Amerikai Magyar Szó, 1969. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1969-04-10 / 15. szám
2 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, April 10, 1969. HÍREK AZ H.S.-BÓL Mondták és Írták New York, N. Y, — A város kérte Mississippi államát, fogadja vissza Mrs. Louvenia Day-t, 7 gyermekével és adjon nekik közsegélyt (welfare). De a nő ügyvédje szerint ügyfele mindenképpen itt akar maradni, akár kap segélyt, akár nem “Most mehettek gyermekeim először fogorvoshoz •— mondta — az iskola is jobb itt és beszélhetnek portorikói, olasz gyerekekkel, nem érzik magukat megalázó ttaknak. ” Occoquan, Va. Lorton fogházban 90 százalékban fekete fiatalkorúakat őriznek, de a börtönőrök mind fehérek és — mint egy beadvány Írja, amit Washington fekete polgármesteréhez intéztek — ezek a legbrutálisabban bánnak velük Fegyveresen végigjárták a cellákat, pálcával, gumibottal verték őket, hivatkozva a parancsra, hogy a legkisebb mozdulatra lőhetnek is. Egy portorikói ifjúba bele is lőttek, mert nem tudván angolul, nem értette a parancsot, hogy álljon arccal a falnak. Közben az őrök káromkodtak és a foglyok faját gyalázták. Nagyrészük nincs elítélve, kisebb kihágásokért várnak Ítéletet — miután a szegények nem helyezhetnek le biztosítékot (bail). Broyhill virginiai képviselő mindez kevesli, katonaság kirendelését kéri és követeli, hogy Washington minden sarkán, bankjában és üzletében őrséget tartsanak. Cambridge, Mass. — William Franz, egy ezredes — apollói szépségű — fia tiszti pályára akart lépni, de egy kvéker college-ban megtanulta elitélni a háborút, annál inkább, mert bátyja helikopterét háromszor lelőtték Vietnamban. Apja nem ért vele egyet, de helyesli, hogy ő kitart meggyőződése mellett és résztvesz az ifjúságnak sorozás-elleni küzdelmében. Éhség. — Mialatt az embernek egyes magyar ismerősei rekedtre kiabálják magukat, hogy Amerikában nincsenek szegények, a kormány, a kongresszus, az egyházak és a sajtó egyre többet kénytelen az amerikai éhínség problémájával foglalkozni, amiről a Magyar Szó állandóan tudósit. A N. Y. Times nagy cikksorozatot közöl ezzel a címmel “Hunger in America” és miután tárgyalta — szörnyű képekkel illusztrálvá — Mississippi, South Carolina, az Appalachia-vidék, a Navajok, Florida, Texas a Seminol indiánok rettenetes sorsát és miután Nixon elnök kénytelen volt végre erről tudomást venni, és megígérni az éhség-elleni küzdelmet — most rátért az éhínségnek hozzánk közelebb eső vidékére: New York Cityre. A halottvizsgáló ugyan nem talált olyat, aki egyenesen éhenhalt volna, de — mondja — például a csecsemőknél feltehető, életben maradtak volna, ha kellő táplálékuk lett volna. Akik Budapesten nyaralnak, azok ezt ne olvassák, mert nehezebb lesz az autóval hencegni. Riverside Church, New Yorknak e hires, fele- kezethez nem tartozó temploma különös tüntetést látott: háboruellenes ifjak tulkiabálták az ott a háború ellen beszélő Arthur J. Goldberget és Morse volt szenátort. Különösen az utóbbi, hosszú ideig majdnem egyedül állt ki bátran a háború és a militarizmus ellen a szenátusban — épp ezért éretlenség és tudatlanság a tüntetőktől, hogy ellene tüntettek, aki a békeszerető emberiség elismerését vívta ki. A SANE, “citizens’ organization for a sane world“ (józan világért küzdő polgárok szervezete) kiáltványt adott ki kiváló amerikai és külföldi polgári és egyházi személyek aláírásával, mint Prof. Stuart Hughes, Jerome Frank, Lowenstein képviselő, Seymour Melman, Benjamin Spock, rabbi Weinstein, lord Boyd-Orr, Pablo Casals, stb. az ABM (anti ballistic missile) ellen. A kiáltvány igy kezdődik: “They are absolutely mad!” Feltétlenül őrültek — már akik ezt a szisztémát be akarják vezetni. Brooklyn, N. Y. — Egy 17 éves fiút öt napig kerestek a szülei — ezalatt* ő a Rikers sziget fogdájában volt, mert nem volt 25 dollárja, aminek ellenében kiengedték volna. Szüleit nem értesítették, nekik nem telefonálhatott. Azzal a bűnnel vádolták, hogy nem mutatta meg a tanítónak a személyi lapját. Ezt az iskola sem tartotta szükségesnek. A rendőrség — amelynek bejelentették eltűnését — nem kereste. Ez az a hires Lane-középis- kola, amely miatt a newyorki tanítói kar oly hoszJ. Skelly Wright fellebbviteji biró, N. Y. Times: — A fajgyűlölet és a szegénység megöli városainkat. Valaha a kultúra mekkái voltak, ma nyomorult slumok. Azelőtt reménnyel teli vándoroltak ide, ma a kétségbeesés hajtja őket ide Délről. S itt is mit találnak: szörnyű egészségi viszonyokat, romlott lakásokat, szétzüllő családi életet, akadozó tanulást és munkanélküliséget. A világ eddig leggazdagabb országában 35 millió gyógyíthatatlan szegény van. Mindez reménytelenségre és erőszakra vezet — és itt a bíróságok elárulták a városok szegényeit. A törvények, ha betartják, ha nem tartják be, mind a szegényeket nyomják. Lloyd M. Bucher, a Pueblo kémhajó parancsnoka: — Az északkoreaiak kegyetlen, brutális vadak. Ebben a szellemben nevelték őket. (Mialatt a Pueblo személyzete a Navy vizsgálóbizottsága előtt viszontagságairól vall, ugyanazokban az újságokban, amelyek erről bőven tudósítanak, látjuk a délvietnami “szövetségesek” foglyait, nyakuknál egymáshoz kötözve vonszolják őket, 10 éves gyermekeket vallatnak szuronyt szegezve rájuk — a csúnyább képeket a rabok szörnyű megkinzásáról és a csúnyább riportokat kivégzésükről egy idő óta nem közlik.) M. Yasser Arafat, a Palesztinát felszabadítani akaró “El Fatha” szervezet parancsnoka: — Nem leszünk az arab ellenforradalmárok nyulai, sem a zsidók rézbőrüjei. Nincs más veszteni valónk, mint a sátrak, amelyekben 20 év óta élünk. Isten áldja Dayant (Izrael hadügyminisztere), ő mindennap bizonyítja a cionizmus imperialista céljait. Ha Izrael a győzelme után nagylelkű lett volna, az ügyet békésen befejezhettük volna. De én a háború után titokban Tel Avivban éltem és meggyőződtem róla, hogy minden cionista terjeszkedni akar. Pánik a Wall Streeten. — Valahányszor a tőzsde jó volt, a Wall Street bölcs aggastyánjai közölték, hogy a konjunktúra ingadozásai megszűntek. Lefelé nincs ut, csak felfelé. Ezt hitték Boss Tweed, Billie Sol Estes, Jin Fisk, a bankárok, akik aztán megölték magukat, vagy a börtönben haltak meg. (Robert Sobel: America’s Financial Disasters.) Amsterdam News (a harlemi feketék lapja): — Akik a feketék “félelmetes antiszemitizmusa” miatt panaszkodnak, nem tartják szükségesnek a tényeket megvizsgálni, igy az “Anti-Defamation League” adatait, amelyek szerint a feketék kevésbé zsidógyülölők, mint a fehérek és a feketék nem azért haragszanak rájuk, mert zsidók, hanem mert fehérek. Heinemann, Nyugat-Németország szociáldemokrata párti uj elnöke: A NATO (északatlanti katonai szövetség) nem dogma, keresni kell jobb megoldást. Nem vagyok a hadseregnek, csak a hurrá-hazafiságnak ellensége és a katonákat egyenruhás polgároknak tartom. (Kiesinger kancellár ezért megtámadta az elnököt. Heinemann anti-náci volt, Kiesinger náci volt.) ABM. — Az ABM-rendszert elektronikusan ellenőrizzük. Mi az iparban tartozunk érzéseinket szu sztrájkba lépett; ez is igazolni látszik, hogy a színes szülőknek és diákoknak volt okuk beleszólást követelni az iskola vezetésébe. Washington, D. C. — N. Y. Times: Nagy a méltatlankodás a Pentagonban és másutt amiatt, hogy a Szovjetunió a genfi leszerelési konferencián javaslatot terjesztett elő, hogy tiltsák el a tengerfenék katonai célokra való használatát. (Tudni kell, hogy az U.S. kormánya sosem használja ezt a szót: leszerelés; legfeljebb a “fegyverkezés ellenőrzéséről” hajlandó tárgyalni.) Arkansas. — Thomas 0. Murtont, az arkansasi börtönök igazgatóját elbocsátották, miután napfényre hozta, hogy a börtönökben 250 rabot meggyilkoltak. Most ő a szenátus egy bizottsága előtt kiállította a börtönőröktől összeszedett bunkókat, gumibotokat, bőrszíjakat, bilincseket, fejszenyeleket, amelyek hasznosak voltak a verésekben, ölesekben, lövésekben, a sexuális perverzió kielégítésében és hasonlókban. 14 éves fiuk sem mentekifejezni. Vagy megnyomjuk a pánik gombját és elpusztulunk, vagy igazi tárgyalásokat kezdünk és az ABM pénzt nevelési és szociális célokra fordítjuk. (Seymour Schweber.) McGovern szenátor: — Az ABM-et a Kina elleni védelemre javasolta a Pentagon és az elnök. Most meg azt mondják, ha a Szovjet beleegyezik a fegyverkezés csökkentésébe, akkor abbahagyjuk. Kistiakowsky fizikus, Kennedy elnök tanácsadója: — A komputer alapjában nagy szamár, nem bírja megkülönböztetni az igazi rakétákat a Térben keringő rengeteg hulladéktól. James P. Warburg politikai iró: — Nixon, mint Johnson, a háborút át akarja adni a délvietnamiaknak, hogy csapatainkat kivonhassuk. Vagyis bízzuk rájuk, akik — mivel korruptak, tudatlanok és népszerűtlenek,•— mindenáron folytatni akarják a háborút, mert nem élnék túl a békét. Donald M. McDonald: — Az amerikai “héják” szerint, ha az NFL és Hanoi nem harcolnak, elvesztették harci erejüket; ha harcolnak, elvesztették erkölcsi szavahihetőségüket. (N. Y. Times.) Naum Chomsky nyelvész és politikus iró: — Napjaink döntő erkölcsi problémája, hogy az emberek nyugodtan élvezik vagyonukat és előjogaikat, tudva, hogy a nicaraguai gyermekek fele nem él öt évig, hogy itt a szomszédban kimondhatatlan szegénység van, az emberi jogok brutális elnyomása és teljes reménytelenség. (“American Power and the New Mandarins.”) Gordon A. Christenson prof., Oklahoma: — Az egész ország felháborodik egyetlen gyilkosság miatt és nem törődik évi 55,000 borzalmas halállal az autóutakon. Gordon B. Washburn: — Mindenkit aggaszt a Maffia fenyegetése — pedig milyen szelíd ez az amerikai “katonai-ipari szövetséghez” képest, amely hatalmat és vagyont keres a mi ifjaink számára és egy szegény ázsiai ország halála árán. R. Washington, D. C. — A Federal Reserve Board öt és fél százalékról hat százalékra emelte a kölcsön kamatlábat. Ez azt jelenti, hogy a banknak hat százalékot kell fizetnie a Reserve Board- nak a kölcsönvett összeg után. Ez viszont ismét felemeli a kamatot (mely már ma is 13 százalék), melyet a kölcsönzőnek kell fizetnie a bank részére. Az uj rendelet ugyanakkor kötelezi a bankokat nagyobb készpénz készlet tartására. Kevesebb pénzt tudnak kölcsön adni és azt is nagyon magas áron. Ezen lépések az infláció meggátlását célozzák. Sokan attól tartanak, hogy ez gazdasági válságot és nagy munkanélküliséget eredményez. • New York, N. Y. — A katolikus, református és zsidó papok követelték, hogy Rockefeller kormányzó módosítsa az állami költségvetést és emelje fel közegészségügyi, közjóléti és a közoktatási célokra előirányzott összegeket. sültek ez alól. (Hallgassatok nagytiszteletüek, akik a magyar ifjak “jégretétele” elen szónokoltatok. Vagy inkább szónokoljatok most!) Peregrinus A/v\emKAi w Published weekly, except 2nd & 3rd week in July by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York, N. Y. 10003. Telephone: AL 4-0397. Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31, 1952 under the Act of March 21, 1879, at the P.O. of New York, NY. Előfizetési árak: New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre $10.00, félévre $5.50. Minden más külföldi ország- ba egy évre 12 dollár, félévre $6.59G^g|g^ jtaBBB—a—jagaiiiiiwi mim '——a——a
