Amerikai Magyar Szó, 1970. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1970-06-18 / 25. szám

Thursday. June 18, 1970. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 5 n Az ebben a rovatban kifejtett nézetek nem szükségszerűen azonosak a szerkesztőség álláspontjával. Emelték a nyugdijamat A nagylelkű kongresszus még a múlt év végén észrevett bennünket, nyugdíjasokat is. Elvégre több mint 20 millió emberről van szó, akik nyug­dijának vásárló értéke mindig kevesebb lesz a folytonosan emelkedő árak miatt. Az elnök által-ja- vasolt 10% helyett a gavallér kongresszus 15%-ot szavazott meg, mely azonban csak 1970 márciusá­ban lépett életbe, pedig ha jól emlékszem, takaré­kos elnökünk 100%-os fizetésemelését rögtön fo­lyósították. De a fontos az, hogy végre megkezd­ték a kifizetéseket. Kiszámítottam én is — mint bizonyára lapunk más nyugdíjas olvasói —, hogy mit jelent ez az emelés? Pár font húst, egy kis borocskát, pár szi­vart, stb. Tehát gondolatban már előre elköltöt­tem a nekem járó $17.30-t. A feleségem, Mimi, az ő $10 emelését nem számította hozzá élelmezést feljavító tervemhez, mivel “fogyókúrára” megy (az utolsó tiz évben havonként újból elhatározza magát) és igy a többletnyugdijat piperecikkekre tervezte felhasználni. A javításokat még meg sem kaptuk, máris aljas támadások érték terveinket. A háziúr tisztelettel bejelentette, hogy a házbért a drágaságra való te­kintettel $15-el felemeli. A Medicare díjazását is emelték, telefonért, autóbuszért is magasabb ára­kat számítanak, a supermarketok is emelik az ára­kat, tehát le kellett mondani a tervezett hús- és gyümölcsadag emelőésről (a borocskáról telje­sen), a feleségem a piperecikkekről mondott le (de a fogyókúráról is). Most már törhetjük a fejünket, hány uj lyukat fúrjunk a nadrágszijon. Mikor ezek felett gondolkoztam, hozta a postás budapesti napilapomat, melyről nagy betűkkel ki­áltott felém egy rendelet, mely szerint a magyar kormány az egész lakásproblémát uj alapokra he­lyezi. Ebből minket a következők érdekelnek: 1. A hozzájárulás; 2. a lakbéremelés; 3. a nyugdíjasok lakáshelyzete. Ha valaki az elmúlt 20 évben épített egymillió modern lakásból kapott, az saját tulajdonának te­kintheti azt, bár a karbantartást az állam, illetve a város vállalja; az ilyen lakást nem lehet felmon­dani. A lakásépítkezést erősen fokozni akarják, hogy az elavult és túlzsúfolt házak lakói is minél előbb modern lakásokba költözhessenek. Miivel több százezer lakást, illetve házat a lakók maguk építettek, saját költségükön, a kormány méltányosnak tartja, hogy aki uj lakást kap, az bi­zonyos összeggel járuljon hozzá az építkezés költ­ségeihez. Ezen összeg a lakás nagyságától, helyétő.l a család anyagi körülményeitől függ. Ha valakinek nincs elég pénze a hozzájárulás fedezésére, úgy — miként az, aki maga építtet — hosszú lejáratú kölcsönt kaphat, alacsony kamattal. A lakbéremelés 1971 jul. 1-én lép életbe és ösz- szege ugyancsak a lakás nagysgától, helyétől, a keresettől és családi körülményektől függ. Mivel a lakbéremelés az életnívó csökkenését jelentené, amit a szocialista államrendszer nem engedhet meg, az emelés összegét az üzem, vállalat, vagyis munkahely vállalja, illetve a munkabérrel együtt fizeti ki minden hónapban. Ha a kereset emelke­dik, akkor a házbér-hozzájárulás csökken. A kom­fort nélküli lakás bérét csak a lakás modernizálása után lehet emelni. Minderre azért van szükség, mert a magyaror­szági lakbérek olyan alacsonyak, hogy nem fede­zik a ház fenntartásának, javításának, takarításá­nak, stb. költségeit. Úgy a “hozzájárulás”, mint a lakbér összegének megállapításánál tekintetbe ve­szik a karbantartás és szolgálatok költségét. A nyugdíjasok, vagy csökkent keresetűek lak­bére életük végéig nem emelhető. A kormány el­rendelte a magányos nyugdíjasok részére szálloda- szerű házak építését, ahol méltányos bérek mellett, modern otthonban élhetnek, ápolói és orvosi fel­ügyelet mellett, teljes ellátással. Ez a különbség a szocialista és a kapitalista or­szágok gondoskodása között. Az előbbiben arra törekednek, hogy a polgárok életnívóját védjék és emeljék, az utóbbiban szabad uzsora van és az állam jár elől jó példával. Kovách Ernő, Miami, Fia. LEGÚJABB WASHINGTON, D. C. — A Legfelsőbb Bíróság 5:3 szavazattal úgy döntött, hogy mindazok az if­jak, akik mély meggyőződéssel ellenzik a háborút, jogosak a hadviseléstől való felmentésre. A biróság e döntésének az a lényege, hogy egy egyén nem szükségszerűen vallási hite alapján kaphat felmentést a hadkötelezettség alól. A három kisebbségi szavazat Byron R. White, Potter Stewart és Warren E. Burger főbiróktól jött. WASHINGTON, D. C. — A képviselők 256 sza­vazattal 54 ellenében megszavaztak 3.5 millió dol­lárt 3,000 ifjú munkanélküli munkába állítására a nyár folyamán. • RIO DE JANEIRO. — A brazíliai kormány sza­badon bocsátott 40 politikai foglyot, eleget téve az Ehrenfried von Holleben Német Szövetségi Köztársaság-i nagykövetet fogva tartók követelésé­nek. A politikai foglyokat Algériába vitték, ahol me­nedéket kapnak. • PNOMPENH. — A szabadságharcosok elfoglal­ták Kompong Speu városát, mely megakadályozza, hogy a kormánycsapatok élelmet, muníciót és ben­zint kapjanak a Shihanoukville kikötőbe érkezett hajókról. Délvietnami csapatok több próbálkozása a város Visszavételére eleddig sikertelen volt. WASHINGTON, D. C. — Nixon elnök szerdán délben tesz jelentést az ország gazdasági helyzeté­ről. E jelentését mér hónapok óta ígéri. Mindig el­halasztotta, abban a hitben, hogy a helyzet javulni fog. Most azzal ámítja magát, hogy jelentése bizal­mat kelt s fellendíti az egyre hanyatló gazdaságot. • MOSZKVA.—Indonézia külügyminisztere, Adam Malik a Szovjetunióba utazik. Tárgyalni fog a szov­jet kormány megbizottaival a keletázsiai kérdésről. • SAIGON. — Nap, mint nap egyre nagyobb kor­mányellenes tüntetéseket tartanak az egyetemi diákok. A város 60 szakszervezetének tagsága csat­lakozott a tüntetőkhöz. A diákok és a munkások nemcsak a kormány, hanem az Egyesült Államok ellen is tüntetnek... • WASHINGTON, D. C. — Liberális törvényhozók követelik a hadi kiadások csökkentését 4.5 mil­liárd dollárral. NEW DELHI. — India Kongresszus Pártja hatá­rozati javaslatot fogadott el, mely követeli az ame­rikai csapatok kivonását Vietnamból. • NEW YORK. N. Y. — A város postai alkalma­zottai pénteken döntenek, hogy sztrájkba lépjenek- e. A munkások sorában nagy a felháborodás, mert a kongresszus az ígért 8 százalékos béremelést nem április 1-re visszamenőleg akarja érvényesíte­ni. George Maany, az AFL-CIO elnöke beleegye­zett, hogy a béremelés julius 1-én lépjen érvénybe. •>■*■*■*★•*•*+■*★■*•★*★★★*★★*★**+***★**★**♦•*+■*★*-< KIOLVASTAD A LAPOT? ADD TOVÁBB! MÁS IS TANULHAT BELŐLE! Munkában a munkaügyi miniszter A józan gondolkodás szerint egy munkaügyi mi­niszternek az volna a feladata, hogy tevékenységé­vel szebbé, jobbá és biztonságosabbá tegye a mun­kások és családjaik életét. A Nixon-kormány tagjai azonban még a józan gondolkodás látszatát is nélkülözik. Úgy véljük, hogy a munkaügyi miniszter fel­adata volna elősegíteni, hogy a munkások béreme­lést kapjanak és ezzel ellensúlyozzák vásárló ké­pességüknek az infláció következtében beállott csökkenését. Ezt diktálná -a józan gondolkodás elve. Ezzel szemben Shultz munkaügyi miniszter, mi­előtt elhagyta tisztségét és átvette a Nixon elnök által felállított “Management and Budget” hivatal vezetését, arra serkentette a vállalatok vezetőit, hogy foglaljanak határozott állást a béremelések ellen — "még akkor is, ha ez sztrájkba kényszerí­ti a munkásokat." Nixon munkaügyi minisztere a dolgozó nép ro­vására óhajtja kimenteni a nemzetgazdaság kátyú­ba jutott szekerét, melyért a munkáltatók a fele­lősek. Egységes akcióra szóül MIAMI BEACH, Fia. — “A szakszervezeteknek, kisebbségi csoportoknak és a diákoknak egysége­sen kell fellépniük a Nixomkormány politikája el­len” — mondotta Bayard Rustin, az egyenjogúsági harc egyik kimagasló vezére a szövőmunkások or­szágos konvencióján. [*odg£©n az isj munkaügyi miniszter WASHINGTON. D. C. — Nixon elnök James D. Hodgson helyettes munkaügyi minisztert nevez­te ki a miniszteri tisztségbe. Hodgson a Lockheed Aircraft vállalatnál töltött be vezető szerepet. Sztrájkolnak az angol nyomdászok LONDON. — Az angol nyomdászok sztrájkba léptek, mert a munkáltatók megtagadták 25 száza­lékos bérkövetelésüket. Megölték Perry ezredesi AMMAN. — A jordáni gerillák megölték Ro­bert P. Perry ezredest, az amerikai nagykövetség egyik alkalmazottját. VÁMMENTES IKKfl-CSOMAGOK különböző cikkek és szabad választás vagy készpénzfizetés magyarországi címzetteknek Csehszlovákiában lakók részére is felveszünk TUZEX csomagokra rendeléseket MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK IS RENDELHETŐK U.S. RELIEF PARCEL SER VICE INC. Phone: LE 5-3535 — 245 EAST 80th STREET—NEW YORK, N.Y. 10021 BRACK MIKLÓS, igazgató Bejárat a Second Avenue-ről

Next

/
Oldalképek
Tartalom