Amerikai Magyar Szó, 1970. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1970-06-18 / 25. szám
6 AMERIKA! MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, June 18, 1970. Fodor Erna: A MAGYAR KÜLPOLITIKA 25 ESZTENDEJE Az igazság az, hogy az 1848—49 alatti szabadságharc kivételével Magyarországnak nem volt önálló nemzeti külpolitikája. Az 1918—19-es torira dalom tett ugyan néhány kezdetleges lépést az önálló diplomácia irányában, de ez kevés eredménnyel járt, hiszen a Tanácsköztársaság is mind össze 133 napig tartott. 1919 augusztusában kezdetét vette a Horthy rezsim, mely eleinte Angliá- inak-Amerikának, sőt Párizsnak is kedvében járt. Majd irányt változtatva megkezdte együttműködését az olasz, később a náci fasizmussal. A 25 jévig tartó uralom egyre szomorúbb életet hozott a:: országra, végre a teljes pusztulásba vezette. Horthy készséggel harcolt a Szovjetunió ellen, majd hatalmas vereség után puhatolózni kezdett kétkulacsos politikájával a szövetségeseknél különbékéért, mialatt Hitlert is támogatta. Látva, hogy minden elveszett, már szívesen kiugrott volna a háborúból és ez a nyilasuralom teljes hata- Jomrajutását eredményezte 1944 okt. 15-én. Szállási szivvel-lélekkel követte Hitler külpolitikáját. A nácik teljesen kirabolták az országot és mire (elérkezett a felszabaditás, teljesen tönkretett or- tezág maradt utána. A magyar demokrácia megszületése Még dörögtek az ágyuk, mikor 1944 őszén a felszabadított országrészen uj, önálló, demokratikus Magyarország született. összegyűlt a provizionális Nemzetgyűlés Debrecenben, ugyanabban a teremben, ahol a szabadságharc idején Kossuth kormánya trónfosztott- bak nyilvánította a Habsburg dinasztiát; kimond ta Magyarország önállóságát, a hires debreceni Nagytemplomban. A Nemzetgyűlés mandátuma szerint megsemmisítették a Hitlerrel kötött egyezményt; háborút üzent a fasiszta Németországnak és békét kötött a Szovjetunióval. Ez volt az első fontos külpolitikai lépése az uj magyar kormánynak. A Szovjetunió békét kötött Magyarországgal ■1945 január 20-án. Természetesen a békekötés megtörtént Csehszlovákiával és a többi országokkal, ugyanakkor megegyezés jött létre, hogy a magyar határok az 1937 december 31-én fennállt határvonalak szerint nyernek elismerést. A Nemzetgyűlés rámutatott, hogy Magyarországtól kártérítést követel a hadsereg által tönkretett károkért a Szovjetunió, Csehszlovákia és Jugoszlávia. Magyarország kötelezettséget vállalt, hogy feloszlat minden olyan szervezetet, amely a szövet- Iségesek ellen dolgozik és segítséget nyújt ahhoz, hogy a háborús bűnösöket a törvény elé állítsák. Az első 3 év legfontosabb eseményei: 1. A magyar-szovjet kártérítési egyezményt 1945 júniusában írták alá és a szovjet kormány azonnal visz jszaadott 350 gyárat és bányát, amelyekét a harcok alatt lefoglaltak. 2. Magyar-szovjet diplomáciai kapcsolat jött létre. 3. Diplomáciai kapcsolat létesült Magyarország és az Egyesült Államok között. 4. Magyar-román és 5. magyar és cseh politikai tárgyalások vették kezdetüket. 1946 áprilisában Moszkvába látogatott az első magyar kormányküldöttség, majd júniusban Washingtonba látogattak el. Júliusban megkezdődtek a párizsi béketárgyalások és októberben befejeződtek. _ 1947 áprilisában Magyarország felvételét kérte az Egyesült Nemzetekbe, de a nyugati hatalmak nyomására elutasitották kérését. A Szovjetuniónak köszönhette, hogy végre 1955-ben felvették az ENSz tagállamai közé. 1955 december 20-án a magyar delegáció küldöttei az Egyesült Nemzetek előtt a következőkben foglalták össze Magyar ország külpolitikáját: “Támogatni fogunk minden ajánlatot, amely az emberiség haladását szem előtt tartja, amely hatásosabban védi az emberi jogokat, szorgalmazza az egyes államok közötti ellentétek megoldását, a fegyverkezés csökkentését, a tömeges gyilkoló eszközök betiltását és az emberiség felszabadítását a háború borzalmai alól.” Magyarország diplomáciája aktiv volt 1947- ben. Csehszlovákiával, Romániával és Jugoszláviával diplomáciai kapcsolatokat vettek fel. Barátsági, együttműködési és kölcsönös megsegitési egyezményt kötöttek Jugoszláviával decemberben és egy hónappal később Romániával. Ugyancsak 1947-ben Magyarország csatlakozott az UNESCO- hoz. 1948-ban baráti, együttműködési és kölcsönös segitésnyujtási egyezményt kötöttek a Szovjetunióval. Néhány nappal utána nagykövetségi rangra emelték kölcsönösen diplomáciájukat. Magyarország Lengyelországgal és Bulgáriával is diplomáciai kapcsolatot teremtett. A szovjet-magyar diplomácia kiemelkedő pontja volt ez évben, hogy a Szovjetunió elengedett 65 millió dollárt a kártérítésből, tehát felét annak, amivel Magyar- ország a megegyezések szerint kártérítésképpen még tartozott a Szovjetuniónak. A “Magyar-Kérdés” az EN,Sz-ben Az 1956-os ellenforradalmi helyzet lassanként megoldódott Magyarországon, bár nem a diplomácián keresztül, sőt sok munkát hagyott maga után a diplomáciai illetve a külpolitikai téren. Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsában az amerikai küldött követelésére napirendre tűzték az u. n. “MAGYAR-KÉRDÉST”. Igaz,- Horthy Miklós portugáliai száműzetéséből is kérte az ENSz-t, hogy avatkozzék be a magyarországi bel- ügyekbe. Ezt követőleg ellenforradalmi elemek megkísérelték törvénytelenül a Varsói Szerződés denunciálását. Ugyanezek november 1-én az Egye KÉT ÓRÁNKÉNT EGY AUTÓBUSZ Az IKARUS Karosszéria- és Járműgyár székesfehérvári gyárában már szériában készülnek az autóbuszok a 20 ezer négyzetméteres alapterületű 5 hajóból álló gyártócsarnok nemrég elkészült három hajójában. Az IK-66 tipusu farmotoros autóbuszok NDK megrendelésre készülnek. Ez évben mintegy 850 darabot szállítanak ebből a tipusból. 1971 végére elkészül a további két hajó. 1971-ben már a 20 ezer négyzetméteres gyártócsarnok rendeltetésszerű felhasználása esetén Európa egyik legkorszerűbb végszerelő műhelye lesz. — Képünkön: Daru segítségével emelik a futóműre az elkészült vázszerkezetet. sült Nemzetekhez fordultak és arra kérték, hogy kooperáljon az U.S.-al a “Magyar Kérdés” napirendre tűzésére. Ezek természetesen mindenáron szerették volna felszámolni a magyar népuralmat. November 4-én megfordult a kocka, helyre állt a rend és a Magyar Forradalmi Munkás és Parasztkormány kábelt küldött Dag Hammerskjöldhöz, az ENSz vezetőjéhez és kérte ennek visszavonását, mert hiszen Magyarország belügyeiről volt szó. A U.S. nyomása ezen időkben hatásosabb volt és 53—57 szavazattal mégis napirendre tűzték. A magyar külpolitika hét éven keresztül foly tatta küzdelmét az ellenforradalom által okozott diplomáciai kártevés ellen. Magyarország állandó támogatást kapott a szocialista országoktól. A küzdelem csúcspontját érte el, amikor 1957 augusztus 17-én, a nemzetközi politika kimagasló alakja: Jawaharlal Nehru, India miniszterelnöke kinyilatkoztatta, hogy ellenzi a “Magyar Kérdés” napirendre tűzését az Egyesült Nemzetek fórumán. Végre 1962-ben eredményre vezetett a diplomáciai harc s az U.S. provokációja megszűnt. Magyarország elismerése Végre emelkedni kezdett a magyar diplomácia presztízse. Magyarország hü maradt barátaihoz, a szociálista országokhoz, de kapcsolatokat teremtett a más társadalmi nézetet valló országokkal is. Valamennyi értékelte azt, hogy Magyarország külügyi koncepciója a béke és biztonság ügyét szolgálta. Magyarország külpolitikáját nagyon felemelte 1960 őszén Kádár János akkori miniszterelnök beszéde , amelyet az Egyesült Nemzetek nagygyűlése előtt mondott. Ez valóságos áttörést jelentett a diplomácia terén. Egymásután emelték nagykövetségi szintre diplomáciai kapcsolataikat Magyarországgal Svájc, Görögország, Nagybrittánia, az Egyesült Államok, Franciaország, Belgium, Svédország, Olaszország, Irán, Afganisztán, Japán, Argentina és más országok. U Thant, az Egyesült Nemzetek főtitkára Magyarországra látogatott 1963-ban, ami szintén rámutatott, hogy mennyire emelkedett nemzetközileg Magyarország presztízse. A világ sajtója elismeréssel irt Kádár János beszédéről a látogatással kapcsolatosan: “Úgy véljük, hogy az Egyesült Nemzetek funkciója bizonyos kötelezettséget és biztos reményeket tartalmaz. Elvárjuk, hogy az ENSz valóban az emberiség érdekeit szolgálja és ne legyen égjük hatalmi csoport szószólója sem. A mi reményünk, hogy valóban meg fog felelni hivatásának. A magyar nép és kormánya hajlandó e nnek elérését mindenképpen támogatni.” Magyarország, mint szocialista állam nagyon fontosnak tartja a többi szocialista államokkal való együttműködést. Alapitó tagja volt 1949-ben Moszkvában a szocialista államok közötti gazdaA Fővárosi Vízmüvek kőbányai üzemegységében négy — egyenként 5,000 köbméteres — víztároló medencét építenek. A jelenlegi vízhiány főleg ezt a területet érinti, ennek egyik oka a kis tároló kapacitás. Uj gépházat építenek és fektetik az összekötő csővezetéket. — Képünkön: Előkészítik az egyik medencét betonozás
