Amerikai Magyar Szó, 1969. július-december (23. évfolyam, 27-49. szám)

1969-12-18 / 49. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ - HUNGARIAN WORD Thursday, December 18, 1969 SÍRJUNK) VAGY NEVESSÜNK? Jacques Torczyner, az amerikai cionisták or­szágos szervezetének elnöke arra buzditja a szer­vezet tagjait, hogy támogassák Nixon vietnami politikáját. Álláspontját azzal magyarázza, hogy ha az Egye­sült Államok elveszti a vietnami háborút, az káros hatással lesz az arab—izraeli helyzetre, Izrael ro­vására. Az Amerikai Zsinagóga Tanács elnöke, Solomon J. Sharfman élesen elitélte Torczyner álláspontját. A 111. utca és Lexington Ave. környékén lakó portorikói fiata'ok szervezetbe tömörültek és “Young Lords Organization“ névvel léptek a kör­nyék politikai porondjára. Első célkitűzésűk napközi gyermekotthon léte­sítése a 111. utca és Lexington Ave. sarkán lévő templomban. A “Young Lords Organization” közoktatásügyi megbizottja, Juan Gonzales vezetésével delegáció kereste fel Humberto Carrazana tiszteletest. Elő­adták, hogy napközi otthont kívánnak szervezni a templomban. A kisgyermekeket itt akarják szó­rakoztatni, tanítani és díjmentes élelemhez juttat­ni. Mi sem elégítené ki jobban az Urat, mint a szeretetre, tanulásra vágyó gyermekek oltalma­zása. Carrazana tiszte'etes azonban megtagadta a de­legáció kérését. A Young Lords szervezet tagjai elhatározták, ho<w fellebbeznek az egyház tagjai­hoz. A vasárnaoi intentiszteleten Juan Gonzales felállt és a hívők elé akarta terjeszteni a napközi otthon tervét. Carrazana tiszteletes azonban hívta a rendőrséget az istentisztelet megzavaróinak eltá­volítására. Huszonöt rendőr érkezett a hívásra. Ütni, verni kezdték a Young Lords szervezet tagjait. Többen megsebesültek, tizennégyet közülük letartóztattak. Elvégre is nem lehet büntetlenül olyan “forra­dalmi” javaslatot kierőszakolni, mint egy napközi otthon létesítése! Carrazana tiszteletes kubai menekült. A General Electric és a szakszervezetek közti szerződés, melynek módosításáért immár hét hete folyik a harc, e'őirja, hogy a munkás köteles az előmunkás (foreman) által kiadott munkát elvégez­ni. Ha a munkás panaszt emel, azt a szerződésben kikötött módon intézik el és ha a munkásnak van igaza, a panaszt visszamenőleg orvosolják. Ez helyénvaló, ha a panasz a munkabérre vagy más hasonló, imvre vonatkozik. Ha azonban a mun­kakövetelmény a munkás biztonságát, egészségét veszélyezteti, akkor a szerződés e szakasza érték­telen, sőt nagyon káros következményekkel járhat a munkásra. Ezrével vannak GE munkások, akik ujjúkat, ke­züket vesztették el a nyomógépeken. Hónapokkal a sztrájk előtt, a szakszervezetek kérték a vállalat megbízottait, hegy ha egy munkás úgy véli, hogy a kiszabott munkakövetelmény káros a szerveze­tére, vagy egészségére, akkor joga legyen az üzem­bizottsági tag segítségével panaszát orvosoltatni. A General Electric, mely azt hireszteli, hogy “Progress is our most important product”, meg­tagadta a szakszervezet e kérését. Ez az egyik ma­gyarázata, hogy a vállalat 150,000 munkása sztrájk ba lépett. Javasoljuk, hogy az igazsághoz híven a GE vál­toztassa men- jelszavát “Profit is our most impor­tant produet”-ra. PfS Hugh J. Addonizio, Newark város polgármeste­rének fültúl fülig mosolygó arcképét láttuk a N. Y. Times dec. 10-i számának első oldalán, amint a Nagyesküdtszék tárgyalására ment. Itt minden kérdésre megtagadta a választ, azzal a magyará­zattal, hogy önmagát keverné gyanúba, ha vála­szolna. Megkérdezték a polgármestertől, hogy el­fogadott-e megvesztegetést Anthony (Tony Boy) Boiardótól, aki a Valentine Electric vállalat alkal- mazottia és a “Mafia” egyik vezető tagja. A N. Y. Times ugyanezen számának ugyanezen oldalán olvashattuk: letartóztatták Eugene L. Su- garmant és vesztegetéssel, zsarolással vádolják. Sugarman Mario A. Procaccino, New York város volt ellenőrének a segédje volt. A vád szerint 260,000 dollárt fogadott el három különböző vál­lalattól, melyek városi rendeléseken dolgoztak. J8k__________ “A HAH NEM HELYESELTE VOLNA A MÉSZÁRLÁST” Egy Vietnamban elesett katona anyja beszél A dél-vietnami Songmy községben elkövetett mészárlás története folytán gyakran emlegetik egy elesett amerikai katona, Bobby Wilson nevét. Egy CBS rádió-interjúban november 17-én Paul Medlo, volt közkatona elmondotta, hogy ő maga, szemé­lyesen megölt vagy 35—40 férfit, nőt és gyerme­ket múlt év márciusában, a falu ellen intézett tá­madásban. “Hogy miért tettem?” “Azért, mert úgy éreztem, ezt a parancsot,kaptam.,. és mert akkor úgy éreztem, ez a helyes dolog, mert sok bajtársamat elvesztettem... Egy nagyszerű baj­társamat, Bobby Wilson-t is elvesztettem és ez bántotta a lelkiismeretemet. így megkönnyebbül­tem, amikor végrehajtottam, de aznap, később már bántani kezdett a dolog.” Bobby Wilson édesanyja, Mrs. Ruth DeWitt Wil­son, az indianai Bloomingtonhoz közeli Smithvil- leben lakik. Mikor megkérdezték tőle, mit gondol Paul Medlo vallomásáról, ezt mondotta: “Mikor kis gyermekekről van szó, Bobby azt nem helyesel­te volna.” Azt is mondotta, hogy a fia, a Vietnam­ból küldött levelekben elszörnyülködve irt a há­HAZA, HAZA! Van Torontóban egy magyarnyelvű zsidó heti­lap, amely a klárzoltáni és fábiáni tradíciónak megfelelően sikerrel versenyez az ottani nyilas- és csendőrsajtóval Magyarország gyalázásábán. Meglepődve olvastuk tehát e lap dec. 6-i számában a következő levelet: Tisztelt Szerkesztő ur, szíveskedjék ügyemmel foglalkozni, mert rá vagyok szorulva a jó embe­rek segítségére. 1956-ban jöttem Amerikába nőmmel és egyéves fiammal. Kisegítő pincér­ként dolgoztam, majd rendes pincér lettem, de gyomorfekélyem miatt csak félnapokat dolgoz­hattam. Okt. 8-án, mikor dolgozni mentem, a Woolworth áruházból egy ember szaladt ki, utána a manager “fogják meg a tolvajt” kiál­tással. Én a tolvaj után futottam, ez revolverrel rám lőtt. A golyó a bal mellembe ment. A Roose­velt kórházba vittek, ahol ötórás műtétnek ve­tettek alá. Azóta jobbkezem béna, dolgozni nem tudok, feleségem is műtét előtt áll. Nagyon kérem a segíteni akarókat, gondolja­nak rám, szeretnék visszamenni Magyarország­ra gyógykezeltetni magam. Kérem adományai­kat címemre küldeni. Aláírás és cim. borúról. “Azt irta, borzasztó a helyzet ott, hogyan ölnek meg kis gyermekeket és ott hogyan él­nek.” Bobby néhány héttel a Songmy elleni támadás előtt halt meg, mikor véletlenül aknára lépett. A fiú mindössze 19 éves volt, áprilisban lett volna 20 éves. Ő is aggódott a sok veszteség miatt. Leg­utolsó levelében irta: “Meglehetősen zilált a hely­zet. Két bajtársunk elesett és másik hármat az akna sebesitett meg.” De igy megy ez minden vonalon az amerikai katonák között. A katonák elkeseredését a tisztek és tábornokok brutális vérengzések elkövetésére használják fel. Mintha az úgynevezett “ellenség” lenne az oka annak, hogy az amerikai csapatok ott vannak és ezrével elpusztulnak. De egyre töb­ben látják már, hogy mibe vitték bele őket. A ka­tonák között terjed az elégedetlenség, az ellenál­lás és sokan kérdezik: “Miért kell nekünk itt leírni?” A Songmy-ban elkövetett, napvilágra került vé­rengzések felháborítják a közvéleményt és a ka­tonaság soraiban is sok kiábrándulást okoznak. Az amerikai katonák kezdik felismerni, hogy milyen szerepre kényszeritették őket a Pentagon tábor­nokai. Az ujságiró noteszából Azt mondja, ő az ügyek végére nyugodtan tesz pontot, ezt bármikor át lehet változtatni vesszővé, ellenfél részéről. Végre egyszer szikra pattant ki az agyából, s ezzel megégette az ujját. Cf-9 Ez az élet olyan, hogy már a születéskor ordí­tani kell! Csak ahhoz van esze, hogy leplezze, hogy nincs esze. (N-9 A művészi szeszélyesség betegségébe — olva­som — gyakran beleesnek dilettánsok is. A sajtótájékoztató iránt olyan nagy volt az ér­deklődés, hogy több újságírónak már csak a szend­vicseken jutott hely. (NO Ha furkósbotot markolászol — figyelmeztet egy bölcs —, ne várd, hogy az emberek a szemedbe nézzenek. Nem kellett átlapoznunk a N. Y. Times másik oldalára, hogy olvassuk a következőket: Joseph Weintraub, New Jersey állam legfelsőbb bírója, vád alá helyezte Ralph DeVitát, Union megye ke­rületi bíróját, kit azzal vádolnak, hogy egy ügyészt akart megvesztegetni, hogy ejtse el a vádat az ál­lamon belül működő szervezett bűnözők ellen. Ha meg akarnánk Írni mindazokat a híreket, me­lyek a N. Y. Times többi oldalain megjelennek megválasztott bírók, polgármesterek, képviselők és szenátorok, stb. által elkövetett zsarolásokról, megvesztegetésekről, visszaélésekről, akkor lapunk minden oldalát ezekkel tölthetnénk be. Nem meglepő, ha a fiatal generáció gondolkodó rétege undorral, megvetéssel, minden tisztelet hiá­nyával tekint az ”Establishment”-re. C^2> Több mint ötezer békebarát tüntetett New York­ban Nixon elnök ellen, amikor itt járt és átvette a National Football Foundation kitüntetését. Nixon elnök “Silent majority”-ját (csendes többségét) 25, igen mindössze huszonöt személy képviselte. <N-S Rockefeller kormányzó támogatja Goodell sze­nátor újra jelölését, annak ellenére, hogy Goodell ellenzi, mig Rockefeller támogatja Nixon vietnami politikáját. Rockefeller bevallotta: azért támogatja Goodell újra jelölését, mert ezáltal megkapja a békebará­tok szavazatát. Úgy véljük, hogy Rockefeller olyan, mint az a bizonyos disznó, amely makkal álmodik. cN-a “A filmnek nincs meséje, nem nyújt történelmi leckét, gazdasági felvilágosítást, vagy vallási dog­mát. A film nem egyéb, mint erkölcstelen közösü­lés, nyilvános paráználkodás és törvénytelen szo­kások.” Ezzel a magyarázattal tiltotta be az “I Am Cu­rious (Yellow)” c. svéd filmet Arizona államban Paul W. La Prade, a felső bíróság tagja. E bírói tilalom csupán a biró korlátoltságára mutat, mert nem látja meg a film hősnőjének kettős arcát, aki kiutat keres a mai társadalom labirintusából és próbálja megtalálni önmagát. A mai fiatalság gondolkodó rétege ilyen és ha­sonló próbálkozásokon megy át. G-K9 Nixon elnök startégiája: többséget kovácsolni a munkás arisztokratákból, kisiparosokból, kiske­reskedőkből, a fehér középosztály széles rétegei­ből és igy győzelmet aratni az 1970-es ’72-es vá­lasztásokban. Igen ám, de már most( tizenegy hónappal a vá­lasztás előtt recseg-ropog a koalíció, mert Nixon politikája nemcsak a munkások és kisbirtokosok rovására megy, hanem egyre súlyosabb terheket ró a kiskereskedőkre és kisiparosokra. Ha például a kiskereskedő, vagy kisiparos bank­kölcsönt óhajt felvenni, akkor magasabb kamatot kell fizetnie, mint a nagyiparosnak és nagykeres­kedőnek. Az ország gazdaságának elemzői egyre gyakrab­ban számolnak be a kis üzletemberek növekvő anyagi nehézségeiről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom