Amerikai Magyar Szó, 1970. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1970-02-26 / 9. szám
2 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, February 26, 1970. FERTŐZÖTT LEVEGŐ - FERTŐZÖTT AGY ÉS SZÍV Életbevágóan fontosnak tartottam mindig a föld, a viz, a levegő további fertőzésének és piszkolásá- nak megakadályozását, az eddigi bűnök jóvátételét — ahol ez még lehetséges. Hogy most végre hivatalos körök —, amelyek eddig minden más kormányzatnál inkább tűrték a természet, lakóhelyük, környezetük gyors tönkretételét, az üzlet kedvéért — propagandát indítottak a pollució elleni védelem érdekében, ez dicséretes, még ha a politika lólábát is látjuk a prédikátorok palástja alól kibukkanni: elterelni a közvélemény és főleg az ifjúság figyelmét az aktuális és gyorsabban megoldandó bajokról és bűnökről: a háborúról, szegregációról, nyomorról, éhségről, rendőri, köz- igazgatási, bírói túlkapásokról. De akárhogy is, a pollució elleni küzdelmet mindenkinek támogatnia kell — csak az a kérdés, kellően felvilágosit- ják-e a népet, voltaképpen miről van szó. Feb. 12-én este a New York City rádió közvetítette a Cooper Union Fórumból Martin Schneider előadását “A levegő bemocskolásáról.” Amit elmondott, az szkeptikussá teszi az embert, eredményes lesz-e a hadjárat? Őt a “LIFE” magazin megbízta, hogy erről a témáról egy illusztrált cikket írjon s ő — bejárván az országot a kérdés tanulmányozására — beadta cikkét, amely megjelent a lap 1969 feb.-i egyik számában, a szokásos művészi fényképek kíséretében. Mikor azonban — mondotta az iró — elolvasta cikkét, megdöbbent, mert az teljesen meg volt hamisítva. Pedig eleget küzdött, hogy megírhassa a teljes igazságot, mert a hatóságok és a kapitalista körök mindent megtettek, hogy ebben akadályozzák. Életét fenyegették, igyekeztek ellopni filmjeit — néha sikerült is — kémkedtek utána, akadályozták, hogy mindenhová elmehessen, meg is támadták, csakhogy ne leplezhesse le azt a poklot, amivé ennek a természettől áldott országnak sok területe és lakóhelye az emberi kapzsiság bűnéből lezüllött. Mégis sikerült megírnia cikkét, amelynek leleplező erejét — annak alapján, amit idézett belőle — talán Uptop Sinclair és Lincoln Steffent "muck- raker" írásaihoz lehetne hasonlítani. De nem számolt a kapitalista sajtó radírjával és fésűjével. KiaEwiiiiiiniiBW’iiwiiiv'ii'iii HimniiiJi'-VAJMMBBMBmEa Az emberi jogok minket abszolúte nem érdekelnek — mondta a szaloniki-i görög katonai vésztörvényszék elnöke. Hol az ellenség? kérdi a Le Monde. A N. Y. Times elfelejtette megkérdezni. Pedig érdekes, hogy egy dél-vietnami csapat, amelyet a “keresd és öld meg” emberbaráti akcióra küldtek ki, megkeresett egy amerikai teherautó-osztagot, de nem ölte meg, hanem kifosztotta. A kisérő tábori csendőrség üldözőbe vette őket, de bevették magukat egy katonai iskolába és onnan visszaverték az üldözőket. Ugyancsak kérdéses, kit tekintettek ellenségnek az U.S. repülők, akik a parancsnokságuk által kijelölt egyetlen fegyverszüneti napon véletlenül — mint már ezerszer — halálrabombáztak 8 délvietnami katonát és sokakat megsebesítettek. De talán tisztábban látni, ki az ellenség egy amerikai katonai klub felrobbantásában, melynél egy katona meghalt, 60-an megsebesültek. Azt mondja a jelentés, ezt nem a “Vietcong” követte el, hanem nyilván mariner-ek (tengerész-gyalogság katonái). Érdekes, épp most jelentik, hogy ezek egész hadtestjét kivonják a háborúból. Unarmed Fegyvertelen, a légynek sem ártó “unarmed” kémrepülőgépek szállnak állandóan Észak-Viet- nam felett s a gonosz kommunisták rájuk lőnek. Mi természetesebb, hogy az amerikai pilóták bombázzák ágyúikat (utólag bevallották, hogy már 42- szer bombáztak az Észak bombázásának “beszüntetése” után). Hát hogy bombáznak az “unarmed” gépek? Nem ők bombáznak, hanem az őket kisérő harci repülőgép-rajok. Az “ostoba” ázsiaiak nem tudják megkülönböztetni, hogy a 10,000 méter magasan, 1,000 mérföld sebességgel elszálló gépek belsejében van-e fegyver vagy nincs. Mindent — írást, fényképet — kiszedett a cikkből, ami kimutatta a vállalatok, hatóságok, törvényhatóságok, államok bűnét és mulasztását, a tönkretett városokat és vidékeket, ahol sem lakni, sem termelni nem lehet, a halálos betegeket, akik belepusztulnak a rossz vízbe, a mérgezett földből kerülő mérgezett növényi és állati élelembe, a gazdákat, akik nem ehetik a maguk termelvényeit, a supermaketon vásárolnak, remélve, hogy az talán nem olyan halálos veszély. Egyes üzemek, melyeknek a zsebében van a közigazgatás és az ellenőrzés, fütyülnek még az elégtelen törvényekre is. És a Henry Luce imperialista sajtó trösztjének a szemefénye, a LIFE azt is áthangszerelte, amit a cikkben bennehagyott. így pl a hangsúlyt az incine rátörök légmérgezésére helyezte, amelyek valóban maguk is igen károsak, azonban egy századnyi any- nyi polluciót sem okoznak, mint az autók. Ezeknek nemzetrontó bűnéről a Life magazinban nem ÁRLISTA HUMBUG Az alacsony jövedelmű lakosságot hidegen hagyja az ár-összehasonlitó lista. A módszer védelmezői azt állítják, hogy az összehasonlító egység-ár megkönnyebbiti a különböző áruk vásárlását és segítséget nyújt a vásárló közönségnek, hogy kevesebbet költsön élelmiszerre és más árura. Ha a lakosságnak kevés a jövedelme, mit használ az összehasonlító egység-ár? A szakértők mégis ajánlják e módszert, mintha ez véget vetne az inflációnak! Szerintük az árlista hiánya megnehezíti a különböző súlyú, nagyságú és védjegyű áruk összehasonlítását. New Yorkban feb. 20-án lépett érvénybe az árlista. Már tanulmányozták e kísérlet eredményét két washingtoni belvárosi Safeway üzletben Benjamin S. Rosenthal, Queens demokrata képviselője ajánlatára, aki támogatja az egységár törvénykezést. A jómódú tanult vásárlók szerint az árlista megköny- nyiti a vásárlást. Mrs. Joseph Delahanty, egy mérnök felesége és két kis gyermek anyja, azt mondta, hogy egy hónap alatt megtakarított 6 dollárt az árlista segítségével. De ez a hölgy Alexandria, Va. jómódú negyedében lakik és az ottani Safeway üzletben vásárol. Az már köztudomású, hogy a jobb negyedekben az árak nemcsak olcsóbbak mint a szegények vidékén, hanem a mérték, a minőség is jobb és pontosabb. A washingtoni két Safeway üzlet árujának 70%-át egységárral látja el, amellett, hogy a friss hús, hal, gyümölcs és baromfi árát is igy jegyzi. Norman Creel, az egyik washingtoni Safeway üzletvezetője szerint legfeljebb a vásárlók 10%-a figyeli az árlistát. “Nem használ az egység-árlista senkinek, és nekünk több munkát ad. Több alkalmazottat kell tartani és ez drágítja az árut.” Thomas Prati, a másik washingtoni Safeway üzletvezetője szerint a vevőknek csak 1%-a használja a kalkulátort, amelyet a vásárló-kocsihoz láncolnak. A fekete monitorok (felügyelők) a washingtoni Safeway üzletben, és a fehér felügyelők az alexandriai Safewayben azt tapasztalták, hogy Alexandriában, ahol jómódú közönség lakik, a kalkulátoroknak több sikere van, mint Washington belvárosában. A szegénysorsu vásárlók, kisbevételü munkások, nyugdíjasok, vagy akik állami segélyen élnek, azt vélik, hogy az árlista csak uj kelepce, vagy szédelgés. Sarah Harrison, az egyik washingtoni Safeway felügyelője, vádolja a szegényeket. “Mit törődnek az állami segélyen élők, hogy menynyibe kerül egy cikk? Nem az ő érdekük, hogy pénzt takarítsanak meg a kormánynak!” Egy másik monitor szerint csak a gazdagoknak jön jól az árlista. Azok vehetnek élelmiszert és más árut nagy mennyiségben, a szegény ember nem engedheti meg magának a nagy bevásárlás luxusát. Mrs. Willa Hicks, egy felügyelő mindkét washingtoni Safewayben, azt véli ,hogy az egyetemi ifjúság érti legjobban az összehasonlító egység-árlistát. Nekik van idejük tanulmányozni az árlistát, a minőséget, a súlyt, az árakat és a kalkulátort. Az érték-lista nem fogja megszüntetni az inflációt és ezért nem sokat használhat a szegény, vagy átlagos bevásárlónak. Csak a vietnami és más gyarmati háborúk befejezésével fognak az árak csökkenni. És az atszabad Írni (pedig ez az igazi genocid, nem az, hogy Magyarországon nem kell a nőknek boszorkányokhoz, javasasszonyokhoz menni, ha nem akarnak gyermeket), amellyel az autó-olaj-gumi három Párkája (sors-istennője) két nemzedék alatt megfertőzte az egész világot, hirdetései által kezében tartva a sajtót és rádiót, megakadályozta, hogy a közönséget erről felvilágosítsák és most oly messzire akarja kitolni a gyógyítást, hogy Mr. Schneider szerint — például — addigra már Cali- forniában nem is lehet majd élni. Mert a triumvirátushoz oda kell kapcsolni a “negyedik rendet”, a sajtót, amely nem a közönséget szolgálja, hanem a hirdetőket, amely nem az olvasókért jelenik meg, mert azokra ráfizet, hanem a reklámért, hogy igazolhassa, hány millió embert hódítanak el vele. Segítsük, követeljük a légtisztitást, de ne higy- jük, hogy akik idáig hozzák a dolgot, még a halálos veszély előtt is szembeszállnak a maguk üzleti érdekével. Peregrinus tói függ, hogy milyen nyomást gyakorol az amerikai nép a Nixon-kormányra, hogy befejezze a háborút és csökkentse a fegyverkezés óriási költségét. 25 év: otthon változtak, csak kinn nem változtak Egy magát szabadnak tituláló newyorki magyar jogászegylet ismét “kerekasztal-konferenciát” rendezett Magyarország ellen. Miért ellene? Hiszen egy kerek-asztalnál nyilván mindenféle ellentétes nézet szóhoz juthat, igy a mai Magyarország-ellen, de mellette is! Csakhogy a jogászegylet sokkal óvatosabb. Nem hívja meg például asztalához a newyorki vagy washingtoni magyar képviselet valamely tagját, sem egy mérsékelt, tárgyilagos emigránst — csak megbízható, fémjelzett antikommu- nistákat, kiknek többsége a Magyarország elleni propagandára alapított Szabad Európa Rádió alkalmazottja, vagy rövid idővel ezelőtt még az volt. így a 360 fokos “kerek-asztalnak” ismét — mondjuk — hat és fél fokát ülték körül a “vitázók”, nemes versenyben — mint mindig —, ki tudja hazáját jobban gyalázni. De erről nem érdemes írni, hiszen mindig igy van. Érdekesebb, hogy ma, amikor már százezernyi emigráns látogatott haza és amikor százával vannak magyar látogatók az U.S.-ban — köztük tudósok, gazdasági szakemberek — a kerekasztalosok közül négy már több mint 20 éve nem járt Magyarországon, egy pedig — akiről magánkörben hidegháborús elvtársai is a legrosszabbakat mondják — 13 éve szökött meg onnan. Ki volna illetékesebb náluk felbecsülni, miben változtak odahaza az emberek 25 év alatt? Mert otthon kétségkívül változtak — de ők nem változnak. Biológiai fegyverek megszüntetését javasolja a U.S. . GENF. — Gerard C. Smith, az Egyesült Államok megbízottja, javasolta a biológiai fegyverek használatának betiltását. Aleksei A. Roshchin, a Szovjetunió delegátusa kihangsúlyozta, hogy a biológiai fegyverek betiltásának nincs jelentősége a vegyi fegyverek betiltása nélkül. aggassam»^.-- .taaaaB A/V\€R1KAI y '/ßffZ</rif£X>r' Ä£€> Published weekly, except 2nd & 3rd week in July by Hungarian Word, Ine. 130 East 18th Street, New York, N. Y. 10003. Telephone: AL 4-0397. Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31, 1952 under the Act of March 21, 1879, at the P.O. of New York, NY. Előfizetési árak: New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre $10.00, félévre $5.50. Minden más külföldi ország- ba egy évre 12 dollár, félévre $6.5«C|gggpi»
