Amerikai Magyar Szó, 1969. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1969-04-03 / 14. szám
Thursday, April 3, 1969. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 7 Százéves a kötelező magyar népoktatás Száz esztendeje, 1868. december hó 5-én emelkedett törvényerőre Eötvös József, a nagy magyar művelődéspolitikus és a köréje csoportosuló haladó értelmiség hősies küzdelmének eredményeképpen a kötelező népoktatást törvénybe iktató kódex. Az 1777-es Ratio Educationis a felvilágosult s a haza műveltségéért harcoló férfiak közreműködésének eredményeként a magyar közoktatás terén több egészséges előírást tartalmazott. E rendelet azonban még csak óhajként fejezte ki, hogy hatéves kortól minden gyermek iskolába járjon. A rendelkezés végrehajtása során számos uj iskolát létesítettek, a kötelező általános oktatásnak azonban nem volt ak meg a gazdasági-társadalmi előfeltételei. így a Ratiónak e kívánalma, mint számos más előírása, csak papíron maradt, s a vármegyék nagyrésze továbbra is közömbösen tekintett a népoktatás ügyére. A reformkor politikai küzdelmében a kötelező népoktatás bevezetése fel-felbukkant. Az 1848-as törvényhozás kilátásba helyezte, hogy az oktatás gyében “a közelebbi törvényhozás elibe kimerítő törvényjavaslatot fog előterjeszteni”. A szabadságharc azonban elbukott, s vele a magyar közoktatás átfogó rendezése is. A kiegyezés korának közoktatásügyi minisztere, Eötvös József az 1867- es esztendő nyarán felhívást bocsátott ki “népnevelési egyletek” létesítésére, hogy a népoktatásügy törvényhozási utón történő rendezésére közhangulatot teremtsen. 1868 februárjában indította: meg a Néptanítók Lapját, mely — Európában szinte példa nélkül álló módon — hét “hazai nyelven” hetenként jelent meg. Ez év májusában Eötvös egy interpellációra adott válaszában hangsúlyozta : “Minden kérdések közt a népművelési kérdésnél az országra nézve nincsen fontosabb és az ország jövője ennek célszerű eldöntésétől függ.” A törvényjavaslat képviselőházi vitájában újból hangsúlyozta, azt az 1848-as elvet, hogy a népnek adott jogok műveltség nélkül: illúziók maradnak. Eötvös József a forradalmi 1848-as Batthyány- kormányban a “közös iskolák”, tehát az állami iskolák hivének vallja magát. De ekkor még a “közös iskolák” hívei erősebbek — 1868- ban már kisebbségben vannak. A népoktatási javaslat felsőházi vitája során a reakció az iskolakényszert “első lépésnek tartja a kommunizmus és szocializmus felé”. A miniszter — talán a reálpolitikai lehetőségeket túlzottan tisztelve avagy éppen javaslata elbukásától félve — feladja eredeti koncepcióját, s állami iskolák szórványos létesítésével csak mintaintézményeket akar szervezni. E korban azonban, minisztersége idején, elszánt ellenfelekkel és egy műveltségben elmaradott ország közönyével is meg kell küzdenie. Most, amikor a Népoktatási Kódex centenáriumán a nagy magyar államférfi s haladó harcostársai emlékének adózunk, el kell ismernünk: a törvény létrehozásával — hibái és hiányosságai ellenére is — hatalmasat alkottak. Törvénybeiktatták a 6—15 éves korra kiterjedő tankötelezettséget, ezen belül a hat éven át tartó mindennapos iskolábajárás szükségességét, alapelvként szögezték le állami iskolák létesítésének követelményét, a természettudományos, a gyakorlati tárgyak és a testnevelés kötelező oktatását, valamint a tanitóképezdei hálózat kiépítését. A százesztendős évfordulón — Eötvös álmai és legbensőbb vágyai kiteljesülésének korszakában •— .íogos és megalapozott nemzeti büszkeséggel emlékezünk a nagy magyar kulturpolitikusra, a korszak reformereire és alkotásukra. De emlékezünk a mögötte álló évszázad néptanítóira, a ’’nemzet napszámosaidra is, akikről Eötvös a törvényjavaslat alsóházi vitáján sem feledkezett meg. A vita során ugyanis keserű fájdalommal állapította meg, hogy “ezen hazánknak összes tiszt viselői közt nincs olyan, akire fontosabb ügy volna bízva, és ki a hazának ily nagy érdekeit kezelvén, oly csekély jutalomban részesülne, mint a néptanító”. Eötvös művelődéspolitikai elképzelésének alapgondolatara nép műveltségének szakadatlan emelése, ma is élő követelmény, s az marad a ránk következő évszázadban is. Dr. Hencz Aurél Pulit tenyésztenek a Börzsönyben A Börzsöny erdőrengetegében, a kóspallagi Szarvastó mellett található Miksa Zoltán nyugdíjas erdész tengerentúl is hires kutyatenyészete. Amerikába, Ausztriába és a Szovjetunió legmesz- szibb tájaira is eljutott pulijait, “Nagyirtási” elő- névvel törzskönyvezik. Hogy élnek a hegyi télben a kutyasztárok? Bizony költségesen. Naponta friss húst, tojást, sajtot esznek és folyamatosan biztosítani kell szabad mozgásukat, hogy megőrizhessék ősi képességeiket. És persze azt is szivesen kell fogadni, ha idegen közeledtére őrjítő csaholásba kezd az egész falka, hiszen ez is hozzátartozik a puli köve telmeihez. Jelenleg egy kan és öt nőstény él tenyészetemben. És egy mostohamama: egymásfaj- táju Borcsa kutya. Ez neveli Haszontalant “aki” nevét megcáfolva nagyon is hasznosnak bizonyult, egy külföldi vevő már 150 dollárt ígért érte, — mondja Miksa Zoltán. Nemrég a Nagyirtási-familia öt tagja kelt el: Mihaszna, Piperkőc, Pukkancs, Fruzsina és Csilla. Miksa Zoltán az ünnepek után végiglátogatta a közelben eladott kutyákat és Csillát uj gazdájánál megkötve találta. Ezt pedig nem bírja el. A neves tenyésztő tehit udvarias kifogások után sürgősen visszavette a szabad élethez szokott négylábút. Ez volt az a ritka eset, amikor az árut nem kicserélték, hanem visszavásárolták. Bakócz Tamás palástja Amerikában A közelmúltban dr. Lányi Vera magyar kutató hirt adott arról, hogy az észak-amerikai Oberlin egyetemi városka múzeumába került egy nagyér- tékü, magyar vonatkozású műtárgy. Bakócz Tamás 1521-ben meghalt esztergomi érseknek aranybrokát-szövésű, bársony pluviáléja (szószerint: eső-köpenye) ez. A hatalmas, elnyújtott félkörala- ku palást vállszélessége -3 méter, hossza másfél méter, ezüst kapcsok fogják össze. Vörös bársonylapját aranyhímzésű gránátalmák, szegfűk és más gyümölcs- és virágminták diszitik. A XV. századi itáliai reneszánsz textilművészet kiemelkedő darabjának tartják. A palástot a feljegyzések szerint Mátyás király ajándékozta 1488-ban Bakócz Tamás kancellárnak, akkor Eger püspökének. A palást — a cseh és magyar földön honos Wilezek grófok kincstárának egykori feljegyzései szerint — Bakócz hagyatékából János királynak, majd Izabella királynénak tulajdonába került. A királyné e textilremeket hűséges emberének, Wil- czek Boldizsár főkamarásnak adományozta. A műtárgyat a Wilezek-család tagjai évszázadokon át kreutzensteini váruk kincstárában őrizték. A palást a második világháború előtt került Amerikába, Abris Silbermann New York-i műgyűjtő gyűjteményébe. Silbermann adta el azután Bakócz palástját az oberlini Allen Memorial Art Museum- nak, amely számos amerikai kiállításon bemutatta azt. A magyar növénytár Virágporokban őrizzük Földünk ifjúkorát, évmilliókkal ezelőtt elsüllyedt növényeinek szépségét, “illatát”. Ezt a hatalmas “történeti herbáriumot” Budapesten a városligeti Vajdahunyad vár fogadta falai közé, a Növénytár Európa egyik legjelentősebb természettudományi gyűjteménye. A virágpor gyűjteményben fiatalnak számítanak a néhány százezer évesek. A könnyű, illanó, egy fuvallatra szerteszóródó virágporok túlélték az időket. Vízbe hullottak, iszapba, tőzegbe ágyazódtak, törékenységüket kemény védőréteggel óv125 ÉVES A HERENDI PORCELÁ1MGYÁR A Herendi Porcelángyárat 125 évvel ezelőtt Fischer Mór alapította. 1851-ben aratták az első sikert a londoni világkiállításon. Azóta a herendi porcelán világ- hirnevét 120 hazai és nemzetközi kitüntetés igazolja. A múlt évben 7—8 ezer porcelántárgyat készítettek, amelyeknek nagy részét exportálják. Júniusban porcelánmúzeum nyílt Herenden, amelyben több mint 1000 nagybecsű régi porcelánmüremeket mutatnak be. Képünkön: Kovács Mária nagy kézügyességgel festi a porcelán gyümölcsös kosarakat és virágvázákat a festő műhelyben •★★★★★★★★+k** k-kiririTirirkirkiritIrkirk-k-irirkirirtrkiririri fák. A ma emberének hatvan millió év távlatából hoznak üzenetet. Mikroszkóp alatt az alakjuk után még azt is meg lehet határozni, milyen növényről, fenyőfélékről, hársról vagy fűzről hullottak le. Legutóbb a keszthelyi öböl eliszapolódás vizsgálatainál dr. Zólyomi Bálint akadémikus gyűjtött be ősi virágporokat. Sok, ma is tenyésztő nagytermetű fa őseit találjuk meg bennük. • Bolygónk flóra történetének világszerte ismert letéteményese a 450,000 darabot számláló ősnövénytani gyűjtemény. Kőbe zárva, elszenesedve, millió évekkel ezelőtt zöldellt fűszálak, csipkés mintázatú levelek lenyomatait rejtik a szekrények. Másfél millió darab növényt, közöttük sok-sok ritkaságot őriznek a Növénytárban. A budapesti gyűjteményben van a dél-amerikai botanikai kutatás egyedüli hiteles forrása, a 300,000 lapot számláló egykori Haynald herbáriumban. A múlt században élt tudományos érdeklődésű kalocsai érsek végrendeletileg hagyományozta a múzeumra gazdag gyűjteményét és szakkönyvtárát. Az általa vásárolt és az ecuadori flórát feldolgozó So- diro-gvíijtemény tanulmányozásáért a közelmúltban a New York-i botanikuskert tudományos munkatársa repült át az óceánon. Más ritkaságot is rejt a Haynald-hagyaték. Az érsek akadémiai székfoglalója — akkoriban a magas egyházi méltóság akadémiai tagsággal járt — a szentirás virágairól szólt. Az ő esetében ez nem formális, hanem valóban tudományos értékű munka volt. A kiegészítő illusztrációk művészi szépsége pedig a művészettörténészek érdeklődését is; felkeltette. Bár tudományos értéke szerényebb, nemzeti, történeti jelentősége annál nagyobb, itt őrzik Kossuth Lajos növénygyűjteményét. Kossuth ha ideje engedte, szivesen pihent meg a virágok között, egy-egy ritkaságért képes volt hosszú utakat is megtenni. A nép ajkán ma is nem egy virág őrzi Kossuth nevét. • Magyar filmsiker született a mexikói Aca- pulcoban: — Bacsó Péter rendező Nyár a hegyen cimü filmje élnyerte az Ezüst istennő nagydijat, a film főszereplője, Mészáros László pedig a legjobb férfialakitás diját. • • A budapesti Orion-gyár 14 ország vállalataival 1969 évi szállításra 40 ezer televíziós készülék exportjáról irt alá megállapodást. További, mintegy 70 ezer televízió készüléket a belföldön értékesítik.
