Amerikai Magyar Szó, 1969. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1969-04-03 / 14. szám

Thursday, April 3, 1969. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 9 JANCSÓ MIKLÓS INTERJBT AD A MAGYAR SZÓ SZERKESZTŐJÉNEK Cseng a telefon. Felveszem a kagylót. — Az Amerikai Magyar Szó? — hallom a kagy­lóban. A — Igen. •— Szeretnék Lusztig szerkesztővel beszélni. — Én vagyok az. Mivel lehetek a szolgálatára? — Kérem, tudatni kivánom, hogy Jancsó Mik­lós, a hirneves magyar filmrendező itt van az Egyesült Államokban és hajlandó az Amerikai Ma­gyar Szó részére interjút adni. E jó hirnek nagyon megörültem. Azonnal meg­állapodtunk, hogy kedd délután két órakor talál­kozunk a rendezővel a Warwick szálloda 1701-es szobájában. A meghatározott időben Reich Klárával együtt bekopogtattunk Jancsó Miklós ajtaján. A közép­termetű, csillogó szemű, negyven év körüli, mo­dern hajvágásu fiatalember zöld jean-ben( nadrág) és piros sportingben fogadott bennünket. Udva­rias üdvözlés után, az olvasók nevében köszönetét mondtunk, hogy szives volt időt szakitani és inter­jút adni lapunk olvasói részére. Az alábbiakban tárjuk olvasóink elé azt a be­szélgetést, melyet a magyar filmművészet azon személyiségével folytattunk, akinek munkája, al­kotása körül oly sok vita merült fel a közelmúlt­ban. KÉRDÉS: Miért jött az Egyesült Államokba? FELELET: A Brandon Film, Inc. meghívására jöttem, mely most mutatja be a Fifth Avenue Cine­ma-ban a Csillagosok és katonák c. filmet (angolul The Red and the White). Öt-hat napra jöttem, mert most dolgozom a Téli Sirokkó c. filmen, mely­nek témája 1933-ban játszódik és a Magyarország­ra menekült horvát nacionalistákról szól. A film hőse Sándor szerb király terrorjára terrorral vála­szol és bár tudja, hogy mestersége piszkos, mégis csinálja, mert szükségesnek tartja. A szervezet is, melyhez tartozik, úgy Véli, hogy a kezük tiszta. A hőst megölik és a nevére esküsznek fel, hogy a hafcot tovább vigyék. KÉRDÉS? A Csillagosok és Katonák c. filmben szintén erőszakról van szó. Világos-e vajon a né­zők előtt, hogy a kétféle erőszak között van kü­lönbség? FELELET: A fehérek terrorja hideg terror, olyan társadalom érdekében, mely elnyomja a sze­gényt, a parasztot, a munkást, mely a kapitalisták előjogait őrzi. A vörösök terrorja saját életük mentését szolgálja. Úgy hiszem, hogy legalább is az európai nézők részére ez teljesen világos. KÉRDÉS: Mi jellemzi a hollywoodi, az olasz, a francia, a svéd, a szovjet és a magyar filmeket? FELELET: A hollywoodi film megfertőzi az em­beriséget, nem lehet eléggé tiltakozni ellene. Min­den változás ellen van, az embereket a békés be­lenyugvásra, konzervatív gondolkodásmódra kon­dicionálja. Az egész világra kiterjedő hálózattal rendekeznek, minden filmjük nyereséges. Nem engedik az egyéni elképzeléseket érvényre jutni, mindent egy sémára készítenek. A legnagyobb egyéniségeket is átalakítják Hollywoodon. Kivételt képez Orson Welles, aki filmujitó volt és akinek a Citizen Kané c. filmje példátlan esemény volt SOBEL OVERSEAS CORP. IKKA FŐÜGYNÖKSÉG, ü. S. A. 210 East 86th Street, New York, N. Y. 10028 (Second és Third Avenuek között) Telefon: 212-535-6490. Vámmentes küldemények és gyógyszerek MAGYARORSZÁGRA CSEHSZLOVÁKIÁBA IKKA-TUZEX IBUSZ hivatalos képviselete SZÁLLODÁK FOGLALÁSA — FORINT UTALVÁNYOK, VÍZUMOK MEGSZERZÉSE LÁTOGATÓK KI HOZATALA iSSSSSWSSSSSSSSSSSSSSSS SSSSSSSSSSSSSS 5 az Egyesült Államokban. Az olasz filmgyártásban a neo-realizmus a II. világháború után indult meg, ennek a követői ma Fellini, Antonionini. A francia úgynevezett “uj hullám” irányzatot egy csomó fiatalember kezde­ményezte, akik eredetileg filmkritikusok voltak. Technikailag (előbbre vitték a filmgyártást, ehhez az ipar könnyű filmfelvevő gépeket gyártott, ami a filmkészítést olcsóbbá tette. A svédek lirikusab- bak és merészebben nyúlnak a társadalmi kérdé­sekhez, világszerte befolyásolják a filmművészetet. A legkedveltebb rendezőim az olasz Antonionini, a svéd Bergman, a lengyel Vajda, a francia God­dard, a magyarok közül Fábri, Máriássy, Kovács András, Zolnai. A régi szovjet rendezők között szeretem Mark Donskoit, a fiatalok között igen nagyra becsülöm a Vasiliev fivéreket, Tarkows- kit, akinek filmje bizonyára elnyeri a nagydijat Cannes-ban, valamint Koncsalovskit. KÉRDÉS: Milyen különbséget lát a regényírás, a szinmüirás és a filmművészet között? , FELELET: Az irodalom filozófikusabb, mint a színmű, vagy a film, mely utóbbi műfaj időhöz kötött, a néző érdeklődését állandóan ébren kell tartani és ezért olyan eszközökhöz kell nyúlni, amire az irodalomban nincs szükség. A filmet nem lehet “visszalapozni”, mint a regényt, hogy ha nem értünk meg valamit, újból megnézhessük. Ha a filmgyártás is olyan olcsó lesz, mint a könyv előállítása, akkor már egyének is tarthatnak film­tárat és könnyebb lesz intellektuális filmeket ké­szíteni. KÉRDÉS: Hogyan fejlődött a magyar moziláto­gatók száma és igénye a felszabadulás óta? FELELET: A televízió elterjedése előtt a közön­ség száma mindig növekedett, de ma, amikor a la­kosság 10%-ának van tv-je, egy-egy szombati mű­sort 3—4 millió ember néz végig, a mozilátogatók száma pedig három év alatt kb. 15—20%-kal csök­kent. A magyar közönség nagy része még mindig a konzervatív filmeket kedveli, mint pl. a holly­woodi tipusuakat. Ennek okát főleg abban látom, hogy kulturális elzárkózottságban éltünk, s ennek következtében élénk az érdeklődés a külföldi fil­mek iránt. KÉRDÉS: Mióta rendez filmeket és mik voltak ezek? FELELET: 1950 óta rendezek és Írok. Nyolc já­tékfilmet és 40 kisfilmet készítettem. Ezek 1958- ban a Harangok Rómába mentek, 1963-ban a Kan­tata, 1964-ben így jöttem, 1965-ban a Szegényle­gények, 1967-ben a Csillagosok és katonák (The Red and White), 1967-ben a Csend és kiáltás, 1968-ban a Fényes szelek, 1969-ben a Téli Sirok­kó. 1961-ben másik két rendezővel együtt a Há­rom csillag c. filmet, melynek egyharmadát én csináltam. KÉRDÉS: Most, hogy a Fényes szelek körüli vita lezajlott, ha erről témáról újból filmet készí­tene, változtatna-e rajta? FELELET: A filmeket a helyszínen rögtönzőm, a kész filmeken nem lehet már változtatni, a ké­szítés technikája ezt nem engedi meg. (S itt rész­letesen megmagyarázta, hogyan készíti a filmeket, majd kis habozás után határozottan kijelentette): ha újra csinálnám, akkor változtatnék rajta. A Fényes szelek .c film körül nagy vita indult meg. Voltak, akik szerint a népi kollégiumi moz­galom — amiről a film szól — részvevőit sérti a film, azt mondják, hogy pesszimista, hogy az erő­szak alkalmazása visszahat azokra, akik azt csi­nálják és ezért elvetendő. Egyesek azt állítják, hogy a film történelmet hamisít. KÉRDÉS: A magyar filmipar eltartja-e önmagát és mik a jövőbeni tervei? FELELET: A kormány támogatása megtérül, a magyar filmek nem ráfizetésesek. Támogatás be­jön. Egy évben 20 játékfilmet gyártunk. Ez kb. 2—2 és félmillió dollárnak megfelelő forintba kerül. Hollywoodban pl. egy film elkészítése egy­millió dollárnál kezdődik. A húsz filmből több mint a fele közönségfilm. Jelenleg kb. 30—40 témavázlatom van. Olyan filmet készítek, amire pénzt adnak. Az egyik téma pl. a Maginot-vonal-ról szól. Egy cég megveszi a Maginot-vonalat, zsoldosokat szerződtet, s lehető­vé teszi a számukra, hogy valódi háborút játsz- szanak. De sok más téma is van a következő idők­ben készítendő filmekhez. KÉRDÉS: Gondol-e arra, hogy filmjei milyen hatással vannak a nézőkre? FELELET: A nézőközönség nem egységes, a né­zők nagyon különböznek egymástól. A filmek, amelyeket csinálok, nem könnyű filmek, mind­egyikben olyan gondolatokat közlök, amelyek in­direkt felhívást tartalmaznak. Ezek leginkább a baloldali értelmiségi réteghez szólnak, amelynek nagy befolyása van a munkásmozgalomra, a diák­ságra, stb. A jövőben lehetséges, hogy másfajta filmeket is fogok készíteni. • Az eredeti terv szerint az interjúra Jancsó Mik­lós háromnegyed órát kívánt szentelni. Egy és há­romnegyed órai beszélgetés után mi szakítottuk meg a beszéd fonalát, mert tudtuk, hogy követke­ző találkozójára már igy is nagy késéssel fog meg­érkezni. Bucsuzáskor meghívott, hogy legközelebbi buda­pesti látogatásom alkalmával, keressem fel őt a filmstúdióban. Meghívását készséggel elfogadtam. Lusztig Imre T',T~T"T,,r"T',T"T,y ▼ ▼ T T T T T'T ▼ EGÉSZSÉGÜGY A hamis fogsorok szorosabbá tétele Egy uj eljárással az alsó fogakat pótló hamis fogsorok szorosabbá tételére dr. Charles W. El- linger, Lexington, Ky-i fogorvos egy vékony szi­lika rétéggel vonja be az Ínyhez tapadó felülete­ket. így azok a nedves Ínyhez sokkal szorosabban hozzátapadnak. cukor es a ver zsírtartalma 0 Kevesebb cukor fogyasztása egyeseknél csök­kentheti a vér magas koleszterin- és más zsiradék tartalmát, melyről feltételezik, hogy előmozdít­ja a szívroham lehetőségét. Orvosok, akik ezze! tanulmányokat végeztek, észrevették, hogy 30 be­tegüknél, akiknek már szívrohamuk volt, vagy koszorúér megbetegedésben szenvedtek, a phen- formin gyógyszer szedése után a vér zsírtartalma gyorsan csökkent. A phenformin-t a vér cukor- tartalmának csökkentésére írják elő. A kísérletet az Ohio Álami Egyetem kórházában végezték. A cinknek fontos szerepe van a táplálkozásban Fontos, hogy a napi élelemben meg legyen a na­gyon kis, de szükséges mennyiségű cink, melynek hiánya gyermekeknél gátolja a növést, bárkinél késlelteti a sebek gyógyulását és fontos tényező­nek gyanítják e hiányt a véredény betegségek ki­fejlődésében. A University of Rochester kórházá­ban cinkszulfát tablettákat szedettek olyan bete­gekkel, akiknek szervezetében cink hiányt tapasz­taltak és úgy találták, hogy nehezen gyógyuló bői fekélyük, valamint az operáció utáni sebek is sok­kal gyorsabban gyógyultak. Oltóanyag tüdőgyulladás ellen Baktérium által okozott tüdőgyulladásban éven­te 25 ezren halnak el az Egyesült Államokban — többnyire öregek, gyengélkedők, vagy kis gyer­mekek. A penicillin alkalmazása sem segít. Ennek a tragikus körülménynek a kiküszöbölésére a Na­tional Institute of Allergy and Infectious Diseases, mind a 12 fajta tüdőgyulladást okozó baktérium elleni hatásos oltóanyag kifejlesztésére kísérlete­ket indított. A program közeli eredménye várha­tó és lehetséges, hogy már a jövő év elején enge­délyezik az uj oltóanyag használatát. Genfben véget ért az ENSZ emberi jogok bizott­ságának 25. ülésszaka. Az ülésszak a faji megkü­lönböztetés elleni harccal, valamint a háborús bű­nösök felelősségre vonásának problémájával fog­lalkozott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom