Amerikai Magyar Szó, 1970. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1970-02-26 / 9. szám
ARA 20 GENT Ent. as 2nd Class Matter Dee. 31, under the Act of March 2, 1879, at the P.O. of. N.Y., N.Y. Vol. XXIV. No. 9. Thursday, February 26, 1970. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th St., New York, N.Y. 10003. Telephone: AL 4-0397. A “VILÁG-HELYZET” Nixon elnök a "Világ-helyzet"-ről 43,000 szóból álló dokumentumot terjesztett a törvényhozók, az amerikai nép elé. Ez a dokumentum nem egyéb, mint a Nixon-kormány külpolitikájának vázlata. E politika lényege tisztán kiviláglik a szavak erdejéből, ha tüzetes vizsgálat alá vesszük Nixon elnök magatartásét a másik világhatalom, a Szovjetunió iránt. "A szovjet—amerikai viszony távolról sem mondható kielégítőnek," mondja Nixon elnök a jelentésben. Nézzük meg, miért nem kielégítő e viszony? "A Szovjetunió szállítja a hadi felszerelés nagy részét a Vietnami Demokratikus Köztársaságnak. Ezért a Szovjetunióra hárul a háború folytatásának felelőssége. Ez viszont befolyásolja a szovjet—amerikai viszonyt." Ez eredeti Nixon logika. Az elnök elfelejti, hogy: 1. Az Egyesült Államok szegte meg az 1954-es genfi egyezményt, amikor megakadályozta és lehetetlenné tette a választásokat a dél-vietnami nép részére. 2. Az Egyesült Államok helyezte hatalomra a dél-vietnami nép akarata ellenére az ultra-reakciós Diem-kormányt. 3. Az Egyesült Államok küldte egyik hadosztályát a másik után Vietnamba, amíg több mint félmillió amerikai katona a modern hadviselés minden eszközével immár több mint egy évtizede irtja a vietnami népet, csupán azért, hogy népellenes kormányokat tartson uralmon. Az Egyesült Államok e cselekedetei Nixon elnök szerint nem élezik ki a viszonyt a két állam között, de az a tény, hogy a Szovjetunió hadifelszerelést küld, melyet a vietnami nép önállóságának, szabadságának és függetlenségének kivívására használ fel — Nixon elnök logikája szerint — veszélyezteti a két ország közti viszonyt. Nixon elnök e nagyterjedelmü dokumentumban, amelynek részleteivel a következő hetekben foglalkozunk lapunk hasábjain, kihangsúlyozza: "Elkötelezettségeinket nemzetünk érdekei kell, hogy diktálják és nem megfordítva." E doktrína ellenére Nixon elnök folytatja és állandósítani óhajtja a vietnami háborút, noha ma már kristálytisztán áll minden józan gondolkodású egyén előtt, hogy az Egyesült Államok érdeke nem forog kockán Vietnamban, bármilyen rendszer alatt akar is élni annak az országnak a népe. Ehhez hasonló a helyzet a Közel-Keleten. "A közel-keleti kérdésben a Szovjetunió nem mutatott olyan hajlékonyságot és építő magatartást, amely szükséges a békés megegyezéshez, amely nélkül a nagyhatalmak képtelenek a béke keresésének felelősségét vállalni." Kérdezzük: melyik nagyhatalom mutat hajlékonyságot és építő magartartást? Az, amelyik, mint a Szovjetunió ragaszkodik az Egyesült Nemzetek 1967. november 22-én elfogadott határozati javaslatának életbeléptetéséhez, vagy az, mint az Egyesült Államok, amely támogatja Izrael kormányát, mely megtagadja e javaslat érvényesítését? Nixon elnök kifogásolja a szovjet flotta jelenlétét a Földközi-tengeren. De elfelejti, hogy az amerikai flotta előbb volt a Földközi-tengeren, noha e tenger a Szovjetunió közvetlen szomszédságában van és több ezer mérföldre az amerikai partoktól. A N. Y. Times vezércikkben banálisnak, köznapinak jellemezte Nixon jelentését. Mi úgy látjuk, hogy Nixon elnök a feje tetejére állitja a dolgokat, helytelenül elemzi a tényleges helyzetet és ebből helytelen, káros következtetéseket von le. Ha továbbra is ezen az utón halad, a jelenleginél is súlyosabb katasztrófába sodorhatja fogadott hazánkat és az egész emberiséget. »♦★★★★★★★★★★★★★fr********************-^*********** lezuhant egy svájci repülő 47-en meghaltak Zürich. — A svájci repülőtársaság egyik gépe, mely Zürichből Izraelbe indult, percekkel a felszállás után lezuhant. A szerencsétlenség következtében a 33 utas és a 14 tagú személyzet halálát lelte. Az első hírek szerint, melyek svájci és izraeli forrásokból eredtek, az arab szabadságharcosokat okozták — bomba elhelyezésével — a szerencsétlenségért. Az arab gerillaharcosok szervezetei azonban a leghatározottabban tagadták a hirt. Tiltakoznak a békeharcosok öt évi fogházbüntetése ellen A Hoffman bíró által kii ótt büntetés az amerikai “igazságszolgáltatás katasztrófája” — mondja a New York Times vezércikke CHICAGO, 111. — Az Igaz-« ságügymmisztérium épülete előtt több ezer tüntető (a rend őrség számitása szerint 5.000) követelte az öt békeharcos szabadon bocsátását. Az öt békeharcost — Dave Dellingert, Rennie C. Davist, Abbie Hoffmant, Jerry C. Rubint és Thomas E. Haydent — Julius Hoffman biró öt évi börtönre, ötezer dollár pénzbírságra és a tárgyalás költségeinek fedezésére ítélte. Az ítélet kihirdetését követő napon az ország legtekintélyesebb polgári napilapja, a N. Y. Times vezércikkben többi közt a következőket irta: “A vádlottak rovására Írni a i tárgyalás óriási nagy költségeit és fogva tartani őket, amig az ügyet a felsőbb bírósághoz fellebbezik, az igazságügyi cirkuszt igazságügyi katasztrófába viszi. Most már a felsőbb bíróságra hárul az igazságszolgáltatással való visz szaélést megváltoztatni, mert ha ezt az ítéletet nem változtatják meg, az elkerülhetetlenül a törvény iránti megvetést vonja maga után.” A chicagói tüntetés egyik szónoka, Douglas Dowd a Cornell egyetem közgazdasági fakultásának professzora, többi közt mondotta: “Pár hónappal ezelőtt ugyan ezen a helyen rajtam kívül David Dellinger, Rennie Davis, Mr. Froines és Fred Hamp ton beszélt az egybegyűltekhez. Ma az említettek közül hárman börtönben vannak és egyet meggyilkoltak (Hampton). Lehet-e csodálkozni a békemozgalom részvevőinek haragján?” WASHINGTON, D.C. — Az ország fővárosában az Igazságügyminisztérium épülete előtt több ezer fiatal emelte fel szavát Hoffman biró Ítélete ellen. William M. Kuntsler, a védőügyvédek egyike mondotta: “Itt vagyunk, demonstrálunk főleg azért, mert a kormány nem hajlandó meghallgatni a nép panaszát. Ahogy a napok telnek, egyre jobban kételkedem, vajon képes-e a kormány meghallani és felmérni a nép szavát? De még nem értem el ahhoz a ponthoz, hogy feladjak minden reményt.” Hasonló tüntetések voltak az ország több nagy városában. DT SZENT GYÖRGYI ELÍTÉLI NIXON VIETNAMI POLITIKÁJÁT Dr. Szent-Györgyi Albert, Nobel-dijas magyar származású amerikai tudós nyilt levelet irt, melyet a New York Times vasárnapi számában (feb. 15) közölt. Itt közöljük mi is úgy az eredeti angol szöveget, mint annak magyar- fordítását: SEARCHING FOR PEACE To the Editor: President Nixon asked for the nation’s support in his search for a just peace. There is no American who would not support such a search, but what President Nixon is building up to is neither just nor peace. It is the perpetuation of a corrupt, antidemocratic Government of a police state, a Government which is not representative of its people. What we are building up to is the perpetuation of war and a permanent division of that unfortunate country, which was promised the right to decide its own fate. The way to peace does not lead through building up new armies, but through findig out what the people want, making armies superfluous. I am entirely at loss to understand why spending $1.1 billion on our own health, education and poverty would ruin us, while spending $2- to $3-billion monthly on a senseless war, and taking on the unlimited new financial burden of building-and supporting a new- army, spending $70- to $80-billion on unproductive armaments with twenty billion extras here and there, does not affect us, and has nothing to do with our progressing inflatfon. Albert Szent-Gyorgyi, M.D. Woods Hole, Mass. Jan. 29, 1970 The writer is a Nobel laureate in medicine. KERESSÜK A BÉKÉT A Szerkesztőhöz: “Nixon elnök kérte az amerikai népet, hogy támogassa őt az igazságos béke keresésében. Nincs olyan amerikai, aki ne támogatna ilyen keresést, de Nixon elnök nem keresi sem az igazságot, sem a békét. “Nixon elnök egy rendőrállam korrupt, népellenes kormányának fenntartását és ál- 1 a n d ósitását szorgalmazza, mely nem képviseli a népet. Mi a háború állandósitásán és annak a szerencsétlen országnak állandó kettészakitásán fáradozunk, megszegve igéretün két, hogy maguk dönthessenek saját sorsuk felett. “Nem vezet békéhez uj hadseregek felépítése, hanem az, ha megtudjuk, mit akar a nép és igy a hadseregek feleslegessé válnak. “Teljesen érthetetlen részemre, hogy miért tenne tönkre bennünket 1.1 milliárd dollár kiadása a közoktatásra, közegészségre és a nyomor elleni harcra, mig havi 2—3 milliárd dollár elköltése egy értelmetlen háborúra és uj hadsereg felfegyverzése, amely határtalan összegekbe kerül, s 70—80 milliárd dollár elfe- csérlése hadianyagokra és 20 milliárd dollár többletkiadás itt meg ott, nem érint bennünket és semmi köze a rohamos inflációhoz. Albert Szent-Györgyi, M.D. Woods Hole, Mass. Jan. 29, 1970.” Dr. Szent-Györgyi Albert jelen lesz a Magyar Társaskör által március 8-án rendezendő banketten, ahol New York magyarsága megünnepli szülőhazánk felszabadulásának 25. évfordulóját. Biztosítsa helyét még ma, mert a terem befogadó képessége korlátolt.
