Amerikai Magyar Szó, 1969. július-december (23. évfolyam, 27-49. szám)

1969-12-04 / 47. szám

6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, December 4, 1969. Fodor Erna: BUDAPESTI MŰVÉSZETI HETEK Szeptember -20 és október 26 között kerültek megrendezésre a Budapesti Művészeti Hetek. A kö zel másfél hónap alatt a különböző művészeti ágak­ban -— zene, opera, tánc, film, színház, képzőmű­vészet, iparművészet, sőt a tv — 90 program ke­retében nyújtottak kiemelkedő színvonalú pro­dukciót. Különösen gazdagok voltak a zenei események. A vendégegyüttesek, filharmonikus zenekarok _ mellett kiváló szólisták, világhírű karmesterek, a magyarok mellett, kamarazene program is volt. Bartók emlékének három kamaraestet szenteltek. A megnyitó beszédet Sarlós István, a Fővárosi Takács Végrehajtó Bizottságának elnöke, a “Ma­gyar Képzőművészet a Felszabadulás Után” tárlat- ftyitás alkalmával mondta el. Délután a Madách és a Kamaraszínház, majd este az Operaház tar­tott díszelőadást, ahol az ország legjobb balett- táncosai, köztük Róna Viktor és Orosz Adél szere­peltek. Másnap a Magyar Nemzeti Muzeum pénz- és éremmüvészeti kiállítása, este pedig a Kubai Nemzeti Táncegyüttes vendégszereplése volt töb­bek között kiemelkedő. Impozáns kulturélet Budapesten Szeptember 23-án az Ernst Muzeum megnyitotta a Magyar Képzőművészet 1896-tól 1945-ig cimü tárlatát, a Thália színház pedig Irán Népi Tánc- együttesét mutatta be a pesti közönségnek. Minden napnak megvolt a csodálatos műsora, az Állami Hangversenyzenekar, az Erkel Színház, az Aquincumi Muzeum, a Zeneakadémia, a Ma­dách Színház Kamaraszínháza, a filmszínházak, stb. a tv és a rádió is ünnepi előadásokat tartot­tak egész idő alatt. A Thália Színház a finnek híres hőskölteményét, Kalevalát mutatta be a ma­gyar közönségnek. Igaz, ez már látható volt a nyár folyamán a Körszinház szabadtéri színpadán is, de ez a díszelőadás egybeesett a finn köztársasági elnök, Urho Kekkonen budapesti látogatásával, s az elnök szemmel láthatólag élvezte a testvérnép által bemutatott finn .hősköltemény magyar szín­padi változatát. Nemzetközi Művészettörténeti Kongresszust tartottak. Szeptemberben Budapesten tartották a XII. Nemzetközi Művészettörténeti Kongresszust. A vi­lág minden tájáról ide érkező művészettörténészek számára rengeteg kiállítást rendeztek a budapesti múzeumok. Ezek közül is kiemelkedik a Szépmű­vészeti Muzeüm mintegy 110 képből álló rendkí­vüli kiállítása, sok olyan képpel, amelyeket első- izben láthatott a közönség, mert “tanulmányi gyűj­temények“ voltak. Voltak közöttük olyanok, ame­lyeknek mesterét csak az utóbbi idők kutatásai állapították meg. A kiállítottak között volt egy XV. században Siennában, Liberale Da Verona ál­tal festett, rég elveszettnek nyilvánított bájos Ma­donna kép. Bemutatták Jacopo Tintoretto egyik Doge-ját, a francia F. Mignard, .XIV. Lajos udvari festőjétől, Lucas Cranach német festőtől, továbbá a nagy flamand festő Rubens egy eddig sohasem publikált olajvázlatát, stb. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 East 16th Street New York, N. Y. 10003 Tisztelt Kiadóhivatal! I - ji Mivel lapom előfizetése lejárt, ide mellé­kelve küldök megújításra $.............-t. Név: ............................................................ Cim: ............................................................ Város: ................................. Állam: ......... Zip Code:.................. Rembrandt Emlékkiállítás Háromszáz éve halt meg Rembrandt Harmen- szoor Van Rijn holland festő, korának s minden időknek egyik legnagyobb művésze. Művészeté­nek középpontjában kezdettől fogva az ember­ábrázolás állt. Fő ihlető forrása a valóság volt. Fáradhatatlanul tanulmányozta az életet, a ter­mészetet, a dolgok lényegét, a mélyebb igazságot kutatta és örökítette meg. Művészi kifejezése el­tért a szokványostól, mindent újszerűén, egyéni meglátása szerint eredetien ábrázolt. Egyik fő kifejező eszköze a fény és árnyék, ezzel teremtett teret, atmoszférát, kiemelte a testek plasztikáját és finomította a szellemi és érzelmi kifejezések lehetőségeit. Szüntelenül változó, állandóan gazdagodó fes­tészetéből a magyar kiállításon mindössze csak. öt kép szerepel. Megragadó szépségű az “öreg Rabbinus”, valamint a “Példázat a kincsrejtő­ről”, bár ennek csendéleti részét tanítványa, Gerard Dou festette, valamint a “Mészárszéket” ábrázoló festménye, amely élénken bizonyítja nagyszerű valóságérzékét. Rembrandt művészi fejlődéséről a kiállításon szereplő rézkarcok és rajzok adnak számot. A mester egyik tollrajza, a hires “Parasztudvar” jelenleg az Amsterdami Rijks Muzeum Rembrandt kiállításon szerepel, kölcsönképpen. A rajzok kö­zött van egy, amelyet csak nemrég ismertek el a mester eredeti munkájaként és a hires “Éjjeli Őrjárat” egyik alakjának tartják. 242 Rembrandt rézkarc Rembrandt budapesti rajzai betekintést nyúj­tanak a mester teljes művészi fejlődésébe, mivel a legkülönbözőbb időpontban készültek. Korai korszakából való a különféle alakokat ábrázoló tanulmánylap. “A nő siró gyermekkel és kutyá­val,” “Saskia az ablaknál” és a “Két evezős.” Még kiválóbb a “Női akt” és az “Éjjeli őrjárat”-hoz kapcsolódó férfialak tanulmány. De sokoldalúan megtalálható Rembrandt későbbi rajzmüvészete is a “Tudós”, ‘Házak az Amsterdami Rosengrach- ton” “Az angyal elhagyja Tóbiás családját”, stb.. A festés, rajzolás mellett rézkarccal is foglal­kozott a nagy mester. Rézkarcai nem csupán ki­egészítői élete munkájának, hanem önálló szólam művészete sokoldalúságában. Rajzkarcai hü képet adnak azokról a különféle művészi problémákról, amelyek munkássága egyes korszakaiban foglal­koztatták. Rézkarcaiban kísérletezte ki például a fény-árnyék ellentéttel kapcsolatos, állandóan megújuló elképzeléseit. Rembrandt legjelentősebb rézkarcait megtaláljuk a budapesti kiállításon. Itt vannak bibliai ábrázolásai, legnépszerűbb fő­müvei: “Az angyal megjelenik a pásztoroknak”, “Ábrahám elűzi Hágárt”, “Jézus betegeket gyó­gyít”, “A vak Tóbiás”, “A három kereszt”, “A Három fa”, “A szélmalom”, “Az aranymérő föld­je” és “A három kunyhó” mellett az 1640—50-es évekből való tájképek csaknem mindegyike bemu­tatásra kerül. Genre alakokat ábrázoló lapjai és allegorikus kompozíciói (“Fortuna hajója”, Faust) egészítik ki a tematikai és művészi szempontból egyaránt gazdag anyagot. A magyar Rembrandt kiállítást Gerzi Teréz muzeológus rendezte, aki részt vett az amsterda­mi Rembrandt-kiállitás megnyitásán. Hogy való­ban, milyen gazdag Magyarország e nagy mester rézkarcaiban, mutatja az a tény, hogy a világon 279 rézkarcáról tudnak a szakértők és ebből 242 a Budapesti Muzeum tulajdona. A drámai bemutatók hete Szeptember végéig 59,800 látogatója volt a bu­dapesti Művészi Heteknek. Az u. n. Drámai He­tek ezután kezdődtek. Több uj bemutató tette élénkké az amúgy is elismert magyar színházi életet. Az uj darabok a következők voltak: Goda Gábor “A Planétás Ember”, Déry Tibor “Szem­A gyöngyösi Gagarin Hőerőmű építése uj szakaszba érkezett. Megkezdték a 3. sz. kazán építését és az el­ső két Heller-Forgó hűtőtorony befejezése után rövi­desen elkészül az előbbieknél nagyobb harmadik hű­tőtorony koszorúja. — Képünkön: Az épülő turbina sátrak és az első két Heller-Forgó hűtőtorony.-♦★★★★**************************.*.*******, Petőfi - balkezes volt Szalatnai Rezső, az ismert iró és irodalomtör­ténész igen érdekes dokumentumokat kutatott fel Petőfi pozsonyi tartózkodásáról. A költő, amikor kiszuperálták a katonaságtól és szinte gyerekfej­jel obsitos lett, több Ízben is járt Pozsonyban, ahol baráti köre mindig szeretettel, örömmel fo­gadta. Ez azonban nem jelentette azt, mintha a költőnek könnyű, gondtalan élete lett volna Po­zsonyban. Ellenkezőleg! Nehéz, fárasztó munká­val kereste kenyerét. Az országgyűlés üléseinek idején a kéziratban terjesztett Országgyűlési Tu­dósításokat másolta. Ezt a kézzel irt újságot 1843-ban egy Záborszky Alajos nevű szerkesztő hozta forgalomba, másoló irodát tartott fenn, amelyben többnyire szegény diákokat foglalkoz­tatott. Záborszky élelmes, de fukar szerkesztő volt: egy Ívnyi másolásért 20 garast fizetett. Mennyi volt ennek a vásárlási értéke ? Egy garas­ért húsz kis körtét adtak a Duna-menti piac kofa­asszonyai. Itt rótta hát a betűket a szép kézirásu fiatal Petőfi, s erről jegyezte fel Zilahi Károly, a költő barátja és később első életrajzírója a következő­ket: “A legjobb ajánlólevél az uj munkatárs ha­sonlíthatatlanul szép kézirása volt. Petőfi balog- sutalévén, ha elfáradt a bal karja, folytatta jobb- kezével.” Zilahi Károlynak ez a feljegyzése, amely Petőfi balkezes voltáról szól, eddig elsikkadt. Szalatnai Rezső érdeme, hogy az érdekességet kiásta az egykori feljegyzésekből. Műszeripari együttműködés Angliával. — A magyar Műszeripari Egyesülés és Nagy-Britan- nia Tudományos Műszeripari Egyesülése (SIMA) vezetői Budapesten együttműködési szerződési tervezetet dolgoztak ki. Megállapodásuk szerint ezt legkésőbb ez év végéig a két egyesülés vezető szervei jóváhagyják. A tervezet szerint az angol és magyar partner elősegíti a két egyesülésbe tö­mörült vállalatok kapcsolatainak fejlesztését, ki­dolgozzák a műszaki együttműködés elmélyítésé­nek alapelveit, közreműködnek szabadalmak, li- cencek, (know-how-ok) adás-vételének és cseréjé­nek létrehozásában. Segítséget nyújtanak a ma­gyar és angol műszeripari üzemek kooperációjá­nak kiépítéséhez és ahhoz, hogy a két ország mű­szeripara kölcsönösen értékesítési képviseleteket hozzon létre. • Magyar stúdió magnetofonok a helsinki és ber­lini rádióban. — A magyarországi elektronikai ipar külföldi piacai folyamatosan bővülnek. Leg­utóbb a helsinki rádió 40,000 dollár értékben 20 stúdió-magnetofont vásárolt az Elektroimpextől. A magyar külkereskedelmi vállalat ezenkívül a berlini VEB Studiotechnik-kal is szerződést kötött stúdió-magnetofonok szállítására. ffMVWWWWVWUWVWWWWWWVMVWWWWWW* benézni”, Illyés Gyula “Az Éden Elvesztése”, Er­délyi Sándor “Mozaikok”, Jókai Anna “Fejünk felől a tetőt”. Az Operaház bemutatta Dosztojev­szkij Bűn és Bünhődés-ét, melyet Petrovics Emil zenésitett meg. Újra színre került még Barbara Garson “Macbird”-je is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom