Amerikai Magyar Szó, 1969. július-december (23. évfolyam, 27-49. szám)
1969-09-04 / 34. szám
Thursday, September 4, 1969. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Fodor Erna: \agyiéta., Hajdu-Bihar megye Áz Alföldi szép, nagy rónaságon gyorsan haladtunk, gyönyörködve a sárguló gabonatáblákban és zöldelö rétekben. Nagyiétára tartottunk ígéretünkhöz híven. Nagyiéta a derecskéi járáshoz tartozó község 6,400 lakossal. A tanácsteremben megtudtuk, 'hogy innen bizony többszázan elköltöztek. Elvonta őket Debrecen uj ipara és otthagyták a falusi életet. Igaz, úgy mondják, hogy manapság nem megy el senki, sőt inkább hazajönne, mert lassanként eltűnik az, ami annyira megkülönböztette a falvakat a várostól, a kulturális élet és a szórakozási lehetőség, amit bizony a mai fiatalok nagyon is igényelnek. Gulyás József Végrehajtó Bizottsági elnök büszkén hivja fel figyelmünket a falu újdonságaira: “városiasodunk kérem. Tessék körülnézni községünkben. Volt valaha magyar falunak ilyen kitűnő tanácsterme?” Alig pár lépésnyire befordultunk az első utcába. Szép emeletes épület áll előttünk, rajta hatalmas betűkkel: “Napsugár Áruház.” 1968-ban készült el. Modern, korszerű, Pestnek is becsületére válnék. Kirakatában olyan miniruhák, hogy Londonban sem hordanak rövi- debbet. De mindenféle iparcikket is árul ez a szép, külsőleg is megkapó áruház. Mellette másik modern stilban épült emeletes épület: Művelődésház. “A főtéren már csak emeletes épület építését engedélyezzük, szépészeti, egységességi szempontból.” Itt már kövezett, illetve betonos utón járunk, bár sok helyen még csak egyik oldalon van járda. Villanyvilágítás, nem is akármilyen, az erősfényü 500 wattos higanygőz lámpák vannak az utcákon. Emeletes épület az uj 12 tanermes (8 osztályú) általános iskola is. Minden felső osztályhoz három terem tartozik. Árnulok. Miből telik minderre egy ilyen aránylag nem nagy községnek? 60 tagú pedagógusgárda, külön zeneiskola a művelődésházban, ipariskola, szakmunkásképző, a régi ipartestület épületében. Hogyan, miből él a község lakossága? A lakosság 80%-a termelőszövetkezetben dolgozik. Van ezenkívül még egy “Afész” (általános fogyasztási és értékesítési szövetkezet). Ez egy felvásárló ipar és kereskdelmi szolgáltatási szövetkezet darálóval, fafürészteleppel. Van még 1 fa-fém és építőipari KTSZ-e. Ezek együtt adják a falu szolgáltató üzleteit: kozmetikai, fodrászati szalont, cukrászdát és presszót, de elvégzik az autók szerelését, a tv javítást, mert ezekből is van éppen elég a községben. A lakosság két TSZ-ben, a Kossuth és az Aranykalászban tömörül. Saját építő brigádjuk építi az Aranykalász 40 millió forintos korszerű istállóját, szarvasmarha tenyésztésére. A sertésrészjegéi már fel is épült és használatban van. A régi paraszt, aki görcsösen ragaszkodott parányi földjéhez, megtanulta mit ér az együttes, legalább is igv van ez Nagyiétán és környékén. A község egészségügyi ellátása A faluban 3 rendes és egy fogorvos működik. Most építik a lakást egy gyermekorvos részére, mert az még nincsen. A szülőanyákat vagy Debrecenbe, vagy Berettyóújfalu szép uj kórházába viszik. Mindkettő elég közel van. Nemrégen közgyász volt a faluban. Belgyár András, TSZ elnök, alig 47 éves korában szívinfarktus következtében hirtelen elhunyt. Kezdettől fogva vezette a szövetkezetét és bár a falu egy- része görög, más része római katolikus és református, egy emberként gyászolták az elhunytat. A falu ifjúsága kérte azt a privilégiumot, hogy ők áshassák meg az elhunyt elnök sírját és őrt is állhassanak ravatala mellett. Egri József, a Kossuth TSZ elnöke 34 éves, Orosz Mihály a KTSZ elnöke. Jólét, összetartás és kemény munka megy a faluban. Mindenki büszke arra, hogy több mint 500 villaszerű uj ház épült az utolsó néhány esztendőben. Most járdákat terveznek és már meg is kezdték a parkosítást. Hat millió forintot szavaztak meg a törpe vízmüvek felépítésére, hogy vízvezetéke legyen a községnek és az uj fürdőszobákat megfelelően felhasználhassák. Pénzt a munkáért többnyire csak a szakembereknek fizetnek és a szükséges anyagokért, a munka oroszlánrészét ők maguk csinálják társadalmi munkában. Ez az oka annak, hogy szinte csodákat hoztak létre, hiszen csak 60-ban kezdték el a szövetkezeti termelést - és mint mondják, még mindig akad egy-két olyan gazdálkodó, aki nem megy a közösbe és egyedül kínlódik virradattól vakulásig. Ezeknek földje felét sem termeli a gépekkel és jó trágyával megművelt közösnek. Olyan mozink van a művelődésházban, hogy kisfiam, mikor először elvittem, azt kérdezte: — Debrecenben vagyunk édesapám? — mesélte Ylajk Gábor. Néhány TSZ-taggal beszélgettünk, pedig bizony biztosan szívesebben hazamentek volna, mert elmúlt a munkaidő, (ötig dolgoznak). Balogh József irodasegéd, Vlajk Gábor növényápoló, Fülöp Sándorné Tsz-tag, a tésztagyárukban dolgozik, Vida Ödön növénytermesztő, Guba József traktoros, Hiripi Sándor most elnök, Karcza Gyuláné a tésztaüzemből, Suta Gábor növénybrigád, Janka Gábor üzemegység vezető, Szima Gá- borné háztartásbeli, Karcza Sándor a szállítási brigádból, Pulya Sándor növénytermesztő, Pan- tya Gábor állattenyésztő. A fentiek mind tanácstagok is a községbn. “Nem kívánják vissza néha egy kicsit a régi jó időket?” — kérdem a csinos, napbamitotta Vlajk Gábortól. Derűsen felkacagva a következőket felelte: “20 gyermek van a faluban, szép iskolánk mellett két óvodánk, napközink. Én 8 éves koromban markot szedtem. Apám kis földünk mellett halálra dolgozta magát, mert napszámba kellett mennie Zichy grófhoz. Az én tiz éves fiam azt se tudja, mi a munka, de tessék eljönni hozzánk. Én mezítláb jártam, fiamnak hat pár cipője van és uj házunk. A régi világban most is csak az a nyomorult viskónk lenne, ami akkor volt.” Majd hozzátette: “tessék elhinni, hogy a föld sem olyan mostoha, mint abban az időben volt. Igaz, megdolgozzuk, de gépekkel és trágyával, 10 év alatt háromszoros a termésünk.” Guba József traktoros is megszólalt: “Márnem»- kívánkozunk Amerikába. Dolgozunk, de szépen és jól élünk és évről évre előre megyünk.” Társulás tormafeldolgozásra és értékesítésre Nagyiéta és környéke Magyarország legnagyobb tormatermelő területe. Az országban termelt mennyiségnek csaknem 90%-a tartozik a körzethez. A több évtizedes hagyományokat a nagyüzemek korszerű eljárásokkal együtt alkalmazzák, növekedik a közösen termesztett torma' mennyisége. A tormatermelő szövetkezetek jelentős kezdeményezést tettek már a múlt esztendőben, amikor kimondták, hogy társulást szerveznek az értékesítésre és a feldolgozásra. Ezt a megállapodást hat termelőszövetkezet irta alá. A szövetkezetek; vezetői megállapodtak, hogy Nagyiéta központtal tormafeldolgozási üzemet építenek. A szövetkezetek a maguk erejéből adják össze a szükséges egymillió 200 ezer forintot. Az épület a Nagylétaí Aranykalász TSZ-ben lesz és mintegy 400 ezer, forint értékben gépeket fognak vásárolni. A tormát hazai és külföldi piacokon értékesítik. Ebben, az esztendőben 20 vagon reszelt tormát szándékoznak műanyag poharakba csomagolni, de ez csak a kezdet. Jövőre ezt a mennyiséget meg1 akarják kétszerezni. A társult termelőszövetkze- tek Álmosd, Kokad, Vértes, Monostorpályi és Nagyiéta községek területein gazdálkodnak. Ezenkívül kenyérgabonát, cukorrépát, burgonyát és takarmányt is termelnek. Ez az utóbbi termék a nagyfokú állattenyésztés szempontjából a községek legfontosabb létérdeke. Meghosszabbítják a régi földalatti vasutat Budapest közlekedésében napjainkban is fontos szerepet tölt be a régi földalatti vasút, amely az európai szárazföldön az első ilyen létesítmény v'olt. Most a főváros vezetői úgy döntöttek, hogy az eddigi körülbelül 3 kilométer hosszú vonalat további 1.3 kilométerrel meghosszabbítják. Az uj végállomás Zuglóban lesz, a BVSC sportpályánál. A meghosszabbított pálya első szakasza a Kacsóh Pongrác úti uj, nagy lakótelepig még idén megépül, 1 A tervek szerint a vonalat a Dózsa György úti megállótól a Városligeti tó feneke alatt egy alag* utón vezetik keresztül. A Széchenyi fürdői végállomást meghagyják mü emléknek, s a Városliget-1 ben levő Közlekedési Muzeum tulajdonába kerül. Az uj vonal építése előreláthatóan két és fél évig tart. Legnehezebb feladatnak a ceglédi vasútvonalak alatti átvezetése ígérkezik; itt ugyanis az alagutat nyolc vágány alatt úgy kell átvezetni, hogy építés közben naponta legfeljebb egy órára állhat le a vasúti közlekedés. Az uj vonal és az uj kocsiszín építése csaknem 250 millió forintba kerül. Szoboravatás Vaján. — 230 esztendővel ezelőtt halt meg báró Vay Adám, II. Rákóczi Ferenc udvari főmarsallja. Az évforduló alkalmából szülőfalujában, Vaján hazai történészek tudományos tanácskozást rendeztek. Az emlékünnepség keretében a vajai kastélyparkban felavatták II. Rákóczi Ferenc és Vay Ádám uj szobrait. • Restaurálják a magyarszecsődi templomot. — Értékes, idegenforgalmi szempontból is jelentős műemlékkel gazdagodik Vas megye; restaurálják a magyarszecsődi templomot. A XIII. században román stílusban épített templom a Graz—Budapest közötti müut közelében emelkedik. A művészettörténészek szerint díszes kapuja, amelyet több száz évvel ezelőtt befalaztak s most restaurálás közben hoztak napvilágra, a jáki templom épitő- és kőfaragó mestereinek munkája. MM1MVWWWMAMVUW JWVVWVWXAAÍWWVyVWVW«* KIOLVASTAD A LAPOT? ADD TOVÁBBI MAS IS ta“' ' Szinetár Miklós rendező irányításával három órás tv- fiim készül Madách Imre világhírű drámájából "Az ember tragédsá"-jából. Főszereplők: Ádám: Huszti Péter, Éva: Moőr Mariann, Lucifer: Mensáros László. Operatőr Sik Igor.
