Amerikai Magyar Szó, 1969. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1969-04-03 / 14. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, April 3, 1969. Mondták és Írták Sovietskaya Rossiya. — Az Indiana egyetem tanára, Robert F. Byrnes kézikönyvet irt arról, hogyan kell kihasználni a kommunista országok között felmerülő véleménykülönbségeket, a Columbia egyetemen (ez az antikommunizmus egyetemi Vatikánja) tartott ankét alapján. A szovjet lap szerint e célra a rádiók a legalkalmasabbak, annál inkább, mivel Kelet-Európábán már nem zavarják az amerikai propaganda-adásokat. Amerika Hangja, Izrael Hangja, emigráns-rádiók harmonikusan összemüködnek Peking hangjával; Mao és Izrael provokációi óvatosságra intenek. United Mine Workers. — West Virginia bányászai kivívták az egészségüket védő bányatörvényt, de szakszervezetük segítsége nélkül. Ennek főtitkára nem a lelketlen bányavállalatokat és a munkásellenes törvényhozókat vádolta, hanem “a hamis prófétákat, úgynevezett szakértőket, hivatásos svindlereket, akik önreklámért hangoztatják a követeléseket.” Nos, e “svindlereket”, akiket krisztusi lelkületű orvosok vezettek, megnyugtathatja, hogy Mr. Boyle tirádája ellenére megnyerték a nemes harc első ütközetét. Morning Star, London. — Herbert Marcuse (filozófus és szociológus) szerint a jövő az “egy- dimenzióju” emberé, jóltáplált hájfejüé, kiégett szociális érzéssel, nyárspolgár-báb, akit bölcsőtől a sírig ravasz manipulátorok irányítanak, becsapva minden embert, minden időben. Szerinte a proletár küzdőképességét felváltotta a szakszervezetek alkudozása és a kérődző elégedettség. Az uralkodó osztálynak sikerült korrumpálni a tömegeket, amelyek belenyugszanak a kizsákmányolt- ságba. Ez az “elnyomó türelmesség” a közvélemény-irányítás és lélektani kezelés csodája. A demokráciában az államnak teljesítenie kell a tömegek akaratát, de vigyáz, hogy a tömegek csak azt akarják, amit ő előír. A tömegek a burzsoa-társa- dalom szabályai szerint tervezik életüket, reményüket, hitüket. Ezt csinálja velük az iskola, a sajtó, a tv, a film, a könyv, a templom. Ami ezen kívül esik, mint pl. a marxizmus, azt nem hallják meg. A modern tudomány tette képessé erre az uralkodó osztályt. Az angol kommunista lap cáfolja Marcuset — erről majd legközelebb. Gunnar Myrdal, kiváló svéd tudós és politikus, aki az amerikai fekete kérdés klasszikus könyvét irta, Washingtonban mondta: — A vietnami háború a világ közvéleményét a fekete-kérdésben is szembe állította az U.S.-al. Csak most tekintik ezt második Dél-Afrikának. Idáig azt remélték a kormány és a bíróságok mindent megtesznek e súlyos probléma megoldására; ma már nem hiszik ezt. Még külföldi konzervatív újságok is Stokely Car- michaelt és a Student Nonviolent Coordinating Committee-t idézik. Margaret Mead, hires népkutató: — Az ifjúság szembenáll szüleinek felfogásával. Ők megszokták, hogy rakéták repüljenek felettük, tudják, hogy a háború teljes pusztulást jelent; hogy a komputerekbe gyarló emberek tömik a programot. Hogy a lég, a föld, a viz fertőzése lakhatatlanná teszi a világot. Értik, hogy az emberiség egyetlen fajta, minden faji előítéletnek el kell tűnnie; hogy egységes szervezet kell a világnak. Nem hiszik, hogy az “ellenség” meggyilkolása más, mint a saját gyermekünké. Hogy a magunk gyermekének minden eszközzel való védelme összefér más gyermekek napalmozásával. “Ellenség és barát” régi megkülönböztetése az ifjúság előtt ostobaság. Mi öregek bevándorlók vagyunk a régiből az uj világba, de miénk a hatalom, az erőforrások, az ügyesség a társadalmat szervezni, a közoktatást vezetni; s a régi gazdag országok uralkodó osztálya ellenőrzi a fejlődő, szegény országok szükségleteit. Mi pedig nem vagyunk felkészülve ez uj korra, csak az ifjúság akar rá felkészülni. E. J. Hobsbawm, New Statesman: — Az Akadémiák gyáripara: a kommunizmus tanulmányozása silány, bár nagyarányú termelés volt. A boszor- kányüző tudósoknak a hidegháborúban elmélyült hite a kommunista pártokat egyetlen sötét, erőszakos, mindenütt jelenlévő összeesküvésnek nézte, félig vallásnak, félig puccsnak, amit nem is lehet józanul megérteni, hiszen meg akarja dönteni ezt a pluralista-liberális társadalmat. Tehát csak pszi- hiátria (lelki betegségek tana) utján lehet vizsgálni, valamint a történelem “összeesküvési emeletével.” New York Times: — A büntetőjog szakértői között elterjedt a cinikus felfogás, hogy akkor kell összeesküvők ellen eljárni, ha vádlottak vannak, nem pedig, ha bizonyíték van. Öt notórius szicíliait el lehet Ítélni, még ha nem is találkoztak vagy csak hallo-t kiáltottak; de Martin Luther King perében egyetlen tettest találtak, még ha az összeesküvés jelei szembeötlenek is. Ray-t még nem fogták el, amikor az igazságügyminiszter már kijelentette, hogy nincs összeesküvés. A vádló ügyész ragaszkodott ehhez, bár maga Ray cáfolta meg. Berlin, — A potsdami egyezmény szerint a Német Demokratikus Köztársaság területén belül fekvő Nyugat-Berlinben semmilyen nyilt vagy titkos katonai akció nem folytatható, katonai sorozás nem tartható, hadiüzemek nem működhetnek, hadianyag be- és ki nem szállítható, nemzeti szocialista és revansista szervezetek tilosak. A keletnémet kormány és a Szovjetunió állandóan tiltakoznak ez egyezmény megsértése ellen, de bár a visszaélések közismertek, a német kormány és a nyugati szövetségesek sértődötten utasítják azokat vissza, mint most a tiltakozó jegyzéket Nyugat- Berlin hadianyag-termelése ellen. Alig hangzott el a tiltakozás, német lapok dokumentumokkal és fényképekkel igazolták, hogy Nyugat-Berlin hatalmas mennyiségben szállít külföldre töltényeket. Most a szokásos kibúvókat halljuk: a kormánynak nem volt róla tudomása, a töltényeket előbb tévedésből szállították Berlinbe és igy tovább. Jáva. — Legalább 24,000 kommunista rab van a szigeten. 100,000-re megy családtagjaik száma, akik kétségbeesetten kószálnak mindenfelé, egyéni lapjukra rá van Írva, hogy a családfő kommunista, feleségét nem alkalmazzák, gyermekeit kiűzték az iskolákból. A fiatalabb nők prostituálták magukat, az utakon állítják meg az autókat. (N.Y. Times.) Nanterre, Párizs elővárosában algériai vándormunkásoknak 12 “bidonville”-je (itt “tin-can city”-nek hívják) sérti a szemet, olyanok, amikhez kéjest a hírhedt “Mária Valéria telep” luxusnak volt mondható. Budapesten a telepek helyén remek uj lakótelepek épültek, a francia kormány is már öt éve ígérte e munkásság emberi elhelyezését — nélkülük megakadna a francia termelés — meg is kezdték a nyomortelepek lebontását, de végül is nem történt semmi. Biafra. — Egy francia képviselő Írja a Le Monde ban: Több a halott a két-éves nigériai háborúban, mint a husz-éves vietnamiban. Látogassátok meg, naponta pontban nyolc órakor fényképezhetitek a bombázást, a hullákat, a mozgó csontvázakat, a közeledő halált jelző fénylő szemeket. Görögország. — Az “Európa-Tanács” emberi jogokat védő bizottsága a skandináv államok kérésére ott tartózkodik a börtönök, koncentrációs táborok, bíróságok és rendőrségek működésének vizsgálatára. A “Hazafias Front” fogságban szenvedő vezetői a bizottsághoz folyamodtak, győződjön meg helyzetükről. Spanyolország: — A buszk fővárosban, Bilbao- ban tízezer diák sztrájkol a rendőri brutalitások miatt. Ausztrália. — Harold Holt (a nemrég tengerbe fulladt) miniszterelnök hires mondása: “AU the Way with LBJ”, valóra vált. Ausztrália ma oly szorosan követi az U.S. “védelmi” és külpoütiká- ját, mint Hawaii. Washingtonban az országot az U.S. nyilt és titkos háborúi hadtápterületének tekintik. (Good Government, Sydney.) Marid. — A State Departmentben nagy a megrökönyödés. D. A. Burchinal tábornok, aki ott az amerikai légi bázisok fenntartását szolgáló egyezmény katonai vonatkozásait beszélte meg, túllépte hatáskörét és megígérte, hogy Washingtonban ajánlani fogja a szerződés meghosszabbítását, Spanyolországot “Észak-Afrikából fenyegető támadás ellen!” Brazilia. — Barcs Imre, régebben pesti, most ausztráliai újságíró szerint ez óriási birodalom népének nagyrésze nyomorog. A terület kétharmada néptelen, a nép fele rosszul táplált, 80 százalék nem fejezi be az elemi iskolát. A diktátor hadserege a kisszámú milliomosokat védi ebben a pokolban, amelyből paradicsomot lehetne csinálni. (Talán nem olvasta az amerikai sajtót, itt nem győzik a diktatúrát magasztalni.) Olaszország. — Az ország vezető lapja, a reakciós “Corriere della Sera” vészkiáltást hallat egy Mussolini-szerü jobboldali puccs veszélye ellen. A kommunista Unita szerint egy “szükség-tervről” tudósit, amit Turin és Milánó gyárosai, reakciós miniszterek és képviselők dolgoznak ki, “technikusok kormányáról”, amit már megbeszéltek Rómá ban Walker amerikai tábornokkal. Pakisztán. — Az Ayub elnök elleni — különösen Kelet-Pakisztánban heves — ellenzéki mozgalmak most anarchikus tömegkitörésekre vezettek, amelyek részben a hatóságok ellen irányulnak, de rengeteg egyéni leszámolásra és bosszuállásra is vezettek. Sok száz halottja van az erőszaknak, egész családokat kiirtottak, hatóságok, iskolák, kórházak nem működhetnek. Az olvasóknak tudniok kell, hogy a népi indulatokat gyakran sötét erők irányítják haladás-ellenes irányban, kihasználva a tömegek jogos elkeseredését. Nem szabad tehát tapsolni minden ilyen megmozdulásnak anélkül, hogy ismernők a'háttérben álló belső és külső erőket. Ayub elnök lemondott itsztségéről. Libanon és Irán kölcsönösen visszahívta nagyköveteit Libanon hazarendelte teheráni nagykövetét, Irán Pedig Bejrutban állomásozó nagykövetét — jelenti a libanoni sajtó, hozzáfűzve, hogy a kölcsönös hazarendelés a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok megszakításának előjátéka. A libanoni—iráni kapcsolatok azután váltak feszültté, hogy Libanonban letartóztatták Bakhtiari tábornokot, az iráni biztonsági szolgálat volt vezér- igazgatóját és fegyvercsempészés vádjával elitélték. Az iráni kormány annak idején kérte a tábornok kiadatását, ezt a kérést azonban Libanon mind ez ideig nem teljesítette. A nyugatnémet Bundeswehr második hadseregcsoportjának parancsnoka, Karl Wilhelm Thilo tábornok a nürnbergi per adatai szerint a második világháború idején olasz tiszteket végeztetett ki. — Ill II11 I IIIBMB—WWi———■- _ AMCR1KAI /ffctf/eforr' *S,í£>-tHrk-k-trk-k-trk Published weekly, except 2nd & 3rd week in July by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York, N. Y. 10003. Telephone: AL 4-0397. Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31, 1952 under the Act of March 21, 1879, at the P.O. of New York, NY. Előfizetési árak: New York városban, az Egyesült államokban és Kanadában egy évre $10.00, félévre $5.50. Minden más külföldi ország- ' ba egy évre 12 dollár, félévre $6.5«G™j|g||«> J2___ vi£áq
