Amerikai Magyar Szó, 1969. július-december (23. évfolyam, 27-49. szám)

1969-11-06 / 43. szám

4 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, November 6, 1969. GAZDAG PROGRAM, SIKERES VÉGREHAJTÁS A SZOJUZ-ÜRREPÜLÉS UTÁN Ma még- nem lehet ugyan az 1969-es esztendő űrkutatásának mérlegét felállítani, de kétségte­len, hogy a most véget ért Szojuz-kisérletsorozat az év kiemelkedő asztronautikai eseményei közé tartozik. Ezzel nem keveset mondunk, hiszen az idén voltunk tanúi annak, hogy az első embernek a Holdra léptek, s novemberben újabb holduta­zásra is sor kerül. Mi teszi mégis fontossá ezt az asztronautikai vállalkozást, mi adja meg a Szojuz-kisérletek rangját az utóbbi idők nagyszabású Űrrepülései között ? Gyökeresen különböző programok Mint a tudomány vagy a technika oly sok más területén, az űrkutatásban vagy az űrtechniká­ban sem lehet az egymástól gyökeresen különbö­ző programokat valamiféle számszerű tényezők alapján összevetni. A kisérlet jelentőségének egyetlen mércéje: adott-e újat és milyen mérték­ben az asztronautika további fejlődése szempont­jából. Elolvasva a Szojuz űrhajók útjáról kiadott zá­rójelentés szűkszavú, de sokatmondó felsorolását, egy ilyen gazdag program minden tekintetben si­keres végrehajtásáról értesültünk. Szembeötlő — ami az űrkutatás tizenkét esztendős történetében most kapott először hangsúlyt —, hogy a kísér­letek tekintélyes része gazdasági feladatok meg­oldásának szolgálatában állott. Nos-, az eddig felrepitett békés rendeltetésű asztronautikai eszközök — mesterséges holdak, űrhajók, űrszondák — túlnyomórészt tudományos alapkutatási célokkal indultak, s csak egyes terü­leteken, mindenekelőtt a meteorológiában és a távközlésben jutottak el az űrkutatás közvetlenül gyakorlati alkalmazásáig. Ha valahol, akkor az asztronautikában igaz az a mondás, hogy “a ma tudománya a holnap technikája”. Nem közömbös azonban, hogy arra a bizonyos holnapra meddig kell várni, s az űrkutatásra fordított sok milliárd rubel vagy dollár gyümölcse korábban vagy ké­sőbben érik-e be. Az amerikai űrkutatás tengelyében a holdprog­ram áll. Semmiképpen sem akarjuk csökkenteni az itt elért eredmények fontosságát, rendkívüli jelentőségét. De az is nyilvánvaló, hogy a hold vizsgálatok a dolog természeténél fogva még jó ideig a tudományos alapkutatások közé tartoznak majd. A szovjet űrkutatás koncepciója alapján külön­bözik az amerikaiétól. Erőfeszítéseit elsősorban a Föld körüli térség vizsgálatára összpontosítja, részint a Kozmosz-szputnyikokkal — amelyekből már háromszáznál többet indítottak —, részint pilóta vezette űrhajókkal, s talán már a közeljö­vőben ember lakta űrállomásokkal. Ezekből a vizsgálatokból mindenképpen hamarabb születnek MÉG KAPHATÓ Rev. Gross A. László történelmi jelentőségű könyve: “HANGFOGÓ NÉLKÜL” Huszonöt esztendő (1943—1968) alatt megjelent válogatott írásaiból. 231 oldal Ára: $2.50' Rendelje meg azonnal az alábbi szelvényen AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 East 16th Street New York, N. Y. 10003 Kérem küldjék meg részemre Rev. Gross A. László uj könyvét. Mellékelek érte $2.50-t Név: ................................................................. Cim: ................................................................. Város:..................................Állam:................. Zip Code:.............. meg a népgazdaság számára közvetlenül haszno­sítható gyakorlati alkalmazások. Miben adott újat a most befejeződött ürkisér- let? Eddig nem volt példa arra, hogy egyidejűleg három űrhajó végezzen összehangolt manővere­ket, valóságos kötelékrepülést. A most kipróbált és begyakorolt műveletek nélkülözhetetlenek ak­kor, amikor az űrállomást kettőnél több egység­ből építik össze. Megnőtt az ürpilóták szerepe De a jövő űrállomásainak az üzeme is különféle manőverek végrehajtását igényli. Az űrállomásra rendszeresen kell utánpótlást szállítani, az elfo­gyasztott létfontosságú anyagokat pótolni, a sze­mélyzetet váltani. Erre a feladatra csak igen moz­gékony, pályájukat gyorsan és pontosan változ­tatni tudó, manőverképes űrhajók alkalmasak. Az űrhajók manőverképessége egyszerű közna­pi nyelvre lefordítva azt jelenti, hogy az ürpilóta szerepe megnőtt, ma már igen jelentékeny mér­tékben ura a jármüvének. Az uj Szojuz űrhajó­kon továbbfejlesztett kézi irányítású kormány- berendezések, helyzetbeállitó és stabilizáló rend­szerek segítették a pilóták munkáját. A manőver- kepesség megköveteli, hogy az űrhajón viszony­lag nagy segédrakéta legyen, lehetőleg minél na­gyobb hajtóanyagkészlettel. Ez különösen akkor fontos, amikor — mint a Szojuz-ürrepülésekben — a pályát több alkalommal nagyobb mértékben kell módosítani. Nem elegendő azonban, ha itt csupán a kisérlet technikai oldalát méltatjuk. A kiváló irányító­rendszerrel, a megbízhatóan működő rakétákkal igazi mesterek bántak: a Szojuz-ürrepülések ve­teránjának, Satalovnak parancsnoksága alatt Sony in és Filipcsenko ürpilóták. A három űrhajó műveleteinek pontos koordinálása nagyobbrészt az ő helytállásukon múlott. Az űrrepülés mérnökutasai: Kubászov, Gorbat- ko, Volkov és Jeliszejev a sokoldalú tudományos programban meghatározott megfigyeléseket és kísérleteket végeztek. A sokat emlegetett hegesztési kisérlet egyszer­smind az ürtechnológia első jelentkezése volt a nagy nyilvánosság előtt. Nem fér hozzá kétség, hogy a műszaki tudományok “újszülöttjére” fé­nyes jövő vár, s rövidesen sok más olyan techno­lógiai módszerrel is próbát tesznek, amely a vi-’ lágürben uralkodó körülmények között eredmé­nyesebb lesz, mint a Földön. A nem túlságosan nagy távolságban keringő — űrhajóval egy-két óra alatt elérhető — űrállomáson berendezett üzemben készített gyártmányok, uj tipusu anya­gok minőség és gazdaságosság szempontjából egyaránt versenyképesek lesznek a földi termé­kekkel. Ragyogó távlatokkal biztatnak azok az ugyan­csak népgazdasági vonatkozású vizsgálatok, ame­lyek az automatikus mesterséges holdakkal vég­zett kutatásokat egészítik ki, s geológiai, vala­mint földrajzi megfigyelésekre irányulnak. Mint az űrkutatás többi területein, ugyanúgy itt sem arról van szó, hogy emberekre vagy automatákra bizzák-e a megfigyelést, hanem arról, hogy em­berekre és automatákra. Nagy termőterületek, hatalmas erdőségek, valamint az óceánok állandóan figyelhetők az űr­hajóról vagy az űrállomásról. Az ásványi kincsek lelőhelyeinek feltárásán kívül a népgazdaság szá­mára felbecsülhetetlen jelentőségű például a nö­vényi kártevők pusztításainak idejekorán történő felismerése, s nagy haszonnal jár az is, ha a ten­geri halrajok megjelenését gyorsan jelezni tud­ják. De sok más példát is lehetne még felsorolni, s nem jutnánk az űrkutatás gazdasági alkalmazá­si lehetőségeinek a végére. Az asztronautika a szemünk láttára válik közvetlen termelőerővé! A szovjet űrkutatás az uj kisérletsorozattal programjának megvalósításában nagy lépést tett előre. Ezt az eseményt és végrehajtóit, a kiváló ürpilótákat és mérnököket, valamint a Szojuz- program minden munkását köszöntik most szerte a világon az asztronautika hívei. Nagy István Györgv A közsegélyen élő anyák $75-t kértek ruházatra, de csak $ll-et kaptak iskolás gyermekeik és saját- magúk részére. Ez az összeg nem elegendő erre a célra. Michigan államban a legalacsonyabb a közse­gély. Egy televíziós programon kérdezték a járó­kelőktől, mi a véleményük, adják-e meg a 75 dol­lárt a segélyezett, gyermekes anyáknak? A legtöb­ben azt válaszolták, hogy nemcsak ruházkodásra, hanem ennivalóra is többet kellene kapniok, mert az árak folyton emelkednek. Alig akadt kettő a kérdezettek közül, aki ellenezte, azok is jól táplált egyének voltak, akik nem tudják, mi az éhezés. Egy sokgyermekes anya mondotta, hogy nem viszi magával a gyermekeit vásárolni, mert látják a sok szép árut, mindent szeretnének és nem tud­ják megérteni, miért nem tudja megvenni nekik, Szivfájdalom az anyának mert nem tudja a gyer­mekeknek megmagyarázni, miért van másoknak és miért nincs nekik. A 180 városban működő National Welfare Rights Organization konvenciót tart Detroitban, a Wayne State University egyik termében. A szer­vezet elnöke, dr. George Wiley mondja hogy Nixon elnök népjóléti programja sok haragot fog elő­idézni. Hírneves egyének felszólalnak majd a segé­lyen élő szülők védelmében, közöttük dr. Benja­min Spock, Mohammed Ali (Cassius Clay), Fannie Lou Hamer, Whitney Young, szakszervezeti veze­tők és mások. A detroiti Kennedy Square-en Béketüntetés déli 12 órakor. Jön az emberára­dat minden oldalról, feketék, fehérek, ősz nagy­anyák, plakátokkal. Nem tartoznak semmiféle -szervezetbe, csak beálltak a sorba, mert békét akarnak. Fiatal anyák kocsiban tolják kis gyerme­keiket. Szomorú arcú emberek, nagyon komoly képű fiatalok, papok, apácák. A szónokok között képviselők, szenátorok, szakszervezeti vezetők. A polgármester is a békét pártolja, de nem jött el a tömeghez beszélni. Walter Reuther sem volt itt. A kormányzó hol ki, hol beszökött egyetemi gyűlé­sekre, de nem szólalt fel. Miért? Detroitban mindenütt gyűlések voltak, ahol csak gyülekezni lehetett, épiiletben s a szabadban. Az iskolások házról házra jártak háboruellenes kérvé­nyekkel, hogy azokat is elérjék, akik nem mentek a gyűlésekre. A kérvényeket majd elviszik Wash­ingtonba az elnöknek. Ha számba vesszük az óriási tömeget, amely megtöltötte a templomokat, az egyetemeket, az iskolák udvarait, tornatermeit és minden más lehető helyet, olyan tömeg ez, amely együtt teljesen leállította volna a forgalmat a vá­rosban. Donald Lobsinger, a fasiszta vezető, aki a pol­gármesterségre pályázik, szervezetének 30 tagjá­val jött a tüntetők óriási tömege ellen, de megfu­tamodtak és az estére tervezett gyűlésüket meg sem tartották. Ez volt az első, ilyen méretű országos megmoz­dulás. A plakátok világosan mutatták, hogy a rész­vevők tudták, miért tüntettek. Mt. Clements-en 123 fehér kereszt előtt olvasták a vietnami halottak nevét. Több mint 500-an gyalogoltak messziről, sokan 5 mérföldnyiről a gyűlések helyére. Egye­dül a Kennedy Square-en, rövid idő alatt ezer dol­lárt kollektáltak be vödrökben a háboruellenes célra. A fiatalok, akiket kérdeztem, mind mennek Washingtonba novembsr 14—15-én. Voltak olya­nok is, akik botra támaszkodva meneteltek. Az egyik szónok Douglas Frazer, az autómunkások egyik vezetője mondotta, hogy ez a tüntetés tör­vényes és jogos. Ha egy szakszervezet a tárgyalá­sokban nem éri el a célját, akkor sztrájkba lép. Mi is sztrájkolunk, me:-t Párizsban nem folytatják jó szándékkal a tárgyalásokat. A beszédet óriási éljenzés fogadta. Rose Pavloff Toronycsúcs műanyagból A londoni Piccadilly St. James templomának tornya nemrég uj müanvagcsucsot kapott. Az 1693- ban fából készült eredeti torony csúcsa a háború­ban elpusztult. Az üvegszállal erősített műanyag­ból készült torony-“pótlék” külsőleg pontosan olyan, mint az eredeti volt, de lényegesen könyv nyebb nála. Csupán 9 tonnát nyom, az eredeti sú­lya pedig 70 tonna volt. hírek az autóvárosból

Next

/
Oldalképek
Tartalom