Amerikai Magyar Szó, 1969. július-december (23. évfolyam, 27-49. szám)

1969-12-18 / 49. szám

Thursday, December 18, 1969 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 7 MtTörténik,** ÓhA&A&an AJUBILEUMIÉVPROGRAMJA A MAGYAR NYELV TANÍTÁSA AZ EMIGRÁCIÓBAN Dr. Bognár József elnökletével ülést tartott a Magyarok Világszövetségének elnöksége és szé­leskörűen megvitatta az 1970-ben lezajló jubileu­mi év programját, másrészt pedig sokoldalúan foglalkozott a magyar nyelvtanítás helyzetével az emigrációban. Mindkét fő témával kapcsolatosan élénk vita alakult ki. A nemzeti függetlenség visszanyerésének tör­ténelmi jelentőségét, a felszabadult Magyaror­szág 25 éves fejlődését a Világszövetség szeretné széleskörűen megismertetni a külföldön élő ma­gyarsággal. A többi között a Magyar Televízió já­tékfilmjeit, az ország tájait bemutató idegenfor­galmi filmeket és több dokumentumfilmet kíván­nak a külföldi magyar egyesületek rendelkezéséi'e bocsájtani. Két jelentős jubileumi kiadvány lát napvilágot a “Magyarország a nagyvilágban” és “Magyarország nemzeti atlasz”. Hamaro­san eljut a külföldi magyar egyesületekhez a “Magyarország 1970 jubileumi programok” cimü kiadvány, amely részletesen tartalmazza a több­száz állami, egyházi, kulturális és sportrendez­vény programját. A jubileumi évben várhatóan a korábbiaknál is nagyobb számban látogatnak el a külföldön élő magyarok a szülőföldre, s számuk­ra a Világszövetség Utazási Irodája külön ország­járó túrákat, kirándulásokat szervez. A központi ünnepségekre a külföldi magyarság több promi­nens vezetőjét is meghívják. Különösen sokan foglalkoztak Szent István sze­repével és helyével a magyar történelemben. Az elnökség tagjai egyhangúan foglaltak állást, hogy 1970-en méltóan meg kell emlékezni a magyar ál­lamalapító születésének 1,000. évfordulójáról. Cserháti József pécsi püspök különösen részlete­sen foglalkozott az első magyar király történelmi szerepével, s mintegy válaszolt a vitákra, amelyek évtizedeken át gyakran felvetették: Szent István­ként, vagy I. Istvánként tiszteljük történelmünk e nagy alakját. “Semmi kétség nem fér ahhoz, hogy mi senkit sem sértünk, ha Szent Istvánnak nevezzük, vi­szont elvennénk valamit, ha csak Istvánnak hív­nánk. Ez a történelmi jelzője István királynak, hogy Szent István. Külföldön élő magyarjaink, legalábbis a katolikusok átvették az árpádházi szenteket. Clevelandban a Szent Margitról elne­vezett templomban miséztem, másutt Szent Er­zsébetről, Szent Istvánról elnevezett templomban, s nincs is magyar templom, amely ne árpádházi szenteknek a temploma lenne” — mondotta. Ezután beszámolt arról, hogy a magyar püspö­ki kar megalakította azt a bizottságot, amelynek munkája alapján a Szent István évet méltóan meg akarják ünnepelni úgy, hogy ez az egyházi ünnepség a magyar nemzeti ünnepléssel együtt történjék meg. A végleges program még nem ala­kult ki, de máris szó van arról, hogy Szent Ist­ván történelmi városaiban, igy például Székesfe­hérvárott, Esztergomban, Pécsett vagy Kalocsán valláshelyzeti tájékoztatókkal és történelmi per­spektívákban adnak visszapillantást az elmúlt ezer évről a hívőknek. A püspöki kar külföldön működő egyházközségeket is meghív majd az ün­nepségekre. Bartók évforduló Bartók Béla halálának 25. évfordulója, az ezzel kapcsolatos megemlékezés egyben jó lehetőség arra, hogy a nagy zeneszerző életművén keresztül az egyetemes magyar zenekultúra az érdeklődés központjába kerüljön. A Bartók-rendezvényeken több külföldön éíő neves magyar karmester és zeneművész vesz majd részt. A Magyar Televízió Bartók három színpadi müvének, A csodálatos mandarinnak, A kékszakállú herceg várának és A fából faragott királyfinak tv-változatát készíti el. így lehetőség nyílik arra, hogy a világ sok te­levíziójában — több százmillió néző- előtt — be­mutathassuk Bartók géniuszát. A magyar nyelvtanítás az emigrációban cimü téma vitájában a hozzászólók elmondták, hogy Nyugat-Európában és a tengerentúl a magyar gyerekek anyanyelvi oktatását körülbelül száz hétvégi és nyári iskola segíti. A világ egyetemein több mint húsz magyar katedra és lektorátus mű­ködik. Nyugat-Németországban és Brazíliában magyar középiskolát tartanak fenn. E magyar is­kolák eredményeihez és általában anyanyelvűnk oktatásához a Világszövetség különböző tanköny­vek és irodalmi alkotások kiküldésével járul hoz­zá. A Kanadában működő magyar tanárok mun­kaközösségének kérésére például könyvtárat és tanítási segédanyagot küldött az MVSZ, a ma­gyar nyelv oktatásának különösen nagy lendüle­tet adott az a tény, hogy a kánadai egyetemeken a magyar nyelvet elfogadták második modern nyelvként, s most a másod-, s harmadgenerációs A tervezett ütemtervnek megfelelően halad az ország egyik legnagyobb beruházási programja, a két és fél- miliiárd forint értékű Beremendi Cement Müvek épít­kezése. Tavaly elkészült a közúti és vasúti összekötte­tés és a felvonulási épületek. Az idén pedig a véglé- tesitmények közül valamennyi épület alapjait, illetve néhány fontosabb épület vasszerke’zetét fejezik be. .lövőre már a gépek technológiai szerelése is megkez­dődik a hazai és a külföldi szerelőpartnerek közre­működésével. — Képünkön a forgókemencék alapjai­nak betonozásán dolgoznak, a háttérben az ötezer köbméteres silótornyok. fiatalok is több ambícióval ápolják anyanyelvűket. Az elnökségi ülésen megállapították, hogy az anyanyelv fenntartásában és ápolásában a »ma­gyar irodalom és művészet eredményeinek fejlesz tésében fontos szerepet játszanak a külföldi ma­gyar egyesületek. Egy részük például a Bécsi Ma­gyar Iskola Egyesület és a Párizsban működő Kölcsönösen Segélyező Egyesület magyar nyelv- tanítással is foglalkozik, de a többiek is rendsze­resen fogadnak magyar művészeket, színészeket, zenészeket; tánccsoportokat szerveznek, magyar filmeket vetítenek. A már kialakult és egyre in­kább erősödő kapcsolatokra támaszkodva 1970 nyarán megrendezik a magyar nyelv külföldi ok­tatóinak és a magyar irodalom művelőinek és ter­jesztőinek magyarországi konferenciáját. Ezen az elemi- és középiskolás gyermekeket tanító pe­dagógusok, egyetemi tanárok, Írók, újságírók, kulturális egyesületek vezetői vesznek majd részt. A magyar nyelv tanulásáról Az MVSZ kebelében megalakult kulturális bi­zottság javaslatot terjesztett elő, hogy első lépés­ként az angol nyelvterületen élő magyarok szá­mára ABC-t, nyelvkönyvet és olvasókönyvet, va­lamint magyar daloskönyvet adnak ki. Mind több külföldön élő magyar szülő igyekszik lehetőséget találni arra, hogy gyereke egy-két évet Magyar- országon járjon óvodába vagy iskolába, a nagyszü­lőknél, vagy más rokonoknál élve sajátítsa el nyel­vünket, ismerje meg életünket, történelmünket. Az elnökségi ülésen többen hangoztatták, hogy e törekvéseikben az eddigieknél is nagyobb támo­gatást kell nyújtani a külföldi magyaroknak. Más részt elhangzottak javaslatok arra vonatkozóan is, hogy ösztöndíjakkal, kedvezményekkel segít­sék azokat a külföldi magyar fiatalokat, akik a szülőföldön szeretnék folytatni egyetemi tanul­mányaikat. Szamosközi István református püspök beszá­molt arról, hogy uj bibliafordításon dolgoznak, s ez az uj kiadás várhatóan 1971—1972-ben jelenik meg. “Azoknak az öreg magyaroknak, akik a Ká- roly-bibliát megszokták, a világért sem erőltet­ném a kezükbe az uj fordítást, hiszen annak a veretes magyar kifejezéseit őriznünk kell, éltet­nünk kell, de az élet megy tovább, s a hétköznapi szóhasználat már Magyarországon is réges-régen elhagyott abból patinás kifejezéseket, sőt bizo­nyos kifejezése teljesen érthetetlenek is. Ezért döntöttünk amellett, hogy a modern ember szá­mára érthető biblia is legyen forgalomban” — mondotta a püspök, majd beszámolt arról, hogy amerikai lelkészekkel is tárgyaltak az uj fordí­tásról, akik elmondották: örülnek a kezdeménye­zésnek, s a Nyugaton élő református és evangéli­kus egyházak is szeretnének az uj bibliafordítás­ból kapni. Schíik Jenő főrabbi az egyetemes zsidóság ne­vében szólott hozzá a magyar nyelvvel kapcsola­tos vitához, hangoztatva, hogy “bárhova megyek a tengeren innen, vagy az óceánon túl, az öregek, a sok-sok nemzedéket megérő öreg zsidó magya­rok várva várják a régen hallott magyar szót. Tudvalevőleg a zsidó ember, legalábbis Magyaror­szágon, az ősi biblia nyelvén teljesiti hitbéli fel­adatait. De éppen azért, hogy közel kerüljön az ifjúsághoz, az utánunk következő nemzedékhez, anyanyelvűnket is párosítottuk a biblianyelv mel­lé, imakönyvünkben, bibliánkban és még egyéb hitbéli kiadványainkban. Boldog elégtétellel álla­pítom meg, és hozom a tisztelt Elnökség tudomá­sára, hogy ezeket a magyar vagy vegyes nyelvű kiadványainkat a Föld minden részén, táján ké­rik tőlünk, keresik, majdnem azt mondhatnám követelik”. Az elnökségi ülésen felszólalt miég dr. Bognár József elnök, Kárpáti József főtitkár, Beöthy Ot­tó a kulturális bizottság elnöke, Hunya István, dr. Koref Oszkár, dr. Káldi Zoltán evangélikus püs­pök, Lőrincz Lajos nyelvész, Böjti János külügy­miniszterhelyettes és Szántó Miklós, a Magyar Hirek főszerkesztője is. Holdbélyegek. — A Magyar Posta “A Hold meg­hódítása” címmel bélyegsorozatot hoz forgalom­ba. A nyolc értékből álló sorozat a fantasztikus elképzelésektől a kísérleteken át a megvalósulásig követi a holdkutatás állomásait. I SOBEL OVERSEAS CORP. 1 ß ® ® I if Ifi 210 EAST 8óth STREET, NEW YORK., N. Y. 10028 © ß l!IJt lOllyl IlOiVdEll - TELEFON: (212) 535-6490 - ® I UTAZÁSI IRODA - IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE I SZÁLLODA FOGLALÁS — FORINT UTALVÁNY — VIZUMSZERZÉS K LÁTOGATÓK KIHOZATALA — GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK @ j® IKK A Magyarországra — TUZEX Csehszlovákiába ®

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom