Amerikai Magyar Szó, 1970. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1970-05-28 / 22. szám

Thursday, May 28, 1970. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 7 Több mint tiz évvel ezelőtt alakult a Zalameg^ei Népi Táncegyüttes. Művészi pálya­futásuk alatt két ízben nyer­ték el a “Kiváló Együttes’’ címet. Művészeti munkájuk elismeréseképpen meghívást kaptak a Nemzetközi Népi Táncfesztiválra, amelyet Ki. sinyovban rendeznek meg. A Zalai Táncegyüttes a hagyo­mányos népi táncok mellett tematikus tánccal is szerepel majd a fesztiválon. -— Ké­pünkön: Jelenet a “Legények táncá”-ból. KÖNYVKULTÚRA 1945-1970 • Színvonalas irodalmat adni olcsón — és minél nagyobb példányszámban — az olvasók kezébe ■— ezt tette egyértelmű céllá a magyar könyvkia­dás a felszabadulás után. Már az első esztendő­ben 644 mü jelent meg, csaknem 3 millió 200 ezer példányban. Öt évvel később — 1950-ben, amikor az addig magánkézben volt kiadók államositásá- val megszületett a szocialista tipusu magyar könyvkiadás — 1880 mü hagyta el a nyomdákat több mint 20 millió példányban. Egyre több olcsó — de irodalmilag magas szinvonalu — sorozat indult, felölelve a hazai és külföldi klasszikus és élő irodalom legjelentősebb alkotásait. Jelenleg 16 kiadónál látnak napvilágot a szellemi kultúra írásos emlékei. A lakosság tízmilliós lélekszámához viszonyít­va a müvenként olykor százezret is meghaladó példányszám nemzetközi méretekben is minden összevetést kiáll. 1968-ban például a kiadási jegy­zéken 4,588 könyveim szerepelt, s a mind szebb kiállítású könyvek összpéldányszáma elérte a 48 milliót. Kedvező a műfaji megoszlás is. 1950-hez képest megháromszorozódott a tudományos mü­vek kiadása, kétszeres a növekedés az ismeret- terjesztő irodalomnál; az akkor 367 szépirodalmi müvei szemben most évente több mint 700 alko­tás jut el az olvasókhoz; a szakmai irodalom mér­legére 464 könyvvel szemben 1968-ban 1,448 mü került; s több mint háromszorosára nőtt az ifjú­ságnak szánt alkotások száma is. Évenként meghirdetett “Szép könyv’’-verseny ösztönzi Magyarországon a kiadókat arra, hogy minél szebb átlagkönyveket és kiemelkedő könyv- művészeti remekeket produkáljanak. A szép kül­sőn túl az sem elhanyagolható, hogy a könyvek fo­gyasztói ára sokkal alacsonyabb, mint a legtöbb európai vagy tengerentúli államban. Egy könyv Magyarországon átlagosan 30 forintba kerül. Az “Olcsó Könyvtár” sorozat egyes kötetei 3 fo­rintért, azaz egy kiló kenyér áráért nyújtják a ****★***★★★*★★★★★★★★★*★★★*★★★★*★****★★★*■ KOMPUTER A TANÍTÁS SZOLGÁLATÁBAN Veszprémban, a Lovassy László Szakközépiskola és Gimnáziumban három éve vezették be a speciális matematikai tagozatot. A diákok felemelt szintű ma­tematikai képzést kapnak. Heti 12 matematika óra kö- jzül két órában a modern számítógépekkel foglalkoz- l«ak. A Veszprémi Vegyipari Egyetem útmutatásai alapján Hegyi László fizikatanár vezetésével a diákok logikai asztalokat készítettek, amelyeken szemléltető­en oktatható a modern kibernetikai gépek logikai rendszere. — Képünkön: Matematika óra keretében modern számítógépekkel foglalkoznak a harmadévesek magyar és a világirodalom legjobb alkotásait. Hozzá tartozik még a magyar könyvkiadás össz­képéhez, hogy rendszeresen jelennek meg idegen- nyelvű kiadványok is. Ilyen Írásműveket —r fő­ként külföldi terjesztésre — bérmunkában készí­tenek egyes kiadók, elsősorban az Akadémia és a Corvina Kiadó. A könyvkultúra terebélyesedését, az olvasókedv föllendülését jelzi az elmúlt huszonöt évben meg­jelent könyvek listájáról találomra kiragadott néhány cim és vele kapcsolatos adat: a világiro­dalomból Mark Twain-nek közel félszáz müve je­lent meg Magyarországon mintegy másfél millió példányban, Shaakespeare kötetei több mint 50 egyedi kiadásban csaknem 800,000 példányban, Balzac Írásai hetvenféle kiadást értek meg együt­tesen szintén másfél millió példányban. A Zola- kiadások száma is ötven körül jár, a példányszám megintcsak másfél millió; Boccaccio-tól való kö­tetek 30 (félmillió példányú), Gorkij Írások 120 (másfél millió példányszámú), Lev Tolsztoj mü­veinek 75 kiadása (másfél millió példány) jutott el az olvasókhoz. Nem maradnak le e nemes “ver­sengésben” a magyar klasszikusok sem, mert pél­dául Petőfi Sándor költeményei 1.2 millió, Jókai Mór regényei csaknem 7 millió, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Gárdonyi Géza regényei 4—4.5 millió példányban láttak napvilágot. A klassziku­sok ellenében a mai magyar prózairóknál sem rit­ka, hogy uj Írásaik 8C—150 ezer példányban ké­szülnek a nyomdákban. A könyvterjesztésben sem kisebb a fejlődés, mint a kiadásban. 1951-ben a lakosság 12.2 millió kötetet vásárolt 143 millió forintért. Tiz évvel később már 35.9 millió kötetre volt igény, s az össz-forgalom meghaladta a félmilliárd forintot. Az utóbbi években a könyvterjesztő vállalatok évi bevétele közel jár az egymillió forinthoz. Több ezer bolti eladó és bizományos munkálkodik azon, hogy az olvasótérképen minél kisebbre zsugorod­janak és megszűnjenek a még meglevő fehér fol­tok. Újabban ezért bontott zászlót az “olvasó népért” országos mozgalom is. A könyvkiadással együtt terjesztik a szellemi kultúrát a könyvtárak, amelyeknek országos há­lózata alakult ki: mindenki számára hozzáférhe­tővé vált a rendszeres kölcsönzés, az olvasniva­lók gazdag választéka. A tanyákra, távoleső tele­pülésekre rendszeresen járnak művelődési autók; könyveket kölcsönözhetnek.alkalmanként filme­ket is láthatnak igy az ott élő emberek. 1949-ben a tanács és a szakszervezeti kezelésen levő könyv­tárak száma nem érte el a 2,500-at. Egy év múl­va már meghaladta a négyezret, jelenleg pedig a fiókhálózattal együtt mintegy 9,500 közművelő­dési könyvtár várja az olvasók népes táborát. összesen több mint 20 millió kötettel rendelkez­nek a könyvtárak, szemben az 1950. évi 2.2 mil­lióval. Akkor 400,000 beiratkozott olvasót tartot­tak nyilván, számuk jelenleg meghaladja a két­milliót 25 év alatt 26 uj yáros Magyarország városhálózata a nagyarányú ipar telepítések eredményeként kiegészült, s ugyanak­kor meglevő városok is — különösképpen az al­földiek — gyors fejlődésnek indultak. 1945-ben 50 városi jogú település volt az országban, 1970 elején pedig 76. A városias jellegű települések száma jelenleg körülbelül 120, a falvak közül mintegy 50—60 kaphatja meg belátható időn be­lül a nagyközségi rangot. Az ország lakosságának 1949-ben 36 százaléka volt városlakó, 1968-ban pedig 44 százaléka. Ez az arány tovább javul, s a tervek szerint 1980- ban eléri az 55 százalékot. Hét vidéki város — Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs, Győr, Székesfe­hérvár és Veszprén — nagyvárossá fejlődik. Az ország felszabadulás utáni fejlesztésének reprezentáns alkotásai a szocialista városok. Tör­ténetükben sok a hasonlóság. Példának bemutat­juk a legismertebbet — Dunaújvárost. A virágok és a fiatalok városa, mindössze két évtized alatt fejlődött az egykori kis Dunapentele községből több mint 52 ezer lakosú iparvárossá. A “fiatalok városában” a nyugdíjasok száma mindössze 4,680. A város munkaképes dolgozóinak többségét a Dunai Vasmű foglalkoztatja. E gyáróriás termékei mind a szocialista, mind pedig a nyugati orszá­gokban kelendőek. Érdemes megemliteni, hogy a Dunai Vasmű már régen visszafizette a népgaz­daságnak az építésére költött milliárdokat. Acél- termelése 1970-ben először éri el az évi egymillió tonnát. Kokszolómüvének kamragázát földalatti távvezetéken a fővárosba továbbítják s ott hasz­nálják fel. A Vasműn kívül sok ezer munkáskezet foglalkoztat a könnyű- és az építőipar — a szal- macellulóz- és papírgyár, a férfiruhagyár, a fe- hérnemügyár, a fésüsfonóda, az óragyár, vala­mint a tanácsi felügyelet alatt álló szandál­üzem is. A városban — Fejér megye egyetlen főiskolá­ján — kohászati szakembereket képeznek. A huszesztendős várost évente sok tízezer tu­rista keresi fel. Csak az utóbbi tiz esztendőben mintegy 900 ezer hazai és külföldi vendéget fo­gadtak a dunaújvárosiak. A fiatal város a szov­jet Komjunarszk-kal, az angol Coven try vei, a francia Villejouiffal és az olasz Termivel tart fenn testvéri kapcsolatot. Rákóczi-kiállitás a Nemzeti Múzeumban. — II. Rákóczi Ferenc rodostói száműzetéséből fennma­radt emlékek kiállítása nyílt március 7-én a Nem­zeti Múzeumban. A kiállításon többek között lát­ható az a karosszék, amelyet Mikes Kelemen leí­rása szerint a fejedelem faragott időtöltésbőL Hat gyertyatartót is bemutattak; ezek valószí­nűleg ugyancsak a fejedelem müvei. Édesanyjá­nak, Zrínyi Ilonának emlékét idézi egy faragás­sal díszített lap, amely ládájának tartozéka volt. Thököly és Rákóczi hamvainak hazahozatalakor ezek az emlékek a kassai muzeum tulajdonába ke­rültek; a keletszlovákiai muzeum 1967-ben aján­dékozta a Nemzeti Múzeumnak. I SOBEL OVERSEAS CORE !® ® fififi PAiaAVNÄVCpA 210 EAST 86th STREET, NEW YORK, N. Y. 10028 ;® ill AH rOyy I iiOfUfcEy - telefon: (212) 535.6490 ­UTAZÁSI IRODA - IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE te) jgj SZÁLLODA FOGLALÁS — FORINT UTALVÁNY — V1ZUMSZERZÉS LÁTOGATÓK KIHOZATALA — GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK H IKKA Magyarországra — TUZEX Csehszlovákiába wA0)lG (Ölt®) (0)(0J (0) (0) !0i' 01 i 0}i3j Í0 '(©jvOj'vW v3 / :0; 0' (0j(0)(0)(0)í0)i0'\0) (f»j) í !«, .• 0 ,, f«V j

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom