volt hasonló, ezentúl nem felel meg az ország helyzetének és szükségleteinek és ezt elismert demokratikus intézményeiken keresz­tül oldja meg, nekünk továbbra is segítenünk és jó szomszédjainak kellene maradjunk a nehéz át­meneti időkben. Ha ezt nem tesszük meg, akkor a világ tudni fogja, hogy nem a demokrácia volt ne­künk fontos, hanem a vagyon birtoklásának a rend szere; hogy mi a vagyon megosztásának kérdését tartottuk fontosnak — és ezzel kimutatjuk a többi, fejlődésben levő ország előtt, hogy képmutatók vagyunk. Uj igazgalit kap a Metropolitan NEW YORK, N. Y. — A Metropolitan Opera- « ház jelenlegi igazgatójának, Rudolf Bingnek a_ tisztségét, szerződése lejártakor a svéd operaház' igazgatója, Goeran Gentele veszi át. Elfoglalják a farmokat SVAYRIENG. — Kambódia és Dél-Vietnam ha­tárán több száz délvietnami átment a határon és elfoglalta az elhagyott kambódiai farmokat, mon­dotta Koh Chhuon, a kambódiai hadsereg egy őr­nagya. E területért évszázadok óta folyik a harc a kam» bódiaiak és a délvietnamiak között. ismét kapható I “LEARN HUNGARIAN” Bánhidi—Jókay—Szabó kiváló nyelvkönyve angolul beszélők részére, akik magyarul akarnak tanulni .0 Finom papíron, rajzokkal, képekkel. 530 oldal Ára $4.00 és 20 cent postaköltség % Megrendelhető a MAGYAR SZÓ KIADÓHIVATALÁBAN 130 East 16th Street, New York, N. Y. 10003 QlilHBHmHI Telefon* AL 4-0397

Next

/
Oldalképek
Tartalom