Amerikai Magyar Szó, 1970. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1970-04-23 / 17. szám

8 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, April 23, 1970. Goldman és Méir A 6-napos háború után Izrael kormánya — az ENSZ fegyverszüneti határozata ellenére — nem hajlandó a megszállott területeket kiüríteni, csak ellenfeleivel való közvetlen tárgyalás alapján. De az arabok nem tárgyalnak, amig országaik egy ré­sze meg van szállva- és gyanakodnak, hogy Izrael meg akarja közös frontjukat bontani és még újabb hódításokra készül, miként azt politikai és katonai vezetői állandóan hangoztatják. Izrael tehát a kül­földi zsidóság pénzének és amerikai fegyvereknek segítségével bombázza az arabok katonai és pol­gári célpontjait — mint azt 80 acélmunkásnak, most meg 46 kisdiáknak a halála bizonyítja .—, hogy megtörje lelki erejüket és megbuktassa Nász­úért. Tudja, hogy ha ezt az U.S. immál-ámmal el­ítéli, tőle komoly tiltakozást nem várhat. Az ara­bok viszont — Jordán, Egyiptom, Szíria és a fe- dayin szabadságharcosok — fokozzák beütéseiket a Szinai félszigetre és a rajtaütéseket a megszál­lott Nyugat-Jordánban. Az összeütközések mindegyre erősödnek, a vesz­teségek nőnek és a világpolitika ez ütközőpontján mindez általános nagy összecsapás veszélyét rejti magában. Nemcsak a külhatalmak és az ENSZ, ha­nem Izrael és az arabok meggondolt vezetői is sze­retnék a problémát megoldani, amig nem késő és most — úgy tudjuk, Tito közvetítésével — megbe­szélés készült Nasszer és Nahum Goldman között. Utóbbi a zsidóság legnagyobb nemzetközi testüle­tének, a Zsidó Világkongresszusnak és a cionisták­nak régi vezetője, akinek nagy szerepe volt annak elérésében, hogy a németek sok milliárdos kárté­rítést fizettek a nácizmus zsidó áldozatainak. Az előkészületek titokban történtek és Izrael kormányának tudomása volt róluk s az utolsó percben nyilvánosságra hozta őket, azzal, hogy Goldmant nem tartja a tárgyalásra alkalmas sze­mélynek. Goldman ugyanis gyakran ellenezte e kormány politikáját és több megértést követelt az arabok iránt, több szerénységet és óvatosságot a külpolitikában — de Izraelben is, mint nagy nyu­gati pártfogójánál, a héják dominálnak és ezek nem kívánták Goldman tekintélyének növelését. Ő persze nagyon sajnálja, hogy terve meghiúsult és egyetért vele a világsajtó is. A N. Y. Times ir­ta, hogy Golda Méir, Izrael miniszterelnöke mindig azt mondta, várja az arab telefont, de mikor ez megszólal, leteszi a kagylót. Goldman pedig újra kifejezte csalódását, hogy Izrael ahelyett, hogy a faji-vallási megértés és egyenlőség mintaországa lett volna, a cionizmus dicsőségére, militarista ka­tonai erőd lett. Sajnos, nem első eset, hogy egy háború első szakaszának győztese fegyverei örök fölényében bizva elveti a politikai megegyezés út­ját. Izrael arra hivatkozik, hogy ellenfelei el akar­ják pusztítani és sajnos, sok ilyen beszéd hang­zott el; de Nasszer és Húszéin ezt többször tagad­ták és éppen ennek tisztázására lett volna hasznos a megakadályozott találkozó. A héten nagy béketüntetés volt Jeruzsálemben, meg akarták ostromolni a miniszterelnökséget, de a rendőrség szétverte a tüntetőket, többeket letar­tóztattak. Az U.S. külügyi al-államtitkára. Sisco, most végigjárja a Levante országait, a tárgyalás lehetőségének kitapogatására. Ammanban, Jordán­ban, nagy zavargás volt jövetele előtt, megostro­molták az U.S. követségét, ott állítólag többen- megsebesültek. R. Schafer Emil: BÉLYEGVILÁG A Magyar Posla története (IV. rész.) MÁTYÁS király halála után a főnemesek, nagy birtokosok uralma alakult ki Magyarországon. A nemzeti élet visszahanyatlott és igy a posta- és futárszolgálat is. A MÁTYÁS által megszer­vezett hires KOCSI-POSTA intézmény még rész­ben megmaradt, de lesziiküt formában és már nem menetrend szerint működött. THURN ÉS TAXIS POSTA 1490-ben MIKSA osztrák főherceg erőszakkal akarta megszerezni a magyar trónt és hadseregé­vel egész SZÉKESFEHÉRVÁR-ig nyomult. A ha­di postát nagyon fontosnak találta és igy megbíz­ta TAXIS JÁNOST, hogy a hadsereg által meg­hódított területeken a postát szervezze meg. A TAXIS posta ekkor jelent meg először Magyar- ország területén, habár a HABSBURG ház és EURÓPA több országa már régebben használta e szervezetet. A THURN és TAXIS posta magánvállalkozás volt, óriási tőkével rendelkezett, jól megszervezett kocsi- és lóváltó állomásokkal birt Európa legtöbb országában. Eredetileg az olasz származású TORRE és TASSO család kezdte meg a szervezetet, csak később németesitették át THURN és TAXIS-ra. Ezen a néven voltak ismeretesek az 1400-as évek­től az 1800-as évek derekáig. A THURN és TAXIS posta elterjedése egybeesik Amerika felfedezésé­vel és az azzal járó kereskedelmi fellendüléssel. Spanyolország, Németország, Belgium, Svájc és az osztrák birodalom tagjai voltak a TAXIS posta nemzetközi szervezetének. Magyarország több Ízben volt résztvevője e postaszolgálatnak. Amint már említettük, 1490- ben MIKSA főherceg- alatt, majd 1516-ban, ami­kor a rendszeres postát megszervezték POZSONY és BÉCS között, és a mohácsi vész után, 1527-ben, amikor TAXIS MÁTYÁS fia, ANTAL lett a feje a magyar postának I. FERDINAND király jóvol­tából. Itt nem mulaszthatjuk el megemlíteni a II. ULÁSZLÓ uralkodása alatt (1490—1516) történt eseményeket. t/f V RÉTESHÁZ ÉS CUKRÁSZDA 1437 THIRD AVENUE, NEW YORK, N. Y. (A 81-ik Street sarkán) — Telefon: LE 5-8484. Mignonok, születésnapi torták, lakodalmi, Bar- Mitzvah-torták. — Postán szállítunk az ország minden részébe. — Este 7.30-ig nyitva Ebben az időben ULÁSZLÓ felmenti a főura­kat és a nemességet a futárok beszállásolási kö­telessége alól, amit MÁTYÁS a posta érdekében uralkodása alatt elrendelt. ULÁSZLÓ a közne­mességre és a parasztságra hárította ezt a fele­lősséget. ULÁSZLÓ levelezése terjedelmes vöt. Törvé­nyeket, utasításokat küldtek a királyi udvarból a zászlós uraknak, az erdélyi vajdának, a horvát és Szörényi bánoknak, a főpapoknak, a vármegyék adószedőinek és a városoknak. 1514-ben a DÓZSA GYÖRGY vezette forrada­lom leverése után, mint tudjuk a történelemből, az urak bosszúja mintegy 100,000 jobbágyot gyilkolt le és DÓZSA GYÖRGYÖT tüzes trónon végeztette ki ZÁPOLYA JÁNOS. A megmaradt parasztságot az 1514-i ország- gyűlés “valódi és örök szolgaságra” Ítélte és a postának és a futároknak szomorú feladtává vált e törvények széthordása az ország minden részébe. KERESKEDELMI UTAK Az ország utjai ebben az időben nagyon rossz állapotban votak. MÁTYÁS nagy súlyt helyezett az utak kiépítésére, hogy a KOCS-i kocsik köny- nyen járható utakon haladjanak, de ULÁSZLÓ alatt az utakat elhanyagolták úgy, hogy a keres­kedelmet nagyrészt gyalog és lovakon, majd mál- hás lovakon bonyolították le, a hir- és postaszol­gálatot pedig alkalmi küldöttek vagy vándor ke­reskedők látták el. A királyi futárintézmény kizárólag udvari, ka­tonai és közigazgatási szolgálatban állott. A kereskedelmi útvonalakat a hatóságoknak! kellett védeniök, mert a közbiztonság nagyon le­romlott, de gyakran még a hatóságok is tehetetle­nek voltak az egyre növekedő támadásokkal szemben. LEVÉLDIJAK A levelek szállítása nagyon költséges volt. Egy levél küldése az akkori időkben Budáról Olaszor­szágba, ami rendesen Rómába lett irányítva, 32 forint volt. A lengyelországi ráta 9 forint és egy ló. Sziléziába 10 forint, Csehországba 7 forint, Morvaországba 5 forint. Hogy érzékeltessük a portódij drágaságát, meg­említjük, hogy az 1500-as években egy jó hátasló ára 5 forint volt. (Folytatjuk) UJ AMERIKAI BÉLYEG A világhírű “MOBY DICK” regény Írója, HER­MAN MELVILLE tiszteletére ez év március 7-én kiadtak egy mélynyomásu 6 centes borítékot a massachussetsi NEW BEDFORD-ban. Ez a város volt valaha a bálnavadászok otthona. Onnan in­dultak ki hajóikkal hosszú, kalandos, sokszor ve­szedelmes útjukra, sokan lettek közülük viharok, szerencsétlenségek áldozatai. MELVILLE 1819-ben született New Yorkban. Huszonöt éves korában egy cethalász-hajóra ment dolgozni, és a Déli tengereken szerzett tapaszta­latai alapján irta meg érdekes, izgalmas regé­nyét 1851-ben. A regénynek nem volt sikere és csak 70 év múl­va, 1920-ban fedezték fel szépségét, érdekességét Újból kinyomtatták és nagyon népszerű lett. ■' A fehér bálna, “MOBY DICK” meséje, a bál­nát kereső, üldöző AHAB kapitány sorsát meg­pecsételő szenvedélye nagyon érdekes olvasmány úgy a kalandot kedvelő fiatalok, mint a mélyébt értelmet kereső felnőttek részére. Ma már a kiasz szikus amerikai könyvök közé Sorolják. Filmre majd hangosfilmre is feldolgozták. ' A kiadott uj borítékon a bélyeg kék alapot ábrázolja MOBY DICK-et, a fehér bálnát. HER MAN MELVILLE neve is fehérrel van rányom tatva. A bélyegtervező BRADBURY THOMSON, Ri verside, Connecticut államból. athéni lerrorkormány vádlottéit elitélték ATHÉN. — A görög katonai bíróság, a kormán megdöntésére való összeesküvéssel vádolt 33 sz< mély közül 27-re szigorú ítéletet mért ki. Diony sós Karyorgas professzort életfogytiglani a többi' két 10-től 18 évig terjedő börtönbüntetésre ítéltél A börtönben agyon sanyargatott vádlottak ki zül 11-en visszavonták vallomásukat, amit a bö tönben kínzás alatt csikartak ki belőlük. Ezek ka ták a legsúlyosabb büntetéseket. Ford Moszkvába ment MOSZKVA. — Henry Ford II. hivatalos látog táson járt a Szovjetunióban, a szovjet kormái meghívására. A Tassz hírügynökség jelentett hogy a Ford autógyár elnökét az állami Tudom nyos és Technológiai Bizottság hívta meg vend gül. NIXON BLACKMUN BÍRÓT NEVEZI KI A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGBA WASHINGTON, D. C. — Nixon elnök Har Andrew Blackmun-Minnesota-i bírót nevezte ki Legfelsőbb Bíróságba. Blackmun, aki a minneso fellebbezési bmóság tagja konzervatív nézetű. 1 után már két déli, reakciós jelöltjét a szenátus szavazta, Nixon elnök most nem-déli államból löl ki főbírót, remélve, hogy a szenátus helyb hagyja. í> SAJÁT ÉRDEKEDBEN CSELEKSZEL, HA A MAGYAR SZÓT TERJESZTED!

Next

/
Oldalképek
Tartalom