Amerikai Magyar Szó, 1969. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1969-04-03 / 14. szám

8 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, April 3, 1969. HÍREK AZ U. S.-BÓL Lower East Side. — Itt, ahol mult héten halálra égettek egy ifjút, az ócska bérkaszárnyák, lompos boltocskák, kormos kis üzemek homlokzata mö­gött az erőszak és bűn még csúfabb világa rejtő­zik. Motoros bandák, hippyk, kábitószeresek, tol­vajok, akik között megerőszakolás, bandaháboru, gyilkosság mindennapos. Ez az East Village, Lower East Side, Greenwich Village (részben). Nincsenek már szelíd "flower-girT-ök, inkább harcok, em­berölések a motoros bandák és az őket rabló “jun- ky”-k között. Többször felgyújtották a házakat, ahol a másik banda tanyázott. (N. Y. Times.) Florida. — A szenátus bizottsága az élelmezés és a közszükségletek tanulmányozására azt hallot­ta Fort Myers-ben, hogy a szegények félnek az in­gyen élelemre jogosító jegyeket kérni Robert Craft-tól, a Collier megye közsegélyezésének veze­tőjétől. A jegyekre babot és lisztet kaphatnának, nem halnának éhen. Egy 10-gyermekes anya mon­dotta McGovern szenátornak, nem küldheti gyer­mekeit éhesen az iskolába. Lee megye magát a “világ liszt-fővárosának” nevezi, de a slum-ok jégszekrényei éppoly üresek, mint a másik megyé­ben. A szegénység bűze önti el kunyhótábort, ahol egy heti lakbér 10—15 dollár. Az udvarok szemét­dombok, viz nincs, az áram elakadt. Detroit. — James Del Rio michigani törvény­hozó autón követte a rendőröket, akik a prostitu­áltakat az egyik standról a másikra kocsizták. Lát­ta, hogy hallgatási dijat fizettek a rendőröknek. 5,000 prostituált működik Detroitban, mindet fe­hérek zsákmányolják ki. (Daily World.) Long Island. — Mrs. Pavone 69 éves özvegy öt éve keres 100 dollárért egy kis lakást Mineolában. De csak a padláson és a pincében kapott volna. Westburyban Mr. Zableski, 4-tagu családjával mo­telben lakik, miután háziura megduplázta a lak­bért. A városi “segély” havi 1,000 dollárt fizet a motelben. Az elővárosokban a szegényebbek részé­re nem épül semmi. (N. Y. Times.) Kubai szabadságharcosok, akik közül sokan kábí­tószerek eladásával védik a szabadságot, most Queensben akadtak horogra, négyen. A rendőrség szerint 70 millió értékű heroin volt náluk. New York. — Ben Shahn kiváló festő — aki nem pop-arttal csinált üzletet, hanem a társadalmi haladást propagálta kiváló, politikai irányzatú fest­ményeivel, 70 éves korában meghalt. Karolina. — Dr. Donald E. Gatch, aki sokáig egyedül küzdött Dél-Karolina partjain az éhség és a bélgiliszták ellen, Washingtonban kórházban fe­küdt; betegeitől megkapta a betegséget. Otthon nem feküdt kórházban, mert fehér orvostársai mind ellene fordultak, azzal hogy a szegény feke­ték megszokták az éhezést. Haragudtak rá, amikor elmondta, hogy látott gyermekeket éhenhalni. Kentucky. — Az ügyvédi kamara eljárást indí­tott Dániel T. Taylor ügyvéd ellen, aki “népsze­rűtlen” ügyeket képviselt és vádlottakat védett, fekete mozgalmiakat, a bevonulást megtagadókat, a rendőri brutalitás áldozatait. Fő ellenfele J. Miles Pound biró “bizarr” viselkedéséről ismere­tes az államban. Mikor Taylor egy fekete militánst védett előtte, a biró pisztolyt helyezett asztalára, ezt elejtette — de mint volt lovasrendőr — ügye­sen elkapta, nagyobb baj nem történt. Taylort most azzal vádolják, hogy a bírót igy jellemezte: sunyi, alantas, közönséges, durva, megvetendő, rágalmazó, laza beszédű “son of a bitch”. Szerinte a biró vagy kábítószerek, vagy alkohol hatása alatt tárgyalt. Newark. — Ez a város a megtestesülése az ame­rikai városok lázálmának, már nem .bir védekezni az epidémiák ellen, a fehérek és a fekete közép- osztály elhagyta, a városnak meg kell halnia (400 ezer lakosa van). A levegő kieszi a lakosok szemét, a Passaic folyó latrina. Az iskolák tanulói zava- rognak, a muzeum és könyvtár be akar zárni, az 1967-es faji felkelés nyomai nem gyógyultak be. Aki fehér középosztálybeli még ott lakik, szalad­na, ha el tudná adni házát — de aki 40,000-ért vette, 28-at sem kap érte. (N. Y. Times.) Albany (a világ vezető trösztje, a Rockefellerek székhelye). — Régóta úgy hívják, mint az állam egyik legelmaradottabb városát — és mindent Laird valótlanságai A washingtoni kormány szószólói vagy henceg­nek, vagy siránkoznak, ha fegyverkezési versen­gésről van szó. Ha meg akarnak ijeszteni valakit, aki ellenük van, azzal hencegnek, hogy katonailag milyen nagy előnyben van az U.S. a Szovjetunió fölött. Amikor újabb milliárdokkal akarják meg­tömni a Pentagon költségvetését, akkor a “missile gap”, vagy a “submarine gap” felett siránkoznak, vagyis azt állítják, hogy a Szovjet mögött marad­tunk a távlövegek és a tengeralattjárók terén, vagy állítólag más katonai ügyekben vannak előbb­re. Laird honvédelmi miniszter a Sentinel (Őrszem) programmal szemben megnyilvánult ellenzék nyo­mása alatt siránkozással foglalta el uj hivatalát. Február 9-én egy tv-programon azt mondta, hogy a Szovjetunió 3.7-szer annyit költ stratégiai védel­mi rendszerekre, mint az U.S. és 3:2 arányban tá­madó felszerelésekre. Egy héttel később a szená­tus külügyi bizottságának azt jelentette, hogy a Szovjetunió 3:1 arányban költ többet nálunk vé­delmi és támadó fegyverekre együttvéve. sonlitásában valótlanságot állít. így nincs okunk arra, hogy valóságként fogadjuk el, amiket Laird a stratégiai helyzetről állít és hogy ezek valóban visszatükrözik a kémszolgálatból szerzett informá­ciókat, még kevésbé a valóságot/ Azt tudjuk, hogy akkor nyomta meg a “pánik gombot”, amikor saját kémei arról értesítették, hogy a szovjet redukálni akarja a távlöveg ver­sengést. William Beecher azt irta a N. Y. Times- ban, hogy “a Pentagon értesült arról, hogy a szov­jet rakéta védelmet... az utóbbi hónapokban le­lassították. . . de még ha befejezik is, az sem vál­toztatja meg az erőviszonyokat a két ország kö­zött ... az oroszok hagyományosan védelmi beál­lítottságúak. ..” Max Frankel a Times ugyanezen számában kimutatja, hogy az Egyesült Államok már most is egyoldalúan terjesztette ki a nukleáris távlöveg versengést, a MIRV-rendszer bevezetésé­vel, amelyben egyetlen rakétában annyi nukleáris gyújtófejet küldenek szét, hogy semmiféle védő- berendezés nem lenne képes azokat mind meg­állítani. Ez matematikailag lehetetlenség. A honvédelmi minisztérium uj, 1970. évi költségvetése “straté­giai erőkre” 9.6 milliárd dollárt ir elő. A teljes szovW katonai költségvetés az 1969-es naptári év­ié 17.7 milliárd rubel, vagyis 19.7 milliárd dollár (1 rubel = $1.11). Ha a Szovjetunió teljes katonai költségvetését is stratégiai fegyverekre költené, akkor is csak kétszer annyit költené erre a célra, mint az U.S., és nem háromszor annyit. De képte­lenség feltételezni, hogy az egész szovjet költség- vetést, vagy nagyobb részét, erre a célra fordí­tanák. A stratégiai erők a Pentagon költségvetésének 12%-át képezik. Az 1962-es költségvetési évben, amikor még a “masszív visszaütés” elgondolása uralkodott, a Pentagon költségvetésének ez 23 százalékát képezte. Miben áll a valótlanság Ha sokat mondunk és feltételezzük, hogy a szov­jet védelmi költségvetésének 25%-át költi straté­giai fegyverekre, akkor ebben az évben a Szovjet­unió 4.9 milliárd dollárt fog költeni “stratégiai erők”-re. Ez még mindig csak kb. fele annyi, mint amennyit az U.S. erre a célra költ. így az U.S. már legalább kétszer annyit, de lehetséges, hogy háromszor vagy négyszer annyit költ stratégiai fegyverekre, mint a Szovjetunió. Lehet, hogy a Szovjetunió gazdaságosabban használja fel a pénzt, mint az U.S. s minden elköl­tött rubel után többet kap. Az Egyesült Államok­ban a hadi profit óriási mértékben megnöveli a fegyverek árát. Ilyesmi nem létezik a Szovjetunió­ban, ahol a fegyvergyárak köztulajdonban vannak és bármikor átállhatnak polgári célú termelésre. A két ország fegyverkezési egyensúlyáról nem tudjuk a valóságot, azt sem tudjuk, hogy az U.S. kémszolgálat milyen jól ismeri a helyzetet. Azt azonban tudjuk, hogy Laird a költekezés összeha­a UJB ÓL KAP HATÓ I LÁSZLÓ U • magyar-angol I ZÓTÁR I TETBEN iként $2.50 I csomagolási költség I delhető B ADÓHIVATALÁBAN N'ew York, N. Y. 10003 Kf Telefon: AL 4-0397 Mit akar Laird? A MIRV és a Sentinel máris 4 milliárdot tesz ki az U.S. katonai költségvetésében; a 9.6 milliár­dos stratégiai fegyver költekezésből 4 milliárdot. Ez a fegyverkezési verseny újabb eszkalációját je­lenti, még mielőtt a Sentinel rendszert teljesen ki­fejlesztenék. Laird propagandájával a saját MIRV lövegeivel próbálja megsemmisíteni a békét és a lefegyverzést. Egyik szavával reméli felrobbantani a Sentinellel szemben kifejlődött ellenállást, mely a hadi profitzsákmányolóknak főnyereményt je­lent; másik szavával az U.S. és a Szovjetunió közti nukleáris leszerelés lehetőségét reméli zátonyra futtatni. Pár évvel ezelőtt az U.S. szerette volna, ha a Szovjetunió egyoldalú megegyezést fogad el a védelmi rakéták felszerelése ellen, anélkül, hogy ellenőriznék a gomba módra elterjesztett H-bom- bát vivő rakétákat. A Szovjetunió ebbe természe­tesen nem ment bele. Ehelyett végre rábírta Wash­ingtont, hogy közös tárgyalásokba kezdjenek a védelmi és a támadó fegyverek csökkentéséről. Washingtonnak ez nem nagyon tetszett. Először, minden ok nélkül halogatta a kérdést. Aztán a csehszlovákiai eseményeket használta ki további halogatásra. Miután már ezek az érvek sem hasz­nálnak, Lairdnak most az a célja, hogy egyszer s mindenkorra lehetetlenné tegye a konstruktiv megbeszéléseket azáltal, hogy befejezett tény elé állítja a Szovjetuniót a távlöveg rendszer gyors eszkalációjával. Végül a nukleáris fegyverek nem-terjesztése szerződését is kátyúba akarja juttatni. A kisebb országok szószólói már kijelentették, hogy a szer­ződés a nukleáris nagyhatalmakat a leszerelés iránti komoly erőfeszítésekre kötelezi és nem ar­ra, hogy még tovább fejlesszék a nukleáris ver­sengést. Ennek a fontos feltételnek a korai meg­szegésével Laird azt reméli, hogy sok ország nem lesz hajlandó aláírni a szerződést. V. P. Kevesebb kalóriára van szükség Manapság az emberek általában kevesebb fizi­kai munkát végeznek, mint valaha. Ezért az elhí­zás elkerülésére országos táplálkozásügyi szakbi­zottság redukálta a napi szükséges kalória meny- nyiséget. Ajánlják, hogy ezentúl a statisztikában megjelölt 22 éves, 154 font súlyú, mérsékelten ak­tiv férfi ne fogyasszon többet napi 2,800 kalóriá­nál. Az eddigi táblázatban 2,900 kalóriát ajánlot­tak. Egy 22 éves, 128 font súlyú, mérsékelten ak­tiv nő se fogyasszon naponta 2,000-nél több kaló­ria mennyiséget, ami az előbbinél szintén 100 ka­lóriával kevesebb. megtesz, hogy a címet kiérdemelje. Itt van a hó és a jég — a városatyák ragaszkodnak ősi tradí­ciójukhoz, a napra bízzák annak eltüntetését. Is­ten majd elvégzi, valamikor áprilisban. Nem vál­tozik itt semmi. A kis, gőzös Grayhound állomáson éppúgy gyülekeznek a felhajtok, degeneráltak, fáradt bumok együtt, mint egy zajos Brueghel festmény (a holland népélet nagy festője). A busz­szolgálat kevés, taxira fél óráig kell várni. Demok­rata klikk az ur itt, amelyet időről időre korrupció, protekció, érdek-összeütkpzés, adócsalás vádjával vizsgálnak. A motoros rendőrök fennhangon zu- gatják gépüket, amig kávéznak, igy a betörők nem maradnak tájékozatlanok. (N. Y. Times.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom