Amerikai Magyar Szó, 1970. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1970-04-09 / 15. szám

Thursday, April 9. 1970. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 7 Bartókra emlékezik a világ Gálahangversenyek, emlékkongresszusok, kiállítások Bartók Béla emléke előtt tiszteleg 1970-ben a világ. A megemlékezések sora lényegében két évet ölel át; idén szeptember 25-én lesz 25 éve, hogy elhunyt a nagy magyar zeneköltő, a jövő év . márciusában pedig 90 esztendeje, hogy született. A Bartók-év magyarországi és nemzetközi ese­ményeit a Budapesti Zenei Hetek műsora nyitja meg, amely teljes egészében Bartók művészeté­nek jegyében áll. A Zeneművészeti Főiskolán szeptember 25-én sorra kerülő gálahangverseny szólistája Fischer Annie lesz, karmestere egy vendégművész: Lórin Maazel, amerikai dirigens, Maazel a 60-as évek elején éppen egy budapesti vendégszereplésével — Bartók; müvek vezénylésé­vel — ugrott ki és vált világhírűvé. Az ünnepségek a Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekara szereplésével folytatódnak; ezeket a hangversenyeket a világ nagy rádióállo­másai egyenes adásban közvetítik majd. A Ma­gyar Állami Operaház Bartók világhírű egyfelvoná sósait tűzi műsorára. A budai Várpalota legszebb termeiben nagyszabású kiállítást rendeznek a nagy magyar zeneszerző életéről és müveiről. A magyar Hanglemezgyártó Vállalat a jubile­umra befejezi “szupervállalkozását”: az eddigi legnagyobb szabású Bartók hanglemez-összki­adás felvételeit. A sorozat 30 lemezen foglalja össze a nagy magyar zeneköltő müveit. A Hang­lemezgyártó Vállalat egyébként elhatározta, hogy Nemzetközi Dijat adományoz a világon bárhol megjelent legjobb Bart ók-felvétel jutalmazására. Az idei őszi eseménysorozatot 1971 tavaszán ismét nagyobb szabású rendezvények követik. A Magyar Zeneművészek Szövetsége nemzetközi zeneszerzői versenyt hirdet Bartók Béla emléke­zetére. amelyen vonósnégyes pályaművel vehet­nek részt a jelentkezők. Jövő tavasszal nemzet­közi Bartók balettfesztivált rendeznek Budapes­ten, amelyre Európa legnevesebb együtteseit — többek között a leningrádi Kirov Opera, a belgrá­di Opera, a hágai Nederlands Theater táncosait -— is meghívják. Ugyancsak 1971-ben tartják majd a nemzetközi Bartók emlékkongresszust is. j. Tervbe vették, hogy emlékplakettet bocsátanak fii azoknak a külföldieknek a részére, akik a leg­többet tették Bartók Magyarország határain túli népszerüsitéséért. A Magyar Televízió — a cseh­szlovák televízióval koprodukcióban — filmet ké­szít a nagy zeneszerzőről “Bartók nyomában” cimmel. A magyar könyvkiadók ünnepi kiadvá- ványok sorával emlékeznek meg Bartókról. A'jubileumot külföldön is számos helyen meg- ünneplik. Szó van például arról, hogy Ameri ká­ban, az ENSZ Palotában, 1970 őszén nagyszabású Bartók-emlékhangversenyt rendeznek. A Kultu­rális Kapcsolatok Intézete kiállításokat rendez külföldön Bartók Béla életművéről. Az emlékki­állításokat az U.S.-tól a Szovjetunióig, Ausztriától Svédországig, mintegy 40 országban láthatják majd az érdeklődők. Párizsban 1971 májusában az egykori Sarah Bemard Színházban (Theatre de la Vilié) Bartók. Hetet tartanak, amelynek műsorán gálahangver­senyek szerepelnek. A rendezvénysorozatba — a tervek szerint — az UNESCO francia bizottsága is bekapcsolódik, sőt a Bartók Hét bevezető előa­dását az UNESCO főigazgatója, a magyar kultú­ra iránti mély rokonszenvéről hires René Maheu tartja majd. Svájcban Basel lesz a Bartók-ünnepségek köz­pontja, hiszen a nagy magyar zeneköltő számos alkotásának bemutatására itt került sor. Az NSZK-ban Hamburgban és Dortmundban rendez­nek ünnepségeket. Mindkét város magyar hetein szerepel a Magyar Állami Opera társulata is. Olaszország több városában ugyancsak hang­versennyel egybekötött megemlékezéseket tarta­nak. Élénk érdeklődést tanúsítanak a Bartók-év- forduló iránt Törökország, Japán, Brazilia Chile- és az arab országok, amelyek zenéjét Bartók an­nakidején nagyszabású gyűjtő utón tanulmá­nyozta. Helység-Krimi... — Huszonöt községnek nyoma veszett — Huszonöt esztendő alatt 25 község “tűnt el” Magyarország térképéről: egy 1945-ben kelt sta­tisztikai felmérés még 3,223 községről tud, a leg­utóbb közzétett KSH jelentés viszont a falvak számát csupán 3,198-nak írja. Hogy az esetet még­sem a kriminalisztikai szakirodalom, hanem a helységnévtár tartja számon, annak oka az el­múlt negyedszázad közigazgatási változásaiban keresendő. A magyarázat egyszerű: jónéhány községet összevontak, másokat szomszédos tele­pülés olvasztott magába, akadt, amelyik nevet változtatott, s többet várossá nyilvánítottak. A két statisztikai vizsgálódás “végösszege” közötti különbség egyébként csalóka: az igazgatási mó­dosítások ez alatt az idő alatt nem 25, hanem több mint 600 községet érintettek. A legtöbb névvál­tozást — szám szerint hatvannégyet — Bács- Kiskun megyében jegyezték fel, Pest megyében ötvenkilencet, Csongrádban és Somogybán negy­vennyolcat, illetve negyvenhetet tartanak nyil­ván, A Borsod-Abauj-Zemplén megyei Borsodbota például csak 1954 óta szerepel a címtárban, az eddig Bótaként ismert község ekkor illesztette neve elé a megyerész jelzőjét. Mint ahogy Bor- sodszentgyörgy sem büszkélkedett mindig han­gulatos nevével: korábban Disznósd állt a falu- határt jelző táblán. Budapest sportja - számokban A magyar fővárosban jelenleg 792 klubban fo­lyik sportélet. A sportköri tagok száma 315,000; a több mint 132,000 igazolt versenyző közül 39,400 a nő. A legnagyobb tömegekkel a természetjárók rendelkeznek; 539 szakosztályban 43,500 túrázót tartanak nyilván. Az igazolt labdarugók száma Bu­dapesten több mint 20,000 a kézilabdázóké 8,800, az atlétáké 7,250, a kosárlabdázóké 7,232. A ma­gyar fővárosban 1,560 különféle létesítmény áll a sportolók rendelkezésére. (A két világháború kö­zötti időszakban egyébként mindössze 63,000 spor­tolót tartottak nyilván Budapesten, s a nő verseny­zők száma az ezret sem érte el.) A Magyar Szó tájékoztat az óhazáról, csatlakozzon Ön is az olvasók táborához! AKIK NEM ÉRTÉK MEG A FELSZABADULÁS 25. ÉVFORDULÓJÁT A magyar függetlenségi mozgalom aktív részvevőse­ként áldozta életét a hazájáért Tartsay Vilmos vezér­kari százados. 1944 -novemberében az ő lakásán tar­tóztatták le a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága Katonai Vezérkarának mozgalmában részt­vevő tisztek egy csoportját. A hadbíróság halálra ítél­te és kivégeztette Tartsay Vilmost. Emlékét kegyelet­tel őrzi a'z utókor. Özvegye rendszeres kapcsolatot tart Bajcsy-Zsilinsz­ky Endre özvegyével. A fegyveres felkelést szervező vértanuk nem érték meg a szülőhaza felszabadulásának napját, bátor ma­gatartásuk örökbecsűvé nőtt a történelemben. Képünkön: Tartsay Vilmosné és Bajcsy-Zsilinszky Endréné. r******-* ■*★*★★*★★★★★★*★★★★**★***★** *■+****■ Megkétszereződött a magyar szerzői jogok exportja Az elmúlt hét esztendő alatt megduplázódott a magyar szerzői jogok exportja — ez derül ki a Szerzői Jogvédő Hivatal (ARTISJUS) tavalyi mérlegéből. A hivatal, amely jelenleg a világ mint, egy 800 jelentős kiadójával áll eredményes kap­csolatban — 1961-ben mindössze 152, 1969-ben pedig máa- több, mint 300 magyar irodalmi alko­tás (könyv, színpadi mii, hangjáték, tv produkció, bábdarab) külföldi kiadására kötött szerződést. Csupán magyar irók, költők, tudósok könyvei­nek külföldön való megjelenésére 162 szerződést kötöttek tavaly (ebből a nyugati országok kiadói­val 66, a szocialista országok kiadóival pedig 98 megállapodás született). A nyugati országok kö­zül a legtöbb megállapodás az NSZK-val jött lét­re : szám szerint 20 mü kiadására kötöttek szerző­dést. Francia, angol, amerikai, olasz, spanyol, svéd és más nyugati kiadók mellett olyan távoli országok is érdeklődtek a magyar szerzők müvei iránt, mint például Japán, amellyel hát könyv megjelentetésére született megállapolás. A szocialista országok közül a Szovjetunió a legnagyobb megrendelő: a szovjet kiadók tavaly 28 magyar szerző müvét vették meg. A hivatal statisztikája szerint 1969 “legkere­settebb” magyar szerzője külföldön: Lukács György. A neves marxista tudós, esztéta munká­it — szám szerint 16 kötetet — lengyel, román, NSZK-beli. svájci, angol, olasz, dán, svéd és ja­pán kiadók kötötték le. Lukács Györggyel még a magyar széppróza művelői sem tudtak versenyre kelni, akik közül Szabó Magda regényeit német, svéd és francia, Illyés Gyula munkáit bolgár, francia, lengyel, jugoszláv, román, Fejes Endre müveit pedig bolgár, spanyol, lengyel és német kiadók vásárolták meg Jelentős érdeklődés kisér­te Kardos G. György Izraelről szóló “Avraham Bogatir hét napja” cimü regényét, melynek kia­dási jogát NSZK-beli, francia, lengyel és amerikai kiadó vette meg. “Csaholó melléküzemág. — Szár község “Béke” termelőszövetkezete a speciális melléküzemágak gazdasága. A mezőgazdasági termelésen kivül diszkovácsolással, japánfürj tenyésztéssel és ku­tyatenyésztéssel is foglalkoznak. Itt hozták létre Magyarország első termelőszövetkezeti fehér puli és komondor tenyészetét. A “csaholó” mellék­üzemág azóta világhírnévre tett szert: a kutya­farm sztárjai országos és nemzetközi versenyeket nyertek. Az érdeklődés igen nagy az állatok iránt: a termelőszövetkezet szinte naponta kap megren- delőleveleket az Egyesült Államokból, Angliából, s Európa csaknem valamennyi államából. 1 SOBEL OVERSEAS CORP. 1 © ® © llflf ^ 210 EAST 86th STREET, NEW YORK, N. Y. 10028 © © IRHA rQU^Í ROitdEu - telefon: (212) 535.6490 - © 1 UTAZÁSI IRODA - IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE 1 © © SZÁLLODA FOGLALÁS — FORINT UTALVÁNY — VIZUMSZERZÉS ^ @ LÁTOGATÓK KiHOZATALA — GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK @ p| IKK A Magyarországra — TUZEX Csehszlovákiába Pl jj|y ^ _ (j) c* • * Ci) • ^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom