Amerikai Magyar Szó, 1970. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1970-03-12 / 11. szám
4 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, March 12, 1970. KEVESEBB Nő SZED! A FOGAMZÁSGÁTLÓ PIRULÁT Mióta Gaylord Nelson wisconsini demokrata szenátor bizottsága kihallgatást tartott a szenátusban a fogamzásgátló pirulák biztonságának kivizsgálására, nagy az aggodalom az amerikai nők között a születéskorlátozás ezen módja iránt. Nagyon sokan abbahagyták a pirulák szedését és más eljárásokhoz folyamodnak a terhesség megakadályozására. Hozzávetőlegesen 8.5 millió amerikai nő használta eddig a pirulákat, de mióta több orvos jelentette, hogy pirulát használó paciensei között gyakrabban fordul elő vér-rög képződés, agyszélhüdés, mint általában és miután kisérletező tudósok jelentették, hogy a pirulákban használt hormonok kísérleti állatokon rosszindulatú megbetegedéseket okoz nak, egyre több nő keres más védekezési módot. A szövetségi Food and Drug Administration, mely a gyógyszerek biztonságát ellenőrzi és csak helybenhagyása után engedi azokat árusítani, most azzal a tervvel foglalkozik, hogy kötelezővé tegye: pirulák dobozaira, amelyben esetleges káros hatásukat ismertetik. A pirulát egyelőre nem szándék- szanak betiltani. Tény az, hogy a nemkivánt terhesség elleni védekezésnek legkönnyebb, legegyszerűbb módja, ha a nő rendszeresen szedi a pirulát. Ez a havi ciklusban olyan ideiglenes változásokat idéz elő, amelyek a fogamzást megakadályozzák. Ha a nő egy idő múlva gyermeket akar és abbahagyja a pirula szedését, minden további nélkül ismét fogamzó- képes lesz. A szenátusi kihallgatások folyamán elhangzott tanúvallomásokból még az is kitűnt, hogy egyes bizonyítékok szerint a pirula használata a már létező rosszindulatú megbetegedések terjedését is elősegiti. E hirek közzététele után a nők ezrei fordultak aggódva orvosukhoz, akik maguk sem bizonyosak abban, hogy mit tanácsoljanak. Sok orvos úgy véli, hogy a laboratóriumi állatoknak beadott rendkívül nagy adag pirula okozta hatások nem feltétlenül bizonyítják, hogy ezek a veszélyek normális emberi használatban is fennállnak. A mellékhatásokra és egyéb veszélyekre vonatkozólag sok orvosnak az a véleménye, hogy kevesebb veszéllyel jár a pirulák szedése, mint a gyakori nemkivánt terhesség és az ebből eredő gyakori abortusz. Rámutat a pirulát szedő nők aggodalmára az, hogy a Pittsburgh-i Planned Parenthood Center (Családtervező Központ) rengeteg telefonérdeklődést kapott a kihallgatások utáni napokon. De ami még jelentősebb, az ott jelentkező nők közül egyre többen más fogamzásgátló segítséget kérnek. A központ vezetője mondotta, hogy csak fele-annyi nő kéri a pirulát, mint a kihallgatások előtt. Ehelyett a korábban használt méhben elhelyezett, vagy a méhszájra alkalmazott készüléket választják. Egyes orvosok nem adják a pirulát azoknak a nőknek, akiknek családjában agyszélhüdés, vagy vér-rög képződés többször előfordult. Más orvosok megmagyarázzák, hogy minden gyógyszer szedésével bizonyos kockázat jár s azután a paciensre bízzák az óvakodás módjának megválasztását. A pirulákkal járó esetleges veszedelmek nyilvánosságra hozatalának első következménye, hogy az orvosok országszerte sokkal több nem kívánt terhességet észlelnek pacienseik között, akik abbahagyták a pirulák szedését, de nem védekeznek másképpen a terhesség ellen. Más helyekről is jelentik, hogy sok nő Angliába utazik, ahol törvényes abortusszal szabadulnak meg a nem kívánt terhességtől. A szegények, akik ezt nem tehetik meg, kéteshirü sarlatánok beavatkozásával teszik életüket kockára. Amig a tapasztalat és behatóbb tanulmányok alapján el nem dől, hogy valóban nagy kockázattal jár-e a fogamzásgátló pirulák szedése, a nők nagy dilemmában lesznek, hogy milyen eljárással korlátozzák gyermekeik számát. E percben senki sem tud határozott feleletet adni, hogy ez, vagy az az eljárás helyes. Mindenki teljesen saját ítélőképességére van utalva ebben a fontos kérdésben, ÜNNEPI HANGULATBAN ZAJLOTT LE SZÜLŐHAZÁNK FELSZABADULÁSÁNAK 25-IK ÉVFORDULÓI BANKETTJE (Folytatás az első oldalról) Dr. Szent-Györgyi beszédében leírta, lefestette miként üldözték Horthy és Szálasi idején, hogyan mentette meg őt és feleségét a szovjet hadsereg és miként jött ide az Egyesült Államokba 1947- ben, ahol minden lehető segítséget megkapott, hogy tudományos kutatásait tovább folytathassa; hogyan próbálja leróni háláját mind a szovjet, mind az amerikai nép iránt azáltal, hogy a két nép barátságáért, megértéséért és együttműködéséért küzd. Felállással üdvözlik Nagy Jánost Amikor Gellért Hugó, az ünnepély program- vezetője bemutatta Nagy Jánost, a Magyar Nép- köztársaság washingtoni nagykövetét, az ünneplő közönség felállva tapsviharral fejezte ki tiszteletét iránta és rajta keresztül a magyar nép iránt. “Az, hogy nem pusztán évfordulókat ünnepiünk ebben az évben, hanem évezredet, évszázadot, negyedszázadot, és ezt az ünnepi érzést minden magyarral meg kívánjuk osztani; minden olyan honfitárssal meg kívánjuk osztani századnyi léptekkel mért ünnepeink, megemlékezéseink hangulatát, aki valamennyire is magáénak érzi ezeket, akinek jelent valamit a magyar történelem, akit e történelem folyamán sok nehéz szakaszban is egy dolog vezérelt őszintén: a magyar nép boldogulása” — mondotta többi közt Nagy honfitárs. Majd rövid beszédének későbbi szakaszában ezeket mondta: “Sokáig sorolhatnám eredményeinket, amelyekre joggal lehetünk büszkék, de engedjék meg, hogy csak egyetlen példát, a tudományt említsem. Nem a felszabadulással kezdődött, hogy a magyar tudomány világraszóló sikereket ért el, s nagy tudósaink a világ sok országában arattak méltó elismerést. Kell-e erre jobb példa, mint a Nobej-dijas tudós, dr. Szent-Györgyi Albert professzor ur személye és munkássága.” Á nagykövet szavait az ünneplők ismét nagy tapssal fogadták. "Megmozdult a magyar rög" Az ünnep jelentőségét, történelmi fontosságát, a magyar nép évezredes küzdelmét és az elért fel- szabadulást Deák Zoltán méltatta jól megalapozott, átfogó, elemző és lelkesedést keltő szép beszédében. »“Amikor a magyar nép ‘rátette lábát a magyar rögre’, amikor a magyar föld a földosztás révén törvényileg is sajátja lett, akkor, Anteusként, legyőzhetetlen uj erőre tett szert. És a magyar rög valóban megmozdult, mintha csak tudatára ébredt volna uj szabadságának. A magyar rög, a magyar föld ma csaknem kétszerannyit nyújt a búza, rozs, paradicsom termésátlagában, mint a felszabadulás előtt! És ebből a felszabadult földből napjainkban szinte egymással versenyezve bugyognak fel a gyógyító, életet adó gyógyforrások a magyar nép javára, ingyenes használatára... megindult a magyar nép egy uj utón és megindult a magyar rög is... És igen: minden azelőttit ‘jobbal pótol’ a magyar nép: az egykoron már szinte vérébe ment alázatosságot büszke öntudattal, az éhséget jóléttel, a tudatlanságot tudással, a tudás csarnokainak a nép legszélesebb rétegei előtt való megnyitásával. Az elmaradt földművelő államból Európa és a világ egyik leggyorsabban fejlődő ipari államát építették. Nem volt könnyű, nem volt egyszerű ‘minden eddigit jobbal pótolni’, századok mulasztását, elmaradottságát igyekezvén néhány rövid év alatt behozni, a szenvedélyes építő munka hevében tévedések, sokszor tragikus tévedések fordultak elő. A múlt súlyos történelmi örökségeit nem lehetett egy-kettőre sutba dobni, azok terhétől nem volt könnyű sokak gondolatvüágát megszabadítani. Mi sem mutatja jobban az uj társadalmi rendszer erejét, mint az a minden eddigit felülmúló összefogás, amellyel az egész magyar nemzet, felhasználva a súlyos tanulságokat, eltávolitva a szocializmustól idegen elemeket a társadalom berendezéséből, sokszorta gyorsabb tempóban viszi előre annak építését. Nagy feladatok várnak még megoldásra az óhazában is, itt is. Miként szülőhazánk népe nem nyug hat babérjain, aként nekünk sem lehet csupán ünnepléssel megelégedni. A magyar nép elmondhatja legnagyobb költőnkkel, Petőfi Sándorral, hogy '... Ha majd a bőség kosarából Mindenki egyaránt vehet, Ha majd a jogok asztalánál Mind egyaránt foglal helyet Ha majd a szellem napvilága Ragyog minden ház ablakán Akkor mondhatjuk, hogy megálljunk, Mert itt van már a Kánaán. DE ADDIG NINCSEN MEGNYUGVÁS, ADDIG FOLYVÁST KÜZKÖDNI KELL.' Amire mi, amerikai magyarok, hasonló szellem ben, Vörösmarty szavaival üzenhetünk vissza, aki kerek 130 esztendővel ezelőtt e prófétai szavakat irta a ‘Gutenberg Albumba’ c. költeményében: 'Majd, ha kifárad az éj s hazug álmok papjai szűnnek S a kitörő napfény nem terem áltudományt, Majd ha kihull a kard az erőszak durva kezéből S a szent béke korát nem cudaritja gyilok ... Majd ha tanácsot tart a föld népessége magával S eget ostromló hangokon összekiált S e zajból egy szó válik ki dörögve: Igazság, S e rég várt követét leküldi az ég Az lesz csak méltó diadal számodra, s nevedhez méltó emlékjeit Akkoron ád a világ.' Mi, Amerikába szakadt magyarok abban a tudatban és elhatározásban járulunk hozzá e szerény összejövetel révén szülőhazánk népe nagy ünnepéhez, hogy itt, fogadott hazánkban minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy 'kihulljon a kard az erőszak durva kezéből' s 'a szent béke korát ne cuda- # ritsa gyilok', hogy mi is hozzájárulunk az amerikai nép békéért küzdő millióinak 'egeket ostromló hangjához' igazságot és békét követelve. Az lesz ‘méltó diadal’ a jobb, boldogabb jövőt építő magyar nép éppúgy, mint az amerikai nép és a vüág minden békeszerető embere számára. E szándékban, e gondolatban küldjük szeretetteljes, szivbéli üdvözletünket óhazai véreinknek.” Nagy tapssal fogadták Deák Zoltán szép szavait. Az ünnepély nívójához nagy mértékben hozzájárult Albók Bodor Ilonka fellépte, aki gyönyörű lírai szopránján elénekelte az amerikai és magyar himnuszt, majd később opera-áriákkal és magyar népdalokkal szórakoztatta az ünneplő közönséget. Mikor énekszámait befejezte, a lelkes közönség tapsviharral “követelte”: többet, többet, úgyhogy Albók Ilonka közkívánatra ismét a zongorához ült és elénekelte az Anniversary Waltz c. gyönyörű dalt, a jelenlévők nagy élvezetére. Ezúttal is köszönetét mondunk a kedves énekesnőnek, hogy művészi felléptével oly nagy mértékben hozzájárult a sikerhez. Az ünnepélyt Fodor Nagy Árpád, a Magyar Társaskör elnöke nyitotta meg, ékes szavakkal ecsetelve az összejövetel történelmi fontosságát. A programot Gellért Hugó vezette le nagy hozzáértéssel és mindenkinek a megelégedésére. Jelen volt az ünnepélyen Csatorday Károly, a Magyar Népköztársaság ENSZ követe és kedves felesége, valamint a Magyar Távirati Iroda, a Magyar Rádió megbízottja is. Az ünnepély a szokás ellenére kora délután, mindenki nagy meglepetésére és megelégedésére kedélyes hangulatban ért véget. A szónokok beszédeit lapunk április 2-i ünnepi számában közöljük. KIOLVASTAD A LAPOT? ADD TOVÁBB! MÁS IS TANULHAT BELŐLE!
