Amerikai Magyar Szó, 1970. július-december (24. évfolyam, 27-49. szám)
1970-11-12 / 44. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 1Kiursday, Nov. 12, 1970. Mi Történikhz Egy kilátótorony születésnapja Augusztus 20-án avatták fel a Zugligetböl a Jánoshegyre vezető drótkötélpályát, amelyet Libegő névre kereszteltek. A premier várakozáson felül sikerült, az első napokban olyan érdeklődés nyilvánult meg a budai légpálya iránt, hogy a forgalmat csak meghosszabbított zárórával tudták lebonyolítani. A Magyarországon elsőnek létesült drótkötél- pálya tulajdonképpen — születésnapi ajándék volt a János-hegyi kilátótoronynak, amelyet 1910 szép tember 8-án avattak fel, az idén tehát hatvan esz tendős. Történetét, születésének körülményeit kevesen ismerik. A kilátótorony 1908 és 1910 között épült, a Halászbástya hires építőművészének, Schulek Frigyesnek a tervei szerint. A neoromán stilu 23,5 méter magas tornyon négy, egymás fölött levő körkilátó terrasz épült. A tetejére pontosan száz lépcsőfok vezet fel és Budapesten innen legszebb a kilátás. Látni Cserhát és a,Mát- ra vonulait, a Vác felett emelkedő Naszály hegyet és tiszta időben a 215 km. távolságban levő Magas Tátra csúcsai is feltűnnek. Budapestnek ez a jellegzetes városképi építkezésé a tervező Schulek Frigyes mellett még egy Frigyes nevéhez fűződik. A János-hegyi kilátót ugyanis Budapest szerelmese, az áldozatkész mecénás Glück Frigyes (1858—1931), az egykori Pannónia szálloda tulajdonosa, a magyar vendéglátóiparnak Gundel Károly mellett legnagyobb Egyénisége építette és ajándékozta a fővárosnak. Hálából a főváros a budai hegyek egyik legszebb útját róla nevezte el Glück Frigyes sétánynak. A Látó-hegyi Árpád-kilátót ugyancsak Glück Frigyes építette, aki nevezetes még arról is, hogy az © szállodája volt az első budapesti hotel, amelyben lift volt, továbbá ő alapította meg az első pincériskolát, magyar-francia, magyar-német és magyar-angol pincérszótárt adott ki, elsőnek rendezett szakácsmüvészeti kiállítást a magyar fővárosban, s Az inyencmesterség könyve címmel [megírta az első jelentős müvet a világhírű magyar konyháról. Steve Geray látogatása Budapesten Augusztus utolsó hetében régen látott ismerős arc bukkant fel Budapesten a Fészek Művészek Klubja kerthelyiségében. Zömök termet, jellegzetesen mosolygós arc, ez a régi — az uj a régi ismerősön: a megszürkült haj. így jött haza látogatóba Gyergyai István, a Nemzeti Színház, majd a Vígszínház kitűnő művésze, aki pontosan 31 évvel ezelőtt ment ki Amerikába, ahol Steve Geray néven színpadon és filmen sok sikert aratott, s jelenleg New Yorkban egy nyári színház, a Geray Playhouse vezetője. Számos Amerikában készült filmje eljutott Magyarországra: az Operaház fan tomja, a Monte Christo visszatér, a Fred Zinne- InaUn kiváló rendezésében készült Hetedik kereszt és a különösen nagy sikert aratott Rita Háyworth film, a Gilda. — Nagyon örülök, — mondotta a Steve Geray- ból újra Gyergyai Istvánná változott kitűnő színész hogy hazalátogathattam... Gyönyörű volt a viszontlátás, életem egyik legnagyobb élménye. .. Viszontláttam Pestet, “az én drága Pestemet’’, ahogy a Kálmán Imre operettben éneklik, de egy uj Budapestet is találtam.... Uj városrészek születtek, hatalmas lakóépületek és világvárosi szállodák, amilyen a Duna Hotel Intercontinental és a Budapest szálló. Régen évszázadok kellettek ahhoz, hogy egy város annyit változzon. mint amennyit Budapest három évtized alatt... , Nem győzök betelni uj szépségeivel és a —< régi emlékekkel... Azt hiszem nincs jobb érzés, mint — hazalátogatni... w*************************************** ELLENTMONDÁS: EGY HÁTRALÉKOS ELŐFIZETŐI Uj magyar természeti kincs: a melegvíz — Kőközpontok, termálviz-hütéssel — Magyarországon különleges adottságai vannak a hévíz hasznosításának, hiszen már 1,800—2,000 méter mélységben 100 Celsius fok hőmérséklet észlelhtő, mig ugyanez más országokban csak 3—4 ezer méternél tapasztalható. Ilyen nagy mélységből már nem igen gazdaságos a viz “kibá- nyászása”, a magyarországi, kisebb mélységben található hévizek hasznosításában viszont nagy gazdasági lehetőségek rejlenek. Az eddigi kutatások egyébként is azt bizonyítják, hogy az ország területének csaknem, felén, több mint 40,000 négy zetkilométer területen számíthatnak eredményes héviz-termelésre. A kutatások eddigi megállapításai szerint ha a mélyben rejlő hévizeknek csupán 10 százalékát hasznosítják, akkor is 50 esztendőn át évente 800 millió köbméter termálvíz zel láthatják el a különböző, úgynevezett geotermikus hőközpontokat. A hévizek hasznosítása az utóbbi néhány évben különösen nagy lendületet vett. Az elmúlt kilencven év alatt összesen 57 geotermikus energiát tér melő kút létesült az országban, s ebből 25 a legutóbbi három esztendőben. Hozamukra pedig jellemző, hogy ezek szolgáltatják az összes hévíz energiaértékének 90 százalékát. Jelenleg a kutakból nyert, úgynevezett geotermikus energia az ország energia mérlegének 1,2 százalékát képviseli. A most elkészült nagyarányú terv viszont már azzal számol, hogy 1980-ban körülbelül 4,5 százalékkal részesül majd. Ez az arány látszólag nem tűnik magasnak, de figyelembe kell venni, hogy a következő tiz évben az ország energiatermelése legalább megduplázódik. Ily módon tehát a geoter mikus energia hozamot hét-nyolcszorosára kell bővíteni a tervezett arány eléréséhez. A programnak az első, mintegy tiz évre szóló szakasza körülbelül 200 uj termálkút fúrását célozza, s a munkálatok a szakemberek szerint csak nem 10 milliárd forintot igényelnek. Kommunális fűtésre, melegviz-szolgáltatásra, egészségügyi, mezőgazdasági hasznosításra rendezkednek be, s több helyen lehetőség kínálkozik a hévizek fel- használásával villamosenergia-termelésre, sőt vegyi anyagok kinyerésére is. Az első kísérletek egyébként már megkezdődtek, így például Szegeden az újonnan létesült nagy lakónegyedben több mint ezer lakás héviz-fütését oldották meg, s az eddigi tapasztalatok minden kétséget kizáróan igazolják, hogy ez a fűtési rendszer kifogástalanul működik. Minusz 18 Celsius fok külső hőmérséklet mellett is 20—23 fok a lakások belső hőmérséklete. Szentes városában kórház, városi fürdő, üvegház-telep és kilenc termelőszövetkezet hőellátását biztositó, úgynevezett geotermikus központ létesült. Az eddigi vizsgálatok szerint kommunális ellátásnál 35—40 százalékkal, a mezőgazdasági hasz- nositás essetében pedig 60—65 százalékkal olcsóbb a geotermikus hőellátás a széntüzelésnél. Tény, hogy a héviz-energia hasznosításához a beruházási költség körülbelül 35 százalékkal magasabb. Ez a többlet azonban az olcsóbb üzemelés révén egy éven belül megtérül. A szakemberek elsősorban a mezőgazdasági hasznosítás lehetőségeit helyezik előtérbe, öt — geotermikus energia felhasználására alapuló — növény- és állattenyésztő nagyüzem modelljét készítették el, s ezeknél figyelemmel voltak a legkülönbözőbb gazdasági érdekekre, helyi adottságokra, ennek megfelelően többféle variációban helyez ték el a sertéshizlaldákat, a tehenészeteket, nagy- kiterjedésű zöldséghajtató és palántanevelőket, a takarmányszáritókat, a tojótelepeket, a huscsibe nevelőtelepeket, s a mindezekhez csatlakozó kisegítő üzemeket és kommunális létesítményeket. A program szerint e modellek variációival a következő években több állami gazdaságban és termelőszövetkezetben 1,500—2,500 hektár szántóterülettel rendelkező hévízzel fütött mintagazdaságokat alakítanak ki az ország különböző területein. V. V. Giri. az Indiai Köztársaság elnöke október 7-én délelőtt az indiai nagykövetségen átadta a Shankar nemzetközi gyermekrajz-pályázat magyar nyertesei- nak a dijakat. A ki>.;ársasági elnök aranyérmét pedig Madarász Ildikó hajdúnánási kislány kapta “Nővérek” cimü ‘■’stményéért. Huga, Madarász Gyöngyi a 22 Nehru- aranyérem egyikét kapta. Rajtuk kívül további nyolc magyar gyermek részesült korcsoportjában díjazásban. — Képünkön: Madarász Ildikó átveszi a dijat V. V. Giritől A Hajdú megyei Tejipari Vállalat gyulai tejporgyárában takarmány.tejpor előállitó üzemet létesítettek. A berendezéseket és az épület elemeit a dán Anhydro cég szállította, s szakemberei irányították a szerelést. A gépi kapacitás naponta 100,000 liter tej sűrítését teszi lehetővé, amely 20,000 kilogramm előállításához szükséges. Az automatikusan vezérelt berendezések működését mindössze egy ember figyeli és ellenőrzi, ezen kivül négy főnyi kisegítő személyzet szükséges.— Jelenleg próbagyártást folytatnak, az Üzemszerű termelést október végén kezdték meg. Ezt követően, lebontják a régi épületeket, megszüntetve az ország legöregebb — 1936-ban hoztak létre — tejporgyártó üzemét. — Képűnkön: Csuffáry János üzemvezető ellenőrzi a tejsüritő egység működését ♦★★★★★★★★★****★★*★**★★*■★★**■*★★★**★*★★★**■ ELGONDOLÁSOK Előfordul, hogy a süllyedő hajót elhagyó patkány előbb még lyukat fúr rajta, hogy biztosan elsüllyedjen. Már régóta elhiszem a bölcsességet, hogy veszteni tudni kell. De miért gyakoroltatják velem annyiszor? Állandó igénybevételtől minden elhasználódik, még a barátság is. Nem lenne belőle jó színész. Állandóan tiz súgóra van szüksége. c^» A pénz nem boldogít. Ez valószínűleg igaz, olvasom. De lehetővé teszi az embernek, hogy megszabja a maga szerénységét. A nagyapa és a papa vitájából rendszerint az unoka kerül ki győztesen. c+s Titkárnő csak akkor remeghet életkora miatt, ha már nem féltékeny rá a főnök felesége. c-*J “Apróhirdetésben kerestünk bejárónőt. Négyen jelentkeztek. De sajnos egyiküknek sem feleltünk meg.” Reklám egy árut úgy reklámozni, mintha nem lenne szüksége reklámra. 6
