Amerikai Magyar Szó, 1969. július-december (23. évfolyam, 27-49. szám)

1969-11-06 / 43. szám

Thursday, November 6, 1969. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 5 Victor Perlő: VÁSÁRLÁSI ÖSSZEHASONLÍTÁS AZ NDK ÉS AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK KÖZÖTT sírjunk, vagy nevessünk? Louisiana szenátora, Russel B. Long, a szenátus pénzügyi bizottságának elnöke. E tisztség oly ha­talmat helyez a kezébe, hogy főleg tőle függ az ország adórendszerének módosítása. A lakosság (kis- és közép-keresetüek) a saját bőrén érzi, hogy az adóteher nagy része az ő vállán van, mig egyes iparok nagy adókedvezményben részesülnek. Az ország olajbárói például 27 százalékos adó- mentességet élveznek az olajkutakba befektetett összeg után. A magas adóteher alatt nyögök remélték, hogy változtatni fognak az olajbárók eme kiváltságos helyzetén és eltörlik a 27%-os adómentességet. A képviselők az adómentességet 20%-ra szállították, de a szenátus pénzügyi bizottsága sokallta ezt és Long szenátor ösztökélésére 23%-ra emelte. Felmerül a kérdés: miért védi Long szenátor az olajbárók érdekeit az adófizető milliók rová­sára? Azért, mert Long szenátor olajrészvényei 1964 óta 300,000 dollár adómentes jövedelmet jelentet­tek részére, mely összeg nagyobb, mint szenátori fizetése. Valamikor nem is olyan régen, a John Birch Society szelleme uralta Ohio állam kis városának, Granville-nek lakosait. A lakosság azon része, mely véleményét hangoztatta, Johnson, majd Nixon vietnami politikáját támogatta. E kis 'városban lévő Dennison Egyetem 2,000 hallgatója szintén semleges magatartást tanúsított. Mindez azonban ez év október 15-én megválto­zott. A változás minden bizonnyal nem egyik nap­ról a másikra történt, de tény az, hogy a diákok és a tanárok nagy része, az egyetem igazgatóságá­nak jóváhagyásával, résztvett a Vietnami Morató­riumban és azok a diákok, akik becsöngettek a kis városka lakosainak ajtaján, a legnagyobb megle­petésre többnyire a vietnami háború elleni véle­ményeket hallották. C'KS A “Fortune” az ország legtekintélyesebb folyó­irata. Egy példányszám ára $1.50 és nem kell at­tól tartani, hogy a munkástömegek olvassák. Az ország egyik nagy vállalata, az “Olin” kétol­dalas hirdetést helyezett el a folyóirat 1969 nov.-i számában. Az egyik oldalon Marx Károly képét közük. A másik oldalon a hirdetés azt mondja, hogy nem lehet Marx Károlyt okolni azért, ha Afrika, Ázsia és Latin-Ameriká népei a kommunista rendszert választják. E kontinensek lakóinak helyzete, a nagy nyomor, a hosszú munkaórák, a 75 centes napi bér az oka ennek, Írja továbbá a hirdetés szerzője. Majd rátér arra, miként vállalta az “Olin” cég egy papírgyár átszervezését Brazília Igaras nevű vá­roskájában, ahol a munkások heti 84 órát dolgoz­tak éhbér mellett. Az átszervezés rövidebb munkaidőt, magasabb bért, jó lakást, orvosi és kórházi kezelést — vagy­is jólétet hozott a munkásoknak, a város lakosai­nak — a hirdetés szerint. Már szóval: Afrika, Ázsia és Latin-Amerika éhe­ző millióit az amerikai nagyvállalatok mentik ki nyomorúságos helyzetükből — a Fortune folyó­iratban megjelent hirdetés szerint. Hogy ennek épp az ellenkezője az igaz, az nem bántja sem az Olin vállalatot, sem azt, aki a hir­detést nagy fizetés ellenében megírta, sem a For­tune folyóiratot, mely szintén nem ingyen közölte ezt a hirdetést. Ha a hirdetés igaz volna, akkor mi a magyará­zata annak, hogy itt az Egyesült Államokban, ahol az amerikai gyárosok, bankárok uralkodnak — 30 millió amerikai él nyomorban??? Olvassuk a N. Y. Times-ban, hogy nagy sikert aratott Petrovics Emil magyar zeneszerző legújabb operája, mely Dosztojevszkij “Bűn és bünhődés” c. regényének témáját dolgozza fel. A nagysikerű operát a budapesti Operaházban mutatták be. Olvassuk a new York Timesban: A newyorki Metropolitan Operaház még most is zárva van, mert nem jött létre megegyezés az énekesek, ze­nészek és a többi alkalmazottak szakszervezete és az intézmény igazgatósága között. Washington, D. C. — A Joint Committee on Huszonnégy nap alatt széliében, hosszában be­jártam a Német Demokratikus Köztársaságot — a nagyobb és kisebb városokat, falvakat, az uj, nagy, ipari és mechanizált mezőgazdasági területeket, a turista attrakciókat. Láttam a második világhábo­rú szomorú emlékű helyeit, a háború és forrada­lomtól alig érintett területeket. Az emberek mindenütt jól öltözöttek, jól táplál­tak és a hét végén kellemesen töltik szabad ide­jüket. A nyomornak és szennynek sehol nyoma nincs. Az életszínvonal az átlagos amerikai színvo­nal alatt van, de állandóan emelkedik és az ame­rikaiak nyomorban élő egyharmada már most is megirigyelhetné. Az átlag kereset havi 700 márka. Többnyire a férj és a feleség is dolgozik, igy az átlag családi kereset 1,400 márkára rúg. A kétgyermekes csa­lád társadalombiztosítási és jövedelmi adóra kb. 240 márkát fizet, ugyanakkor 20 márka illetményt kap minden gyermek után. így a nettó jövedelem kb. 1.200 márkát tesz ki. Ezentúl, az összehasonlítás megkönnyítésére dol­lárban fejezem ki az összegeket. Az ezerkétszáz márka $300-nak felel meg, sokkal kevesebbnek, mint az átlagos amerikai munkáscsalád reálbére. De várjunk csak! Az átlag házbér nem több ha­vi 15 dollárnál. Mindenütt jó közjármű hálózat van, amelyen 5 cent a viteldij. A 10 százalékos társadalombiztosítási adó minden egészségügyi költséget fedez, sőt még a gyermektáborok költsé­geit is, melyekre nagy számban mennek a gyerme­kek minden nyáron. A rendes kereset 90%-át fize­tik betegség esetén hat hétig és a dolgozók sok más javadalmazásban is részesülnek. A dolgozók minimálisán három heti vakációt kapnak, sokkal többet, mint nálunk. A diákok, nemcsak hogy tan­díjmentesen tanulnak, hanem még fizetést is kap­nak a tanulmányaik alatt. Ezek után, ha a valóságos költségekre maradt összegekről van szó, kevés különbség van az átla­gos kelet-német és amerikai munkáscsalád között. Könnyű megállapítani, miben van hátránya a kelet-német munkásnak: autókban. Keveset ter­melnek és abból is a legtöbbet exportra. Autóra a várakozási idő háromtól öt évig terjed és egy kis kocsi, amit 1,200 dollárért exportálnak, belföldön 4.000 dollárba kerül. A gazolin ára gallononként 1 dollár. De mindezekért sok kárpótlás van. A jó közjármű hálózat. A kevesebb légszennyeződés és a biciklik és a motorbiciklik elterjedt haszná­lata. Meglepő felfedezés az is, mennyivel jobbat tesz az idegeknek olyan nagyvárosban élni, amely­ben nem hallatszik állandóan a sokezer autó ro- bogása és nincsenek az ezzel járó állandó forgalmi zajok. De más fogyasztási cikkeket mindenütt lehet kapni, általában magasabb árakon, mint az Egye­sült Államokban. Különösen áll ez mosógépekre és hűtőszekrényekre. A ruházati cikkek árának KAAAMWVAAMA/VWUVWVtAMWAnAnMWWn Mental Health for Children szervezet kutatása fel­tárta azt a tényt, hogy 10 millió 25 éven aluli gyermek szorul elmegyógykezelésre. “Ez hazánk tragédiája”, mondja a szervezet je­lentése. Évente 6—10 milliárd dollárt igényelne e gyógykezelés. összehasonlítása váltakozó képet ad. Az ingek két­szer annyiba kerülnek, mint itt, de jóminőségü cipőt fele annyiért lehet kapni. Egyik utitársunk egy kiváló minőségű gyapjú öltönyt vett magának 40 dollárért, átalakításért $1.25-öt fizetett. Szupermarketban A házbér nagyon olcsó, de olyan lakásínség van, hogy sokan összezsufoltan laknak, vagy háború­ban megviselt épületekben. Élelmiszer bőven van. Egy délelőttöt egy Magdeburg-i szupermarketban töltöttem, ahol az árakat összehasonlítottam. Ezen a bevásárlóhelyen tilos volt az autóforgalom és a széles utca mindkét oldalán mindenféle szép, nagy üzlet van. Csak villanyos jár oda, a messziről jö­vő bevásárlók számára. Ez a szupermarket valami­vel kisebb, mint amiben mi vásárolunk otthon, de az áruk ugyanolyan változatát tartja, azzal a kü­lönbséggel, hogy kevesebb különféle gyártmány, vagy védjegy szerint. A lejegyzett árakból a kö­vetkezőket említem meg: A különböző fajtájú kenyér ára fontonként 3 és 10 cent között váltakozik. Mi itthon kenyérért átlagban ötször annyit fizetünk! A csontnélküü round roastnak $1.16, a húsos sertésszeletnek 91 cent, báránylapocka szeletnek 68 cent a fontja. Más húsok többnyire olcsóbbak, mint nálunk. Ál­talában a friss hús valamivel olcsóbb, mint amit mi fizetünk a négy évi vietnami háború után. A tojás nagyon drága, de a tejtermékek negyedanv- nyiba kerülnek, mint otthon. A németek sok kol­bászfélét esznek és ezek mind a mieinknél sokkal jobb minőségűek. Fontja átlagban annyi, mint amennyit otthon egy negyed fontért fizetünk. A gyümölcs és zöldségpiacon minden prima mi­nőségű, kivéve a zöldbabot. Na és az árak! Fonton­ként a nagy, friss paradicsom 9 cent, a burgonya 4 cent, szilva 4 cent, kajszibarack 23 cent, egy csomó apró hagyma 10 cent. Az átlag árak a mi árainknak kevesebb, mint felét teszik ki. A kon­zerváruk a mieinkkel kb. azonosak, ugyanígy a szeszesitalok is, melyeket a szupermarketokban árulnak, de a cukorkák háromszor olyan drágák. A kávé fantasztikusan drága, mert importcikk, melyért nyugati valutát kell fizetni. Fontja 7—9 dollár. A halasnál is voltam. Nem úgy, mint ná­lunk, a hal ott még mindig a legolcsóbb étel. A legolcsóbb halakat fontonként 11 centért, a legfi­nomabb fiiéket 43 centért árulják. Útközben betértem egy önkiszolgáló étkezdébe, ahol már megkezdték a meleg ételek feltálalását. A meleg ételek között a legnépszerűbb volt a töl­tött káposzta burgonyával, 40 centért. Más főéte­lek ára — hús, főzelék és burgonya — 34 cent és 55 cent között váltakozott. A sütemény és desszert 10 cent, a tej és jogurt szintén 10 cent. Egészben véve alig egyharmada az amerikai kafeteriai fő­étel árainak. M^ég sok mindent felsorolhatnék — de úgy hi­szem, az olvasó már ezekből is láthatja, hogy meg­lehetős jól élnek az emberek az önbizalommal telt, fejlődő országban, amelynek- létezéséről az U.S. kormány nem hajlandó tudomást venni.-fr**************************************n "LAPODAT SEGÍTED, HA HIRDETŐINKET TÁMOGATOD!" VÁMMENTES IKKA-CSOMAGOK ''iíüüíiHíí KÜLÖNBÖZŐ CIKKEK ÉS SZABAD VÁLASZTÁS VAGY KÉSZPÉNZFIZETÉS MAGYARORSZÁGI CÍMZETTEKNEK Csehszlovákiában lakók részére is felveszünk TOZEX csomagokra rendeléseket MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK IS RENDELHETŐK U.S. RELIEF PARCEL SER VICE INC. Phone: LE 5-3535 — 245 EAST 80th STREET—NEW YORK, N.Y. 10021 i BRACK MIKLÓS, igazgató ____________________________________Bejárat a Second Avenue-rol

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom