Amerikai Magyar Szó, 1969. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1969-04-03 / 14. szám
A VARSÓI SZERZŐDÉS TAGÁLLAMAINAK FELHÍVÁSA Európa országaihoz Thursday, April 3, 1969. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD A Varsói Szerződés tagállamai; a Bolgár Nép- köztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, 4 Lengyel Népköztársaság, a Magyar Nép- köztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége :— a politikai tanácskozó testület ülésének részvevői — kifejezik óhajukat, hogy népeik békében és jószomszédi viszonyban kívánnak élni a többi európai néppel, továbbá azon szilárd elhatározásukat ,hogy közreműködnek kontinensünk biztonságának és az együttműködés légkörének kialakításában, felhívással fordulnak valamennyi európai államhoz: egyesítsék erőfeszítéseiket az európai béke és biztonság megszilárditására. Európai alapon kell működni ) Európa népeinek jelene és jövője elválaszthatatlan kontinensünk kékéjének megőrzésétől és megszilárdításától. Az igazi biztonság és szilárd béke akkor szavatolható, ha az európai államok szándékaikkal, tetteikkel és minden erejükkel a feszültség enyhítését szolgálják, a realitások figyelembevételével célul tűzik ki a megérett nemzetközi problémák megoldását, a sokoldalú együttműködés kialakítását összeurópai alapon. Egymás mellett kell élnünk A jószomszédi viszonyhoz, a bizalom megteremtéséhez és az egymás megértéséhez vezető ut valamennyi európai ország népeinek és kormányainak akaratától és erőfeszítéseitől függ. Napjaink Európája, ahogy a második világháború után kialakult, több mint 30, nagy és kicsi, különböző társadalmi rendszerű, földrajzi elhelyezkedésű és érdekű országot jelent. A történelem akaratából azonban egymás mellett kell élniük, s ezen a tényen senki sem változtathat. El kell kerülni az uj összecsapást Egyre több kormány, parlament, párt, politikai és társadalmi személyiség érzi át felelősségét a mai és az eljövendő nemzedék iránt azért, hogy ne kerülhessen sor újabb háborús konfliktusra Európában. Változatlanul hatnak azonban Európában olyan erők is, amelyek az európai fejlődéshez nem a vitás kérdések rendezésével és békés megállapodásokkal akarnak hozzájárulni, hanem ehelyett évtizedekre kidolgozott uj katonai programok alapján, újabb hadosztályokat és rakétákat vonultatnak fel. Egy gyékényen árulnak velük azok is, akik nem vonták le a kellő tanulságokat a második világháborúból, a német milita- riZmus és nácizmus szétzúzásából. Fondorlataik fokozzák a feszültséget, bonyodalmakat idéznek elő a nemzetközi kapcsolatokban. Az ülésen részt vevő államok kötelességüknek tartják ,hogy a jövőben is minden tőlük telhetőt megtegyenek annak érdekében, hogy Európát megóvják az uj háborús konfliktusok veszélyétől és a békés egymás mellett élés elvei alapján tág teret nyissanak az összes európai országok közötti együttműködés fejlesztése előtt, függetlenül azok társadalmi rendszerétől. Békés utón kell megoldani a problémákat Bármennyire bonyolultak is a még rendezetlen problémák, megoldásuk csak békés eszközökkel, tárgyalások utján, nem pedig erőszak, illetve erőszakkal való fenyegetés alkalmazásával történhet. Az európai helyzet elemzéséből kiindulva, a Varsói Szerződés tagállamai úgy vélik, megvan a reális lehetősége annak, hogy — Európa valamennyi államának és népének érdekeit szem előtt tartva — közös erőfeszítésekkel teremtsék meg az európai biztonságot. Összeurópai konferenciát javasolnak A Varsói Szerződés tagállamai közel három évvel ezelőtt Bukarestben javaslatot tettek egy összeurópai értekezlet összehívására, az európai biztonság és békés együttműködés kérdéseinek megvitatására. Az azóta létrejött személyes találkozók arról tanúskodnak, hogy egyetlen európai kormány sem emel szót az összeurópai értekezlet gondolta ellen, s hogy megtartására megvannak a reális lehetőségek.-A második világháború után az európai államok még egyszer sem jöttek össze valamennyien, jóllehet egész sor kérdést kellene tárgyalóasztalnál megvizsgálniuk. Ha a béke megszilárdításának érdekeiből indulunk ki, semmilyen nyomós ok nem lehet az összeurópai értekezlet összehívásának halogatására. Egy ilyen értekezlet megfelelne valamennyi európai állam érdekeinek. Lehetőséget nyújtana ahhoz, hogy közösen találják meg azokat az utakat és módokat, amelyek elvezethetnének Európa katonai csoportosulások szerinti megosztottságának felszámolásához és az európai államok és né pék békés együttműködéséhez. A világon azonban vannak olyan erők, amelyek igyekeznek fenntartani kontinensünk megosztottságát oly módon, hogy a feszültség fokozásának politikáját folytatják, elutasítják az államok és'a népek békés együttműködésének kialakítását, ellenzik egy ilyen értekezlet összehívását és az európai biztonság megerősitését célzó egyéb intézkedéseket. Egységesen az agresszív erők ellen A jelenlegi tanácskozáson részt vevő államok meggyőződése, hogy az összeurópai együttműködés fejlesztése az egyetlen reális alternativa volt és marad, ellentétben a veszélyes katonai szembenállással, a fegyverkezési versennyel, viszály- kodásokkal, amelyeket továbbra is igyekeznek rákényszeríteni Európára a második világháború eredményeinek megsemmisítésére és Európa térképének átalakítására törekvő agresszív erők. A Varsói Szerződés tagállamai megerősítik a világ katonai tömbökre való felosztása ellen, a békét és a népek biztonságát veszélyeztető fenyegetések ellen irányuló javaslataikat, valamint azokat az egyéb intézkedéseket, amelyeket az európai béke és biztonság megerősítéséről szóló 1966. évi bukaresti nyilatkozat tartalmaz. Az európai országok létkérdése forog kockán Az európai népek számára létkérdés az újabb katonai konfliktusok megakadályozása, ^z államok közötti gazdasági, politikai és kulturális kapcsolatok erősitése az országok egyenjogúságának, függetlenségének és szuverenitásának tiszteletben tartása alapján. A szilárd európai biztonsági rendszer megteremti annak objektiv lehetőségét és szükségességét, hogy az energetika, a közlekedésügy, a viz és légitér hasznosítása, valamint az egészségügy területén az egész földrész lakosságának jólétével elválaszthatatlanul összefüggő nagy terveket valósítsunk meg. Éppen ez az, ami közös és ez kell hogy legyen az európai együttműködés alapja. Európa biztonságának alapvető előfeltétele az Európában fennálló határok — köztük az Odera— Neisse-határ, valamint az NDK és az NSZK közötti határok sérthetetlensége, az NDK és az NSZK létének elismerése, hogy az NSZK lemondjon az egész német nép képviseletének igényéről és az atomfegyver bármilyen formában történő birtoklásáról. Nyugat-Berlinnek különleges státusa van, és nem tartozik Nyugat-Németországhoz. Gyakorlati lépést jelentene az európai biztonság erősitése irányában az összes érdekelt európai államok képviselőinek mielőbbi találkozása, ahol kölcsönös megegyezéssel megállapítanák az értekezlet összehívásának rendjét és meghatároznák a napirendjén szereplő kérdéseket. Ugyanakkor készek vagyunk megvizsgálni minden más javaslatot az értekezlet előkészítésének és összehívásának módját illetően. A politikai' tanácskozó testület ülésén részt ve- ' vő államok azzal a felhívással fordulnak Európai országaihoz: működjenek együtt az összeurópai értekezlet összehívásában és azoknak a feltételeknek a megteremtésében, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az értekezlet eredményes legyen és beváltsa a népek hozzáfűzött reményeit. Meg kell erősíteni a bizalom légkörét E fontos kezdeményezés megvalósítása érdekében — amely a kontinens életében történelmi esemény lenne — az ülésen részt vevő államok azzal az ünnepélyes felhivással fordulnak az összes európai államokhoz, hogy erősítsék a bizalom légkörét, s ezért tartózkodjanak minden olyan cselekedettől, amely megmérgezheti az államok kapcsolatainak légkörét. Felhívják Európa államait, hogy a békére vonatkozó általános nyilatkozatokról térjenek át a feszültség enyhítését és a leszerelést, a népek közötti együttműködést és a békét szolgáló konkrét cselekedetekre és intézkedésekre. Azzal a felhivással fordulnak minden európai kormányhoz: egyesítsék erőfeszítéseiket, hogy Európa az egyenjogú nemzetek gyümölcsöző együttműködésének kontinensévé, az egész világ stabilitásának, békéjének és kölcsönös megértésének tényezőjévé váljék. Budapest, 1969. március 17. ________________________________3_ Kitüntették a kínai határprovokáció szovjet áldozatait A Legfelsőbb Tanács március 21-én a Damansz- kij-sziget elleni kínai határprovokáció visszaverésében tanúsított helytállásukért haláluk után a Szovjetunió Hőse címmel tüntette ki Demokrat Leonov ezredest és Ivan Sztrelnyikov főhadnagyot Az előbbi a második, a március 15-i„ Sztrelnyikov a március 2-i határsértéskor esett el a szovjet sziget védelmében. Ugyancsak a Szovjetunió hőset lettek és Lenin-rendet kaptak Jurij Babanszkij tizedes és Vitalij Bubenyin főhadnagy határőrök Rajtuk kívül még sok határőr és a határvidék polgári lakosai kapnak kitüntetést hősies magatartásukért. A Szovjetunióban folytatódtak a Damanszkij-szí- geti kínai fegyveres provokáció miatti tiltakozó nagygyűlések. A részvevők megbélyegezték a Mao- klikket, amely fegyveres konfliktust robbantott kt az Usszuri völgyében." Egyöntetűen helyeslik Azokat az intézkedéseket, amelyeket a szovjet kormány hozott a szovjet—kínai határ megerősítésére. Jogot követelnek a katonák, hogy a háborút megvitathassák A South Carolina-i Fort Jackson katonai tábor fiatal besorozott katonái a kantinokban, színházakban és más helyeken aláírásokat gyűjtöttek, melyben kérték, hogy a katonai vezetőség engedje meg a gyülekezést és hogy szabadon vitathassák a vietnami háborúval kapcsolatos jogi és morális kérdéseket, az amerikai polgárok jogait. Ebből kifolyólag az egyik katonát, Pvt. Tommy Woodfin-t hadbi. róság elé idézték és az aláírás gyűjtést be akarjak tiltani. Két ügyvéd vállalkozott a fiatal katonák ügyének védelmére. Atlantában a Southern Legal Assistance Project jogügyi vezetője. Howard Moore feltette a kérdést: “Ezek a katonák is polgárok, akik hazájukat védik. Miért ne legyen joguk kérvényben vitát kezdeni?” Az a véleménye, hogy az alkotmány első módosítását sérti a Woodfin ellen1, eljárás. A másik ügyvéd Leonard B. Boudin, aki többek között dr. Spock-nak is védőügyvédje. A fiatal katonák a GI’s United Against the War in Vietnam egyesületbe tartoznak és azt mondják, hogy a háboruellenes érzelmek növekvőben vannak a katonaságban. KIOLVASTAD A LAPOT? ADD TOVÁBB! MAS IS TANULHAT BELŐLE! ___ ______ RÉTESHÁZ ÉS CUKRÁSZDA 1437 THIRD AVENUE,, NEW YORK, N. Y. (A 81-ik Street sarkán) — Telefon: LE 5-8484. Mignonok, születésnapi torták, lakodalmi, Bar- Mitzvah-torták. — Postán szállítunk az ország minden részébe. — Este 7.30-ig nyitva
