Amerikai Magyar Szó, 1969. július-december (23. évfolyam, 27-49. szám)

1969-07-24 / 28. szám

Thursday, July 24, 1969 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Victor Perlő: Mi várható Peruban? 12346577789012345677891234567891234567891234578901234 A SZÁMOK BESZÉLNEK írja: Eörsi Béla 12346577789012345677891234567891234567891234578901234 A Legfelsőbb Bíróság a reakció kezébe kerül Büszkék voltunk a Legfelsőbb Bíróságra. Hol­mes, Brandeis, Douglas és mások bevitték az em­beri motívumot a magántulajdont védő kilenc fő- biró közé. A Warrenről elnevezett korszak három nagyon fontos döntést hozott: 1. Nem elégedett meg a feketék silány tanításával s elrendelte, hogy fehér és fekete gyermekek együtt járjanak isko­lába. 2. Minden embert bíróság előtt ügyvéd véd­jen (ha az állam fizeti a bírót és az ügyészt, miért csak gazdag ember vehessen ügyvédet). 3. Változ­tatást eszközölt az igazságtalan választási rend­szerben. Warren személye gyűlölt volt a déli, elmaradt, fajvédő uralkodó osztály körében. Eisenhower el­nök is osztotta ezt a nézetet, amikor azt irta, hogy elnöksége alatt a legnagyobb hibát Warren kine­vezésével követte el. Az utóbbi időben egy libe­rális biró ellen jogos felháborodás támadt. Fortas, aki gazdag ember (60,000 dollár évi fizetéssel és felesége 100,000 dollárt kereső adóügyvéd) meg­gondolhatta volna mellékkeresetét. Nixon elnök jobboldali gondolkodású meggyőző­désből és támogatói révén igy sohasem volt hive a Warren-biróságnak. Talált egy szive szerinti fő­bírót: Warren E. Burger személyében, akit senki sem ismert, még politikai érdemei sincsenek. Bur- gernek sok tekintetben igaza van, amikor kritizál­ja az igazságszolgáltatás módját, de elfelejti, hogy nem az igazságszolgáltatás szüli a bűnözést, hanem a nyomor, reménytelenség, az üzleti világ erkölcs­telensége és végül a helytelen börtönrendszer, amellyel elrúgják a bűnözőket, de nem segítenek a rehabilitálásukban. Burger filozófiájának az a hibája, hogy a bűnö­zőt már nem tekinti polgárnak, elitéli, mint min­den kispolgári gondolkodású ember. Az amerikai bűnügyi igazságszolgáltatásnak négy tényezője van: biró, ügyész, védőügyvéd és esküdtszék. A Burger-fajtáju úgynevezett konzervatív ember sze­rint a Warren-korszak túlságosan a vádlott olda­lán állt, ő most az ügyész (és a rendőrség) támoga­tását ígéri. Nem tudjuk eltüri-e majd a vádlott (tettleges, vagy erkölcsi) kínzás utján kicsikart vallomását? Kell-e majd védőügyvédnek jelen len­nie a kihallgatásnál, lehet-e tömegrazziát tartani a szegények gettóiban, vagy az utcán rendőri ösz­tönre bárkit letartóztatni? Az amerikai alkotmány legértékesebb pontja a polgári jogvédelmet biztositó módosítás (amend­ment). Minden pontja évezredes igazságtalanság­nak az orvoslása. Egyik legfontosabb az 5-ik sza­kasz, amely biztosítja a polgárt, hogy önmaga el­len nem kell tanúskodnia. Emlékezzünk az ink­vizíció gyötrelmeire, a magyar csendőrség által pofonokkal kicsikart “vallomásokra” és más kín­zásokra. A mai időkben, amikor az ifjúság állan­dóan lázong, amikor a szegénység kérdését taka­rékosságból nem kívánják megoldani és ezáltal több rendőrre, bíróságra és börtönre lesz szükség, harcolni kell az alkotmány polgári jogvédelmi sza­kaszainak biztosításáért. A Standard Oil-al és Peruval foglalkozó cikké­ben Richard N. Goodwin azt a tévhitet próbálja elterjeszteni, hogy az U.S. vállalatok külföldi be­fektetései alapvetően jóhiszemüek. Azt állítja, hogy “a perui kormány kész beismerni a nyilván­való tényt — azt, hogy Peru nem képes fejlődni az U.S. privát tőke állandó odairányitása nélkül.” Olyan ez, mintha azt mondanánk, hogy a tüdő­gyulladásos beteg nem képes felgyógyulni a pneu- mokokkusz bacillusok állandó befecskendezése nélkül! Peru egész történelme, amint ezt Goodwin maga is összefoglalta, azt mutatja, hogy az ország nem képes tovább fejlődni anélkül, hogy meg ne szabaduljon a privát külföldi tőke nyomasztó ter­hétől. Goodwin nagy jelentőséget tulajdonit annak, hogy bizonyos peruiak biztosra Ígérték, hogy Peru nem nyúl hozzá más U.S. vállalatok befektetései­hez. Azt állítja, hogy a legtöbb Peruban működő U.S. vállalat jót tesz az országnak, egyedül a Stand ard Oil viselkedik kalózmódra. Megleckézteti a washingtoni kormányt, hogy gondos körültekin­téssel járjon el, a további nacionalizálások elkerü­lésére. De más befektető vállalatoknak is hasonló mé­retű érdekeltségeik vannak és még több profitot sajtolnak ki Peruból. Valóságos gyarmati területe­ket tartanak fenn, ahol működnek. Éppolyan mér­tékben járultak hozzá Peru visszamaradottságá­hoz és nyomorához, mint a Standard Oil. Goodwin figyelmeztet, ha az U.S. a Hickenlooper- módositás értelmében jár el—egy perui politikust idézve — “Peru könnyen második Kuba lehet.” Goodwin számára az “apokaliptikus jóslás.” De a perui nép számára csakis a szocializmus mesgyéjére vezető ut az egyedüli és a legjobb megoldás az ország megmentésére, tekintet nélkül arra, hogy az U.S. alkalmazza-e, vagy sem a Hic- kenlooper módosítást. Minden fejlődő ország részére ez most az alap­vető kérdés. Hogy mint az imperialista nagytőke alárendeltjei fejlesszék magukat, vagy nem-kapi­talista utón haladjanak, a külföldi profithajhászók- tól mentesen, olyan kormánnyal, amely a nagy­ipart és a nyersanyagokat kisajátítja és előkészíti a szocializmushoz vezető utat. Magának a perui népnek kell efelett dönteni és az amerikai népnek meg kell érteni, hogy joguk van ehhez, kormányunk beleszólása nélkül. Kell, hogy Perunak joga legyen elhatározni, hogy bárki­vel szabadon folytathasson kereskedelmet. A je­lenlegi világhelyzetben ez a szocialista országokkal való kereskedelemhez való jogot jelenti. Goodwin csak úgy futtában megjegyzi, hogy az TPC, a Standard Oil alvállalatának nacionalizálása óta Peru “elismerte a Szovjetuniót és kereskedel­met kezdett meg vele.” Ezt “nacionalista fejle- mények”-nek tulajdonítja, mintha valami nem len­ne rendjén. A. világ majdnem minden országa ma már elis­meri a Szovjetuniót és kereskedelmet folytat ve­le. De a legutóbbi időkig, Washington parancsára, a legtöbb latin-amerikai ország nem léphetett kap­csolatba a szocialista országokkal. Most már sokan, alapvető politikai jogaikat gyakorolva, normális kapcsolatokat tartanak fenn a szocialista országok­kal. Goodwin nagy tudatlanságot árul el azzal, hogy ezt csak futtában említi, mikor Latin-Amerikáról és különösen Peruról beszél. Még jóval az olaj nacionalizálása előtt, 1968 tavaszán, a perui üzlet­emberek egy vezető csoportja ellátogatott Moszk­vába kereskedelmi kapcsolatokat teremteni és iparosításra hitelt szerezni. Úgy találták, hogy mindezeket kedvező feltételekkel megkaphatják, külföldi tulajdonbavétel, vagy elnyomó koncesz- sziók nélkül, ami erősítette Perut az imperialista hatalmakkal való alkudozásokban. Ez volt a legfőbb tényező, amely bátorságot adott az Alvarado kormánynak a közbelépésre, mi­után már számtalan előbbi perui kormány meg­adta magát Washington fenyegetéseinek. Beszélgetései során Goodwin nem lépett érint­kezésbe a perui szakszervezetekkel, parasztokkal, ifjúsági és baloldali politikai vezetőkkel. így fi­gyelmen kívül hagyta a perui nép legalapvetőbb erőit, melyek a maguk módján vesznek részt az egész földkerekség elnyomott népeinek az impe­rializmus elleni harcában. Kétségtelen, hogy jeleiv leg nagy belső küzdelmek mennek végbe Peru­ban— a valóságos eredményekért eltökélt harcot folytató és az imperialistáktól megszabadulni aka­ró népi erők és a helyi kizsákmányolok között, akik készek megadni magukat az U.S. imperializ­musnak, hogy ezzel a perui nép feletti uralmukat biztosítsák. A cikk Írója egy másik fontos körülményt is kihagy — nem tesz különbséget az Egyesült Álla­mok népe és kormánya között. A növekvő ellen­állás a vietnami háborúval szemben más helyeken kezdeményezendő inváziókat megnehezít. Az észak­amerikai kontinensen az imperialista-ellenes öntu­dat egyre gyakrabban megnyilvánul. Goodwin a tipikus liberális professzor álláspont­ját foglalja el, aki diákjait arra ösztönzi, hogy kí­vülről nézzék az eseményeket és hagyják, hogy a hatalmon levő oligarchia végezzen mindent, ugyan­akkor sopánkodva és tehetetlenül rázzák a fejüket minden alkalommal, amikor a liberális eszméket elárulják. Az U.S. kormány és a külföldi befektető válla­latok viszonyának megértése az észak-amerikai né­pet hozzásegíti ahhoz, hogy tudomásul vegye kö­telességét. Ez nem abból áll, hogy kívülről szem­léljék az eseményeket, hanem hogy cselekedjenek; követeljék, hogy az U.S. hagyja békében Perut, ne alkalmazzon ellene megtorlást, adja fel a külföldi népeket kiszipolyozó és elnyomó nagyvállalatok szubvencionálását, valamint politikai és katonai segítését. Késik az amerikai SST gép gyártása A hangsebességnél gyorsabb repülőgép gyártá­sát az amerikai gyárosok kezdték meg a hatvanas évek elején, a washingtoni kormány hathatós tá­mogatásával. Az adófizetők több mint 500 millió dollárját fektették be a nagy és gyors repülőgép tervezésébe. A Boeing vállalat Ígérte, hogy 1970-re elkészül a gép, majd kitolták az időpontot 1971-re, ’72-re, ’73-ra és most a vállalat vezetői azt mondják, hogy a gép a legjobb körülmények között sem lesz ké­szen 1978 előtt. Közben a Szovjetunió TU—144-es, hangsebes­ségnél gyorsabb repülőgépe már megtette próba­repüléseit és minden bizonnyal beáll a személyfor­galomba 1970 elején. Sokan ellenzik az amerikai SST (Super Sonic Transport) gép gyártását, főleg azért, mert az arra költött pénzt inkább a nagyvárosok és környé­keik közlekedésének javítására szeretnék fordit- tatni. Minden jel arra mutat, hogy a már befektetett összeg kárba vész és az amerikai repülővállalatok kénytelenek lesznek a francia—angol Concord, vagy a szovjet TU—144 gépet megvásárolni. A szovjet TU—144 20 millió dollárba kerül. Az amerikai SST gép, ha valaha is elkészül, az eddigi számítások szerint 40 millió dollárba fog kerülni. Azok a gyermekek is részesülhetnek társadalom­biztosítási javadalmazásban, akiknek elhalt anyja dolgozó éveinek csak egy részében dolgozott a tár­sadalombiztosítás kötelékében. A helyi hivatal szol­q rrncif occol VÁMMENTES IKKA-CSOMAGOK KÜLÖNBÖZŐ CIKKEK ÉS SZABAD VÁLASZTÁS VAGY KÉSZPÉNZFIZETÉS MAGYARORSZÁGI CÍMZETTEKNEK Csehszlovákiában lakók részére is felveszünk TUZEX csomagokra rcnd^lcsdcGt MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK IS RENDELHETŐK U.S. RELIEF PARCEL SER VICE INC. Phone: LE 5 3535 — 2*5 EAST 80th STREET—NEW YORK, N.Y. 10021 "—«nd Avenue-ró'I 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom