Amerikai Magyar Szó, 1969. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1969-03-27 / 13. szám

jLnau w iái j — HUNGARIAN WORD X 1 -.... Thursday, March 27, 1969. Mrt bücnwald (a kiváló szatirikus): 2678 ad hoc bizottság fogja tanulmányozni a városok problé­máit. Jelentésüket majd megírják, miután 34,875 albizottság elvégezte városi vizsgálatait. Munká­jukat 65,978 adómentes alapítvány fogja fizetni. Miután mindent feldolgoztak, benyújtják azt egy kongresszusi bizottságnak, amelynek elnöke egy 3,567 lakosú déli városkából jött. Ő majd nagyne- hezen megígéri, hogy 1975-ben kihallgatásokat tart a válságról. James Reston (a N. Y. Times vezércikk-irója): -— Az ABM körül két válság dúl. Egyik, hogy mit jelent ez: “Anti-Ballistic Missile”, vagy “Adminis­tration’s Biggest Mistake” (a kormány legnagyobb tévedése). A másik, még súlyosabb dilemma, mi legyen az ABM-mel? Kevés ember van a világon, aki megítélhetné, ez a rakéta lelövi-e majd az el­lenséges lövedékeket és hogy bármibe kerül is, nem fogja-e országunk biztonságát inkább ronta­ni. A kérdés olyan bonyolult és komoly, hogy James R. Killian, a Massachusetts Institute of • Technology elnöke szerint nem lehet katonákra és politikusokra bízni. A kongresszusban pedig olyan kijelentések hangzanak el, mint Ford kép­viselőié, a Ház republikánus vezetőjéé: jobb téved­ni s reszkírozni az erő, mint a gyengeség oldalán. És ezt nevezik a kongresszusban analízisnek! Hart szenátor: Az olajbehozatali kvóták (limitált mennyiségek) a fogyasztók részére évi több milli­árd dollár túlfizetést jelentenek. Professzor Adel- man, az MIT tanára szerint az olajgazdaságra vo­natkozó kormányvizsgálatok az olajvállalatok kü­lönleges jogainak megőrzését szolgálták és a kong­resszusi kihallgatásokon ezt a kérdést komolyta­lanul kezelték. Amnon Rubenstein, Tel-Aviv-i újságíró: Izrael­ben a hangulat az elszigeteltség elnyomó érzését és a keserű méltatlankodást tükrözi vissza. Úgy látja, mintha sziget lenne, körülvéve ellenségtől, elárulva barátoktól. “Mindenki átkozott” — ez a hang. Az ENSZ az aljasság rekordja és nemcsak ezt átkozzák el, hanem azokat is, akik erkölcsi alapra helyezkednek Izraellel szemben. (New York Times.) Marc Hillel izraeli iró "Israel en danger de paix" (Izrael a béke veszélyében) c. könyvében Írja: — Az izraeli kibucok (kollektiv farmok), amiktől a szociális kérdés megoldását várták, a népnek nem is 4%-át foglalják magukba. A nyugati és keleti zsidók életszínvonala között óriási a szakadék. A nyugatiak közül 6% lakik zsúfoltan (3 vagy több személy egy szobában), a keletiek közül 36%. Az arabokkal úgy bánnak, hogy “a zsidók zsidainak” nevezhetők. A rabbinikus törvények tütják a há­zasságot nem-zsidóval, sarjuk holttestét kiásatják a zsidó temetőből. A legszebb hajót, a Salom-ot el kellett adni, mert csak kóser konyhája volt, nem kellett a turistáknak. Bevándorlás katasztrofálisan lecsökkent, az algériai zsidók mind Franciaország­ba költöztek, sokan meg Izraelből Németországba, hogy ott pénzt kapjanak. Albert M. Biele, a lélektan tanára, Jefferson Medical College: — Az amerikai társadalom olyan, mint a német volt a háború előtt. Mindkettő a brutalizálódás tüneteit mutatja, a lelkiismeretlen embertelenséget embertársainkkal szemben. Az egyetemi zavargások talán fokozták, de nem okoz­ták ezt. 20 évvel korábban kezdődött, azóta a nürnbergi törvényszék (ahol a náci főbünösök fe­lett ítélkeztek) vádlói székéből a lelkiismeretlen vádlottak padjára süllyedtünk. Beleegyeztünk, hogy elvegyék alkotmányos jogunkat a háború megüzenésére, rábíztuk azt egyetlen emberre. Nagy aggodalmat keltett, amikor nukleáris rakétá­kat hoztak egy közeli országba, de semmit sem ta­lálunk abban, hogy mi helyezzük azokat más orszá­gok határára. Felizgulunk hétfőn a fulball ered­mények miatt, de nem csütörtökön a veszteséglis­ta miatt. (N. Y. Times.) Milan Machovec cseh filozófus: — A marxizmus elfogadhat egyes keresztény javaslatokat a világ problémáinak megoldására. A szamaritánus elve mindig érvényes és a transzcendencia (felülemel­kedés a tapasztalati világon) segít az egoizmus­ból az altruizmusba fejlődni. De Isten fogalma túl egyszerű megoldása a nagy kérdéseknek. Isten lé­te azt jelenti, hogy minden emberi szituációnak van értelme, de ez nem igaz. Hogy beszélhetünk Istenről, mint a jelenségek birájáról Auschwitz után, millió gyermek halála után? De bár nem hiszek a keresztény vallási eszmékben, hiszem, hogy a keresztény és a marxista eszmék harmoni­zálása szükséges. Hans J. Morgenthau tanár, politikai iró: — Az U.S. 1947. évi politikája 1955-ig elavult. A háború Ghana. — Mikor 3 éve megbuktatták Nkrumaht, a ghanaiak/azt hitték, az afrikai fejlődés vezetői lesznek (ez nem igaz, külföldi intrika és ellenfor­radalmár tisztek buktatták meg, nem a nép). Ma megdöbbenve látják, mennyire lecsúsztak. Mint egy nagy kormányvállalat vezetője mondta: “A ré­gi rendszerben haladtunk, ha nem is mindig jó irányban, ma már állunk.” Egy külkereskedelmi vezető szerint “a kakaó számunkra döntően fontos árát tőlünk sok ezer mérföldre szabják meg.” (Ez­zel buktatták meg Nkrumaht, a sárga földig lever­ték a kakaó árát.) Nkrumah iskolákat, városokat, kikötőket épített, küldöttje elnökölt az ENSZ-ben. Elmaradt törzseket nemzetté egyesitett. A büsz­ke fiatalok szerint, ha Nkrumah bűne volt, hogy a Szovjetunióval, Kínával voltak kapcsolatai, a mai rendszer a Nyugattól függ. (Nkrumah nem függött a Szovjettől, de elfogadta a szocialista országok segítségét.) (Három évig tartott, inig a N. Y. Times ezt le merte írni; eddig csak gyalázta Nkrumaht és dicsőítette a bitorlókat.) ­Dél-Vietnam. — Francis Reitemeyer hadnagy, mint "conscientious objector" ki akar lépni a ka­tonai szolgálatból és a bírósághoz memorandumot adott be, amelyben megírja, hogy a Fort Holabird tiszti iskolában arra tanították őket, milyen tortú­rában részesítsék Vietnam polgári lakosságát. Az ő parancsa volt ellenőrizni 18 zsoldost, hogyan ül­dözik, fogják el és ölik meg a lehető legtöbb Viet- cong-ot és szimpatizánst a falvakban. Egy oktató feldaraboltatta egy polgár tetemét és figyelmez­tetésül szétosztotta a darabokat a nép között. Egy másik rendkívüli élvezettel nézte, ahogyan akná­ra lépett VC-k teste szétrobbant a levegőben. (A.P.) Észak-Vietnam. — Egy amerikai tengerész-gya­logos puszta kézzel vert agyon egy északi foglyot, miután puskája csütörtököt mondott. Egy másik 18 incses késével ötöt megölt. (N. Y. Times.) Madrid. — A State Department az iránt érdeklő­dik, mi az az afrikai támadás veszélye, amelyre hivatkozva Burchinal tábornok javasolta a spanyol- országi amerikai támaszpontokra vonatkozó szer­ződések megújítását. San Sebastian. — Argaya püspök mondta: Ha Istenből a földi anyagi érdekek és előjogok védő­jét hamisítjuk, a kizsákmányolás és elnyomás Is­tenét, az hamis Isten, semmi köze a keresztény Istenhez. (Le Monde.) A newyorki lapok elfelej­tették megírni.) Párizs. — Az amerikai rögeszmék közt első he­lyen van De Gaulle személye. Ingerült, támadó vagy baráti hangon kérdezik: Miért nem szeret minket, miért oly hálátlan? John Hess, a N. Y. Times párizsi tudósítója könyvét: The Case for de Gaulle, minden párizsinak olvasni kellene, mielőtt Amerikába utazik. Nem kellene a sok kérdésre felelni, az asztalra tehetné a könyvet. Ami a hálát­lanságot illeti, Hess hivatkozik rá, hogy 1916-ban, amikor a franciák és angolok egy egész nemzedé­ke elesett, Wilson elnök még mindig azt ígérte: nem csatlakozunk a háborúhoz. A második hábo­rúban hasonló történt. Az U.S. nem akart meg­mentő lenni, hanem szövetséges lett a közös ellen­ség ellen. De Gaulle nem Amerika-ellenes, hanem után hatalma lenyűgöző volt, külföldi kötelezett­ségei mérsékeltek. Az ’50-es években a hatalom de a külföldi kötelezett- azok lettek. A Truman-doktrina (megakadá­lyozni a kommunizmus terjedését) egy förtelmes “Pax Americana” lett, a Marshall-terv (Nyugat- Európa újjáépítésére) univerzális külföldi segélye­zés. Kennedy elnök szembeszállt az ideákkal, de csak szónoklatokban, Johnson viszont már egy glo­bális “Nagyszerű Társadalomról” beszélt. Charles Morgan, a Civil Liberties Union igazga­tója: — Dixie-t játszani Délen (a konfederációs in­dulót) olyan, mint kóser vendéglőben a Horst Wessel dalt (a náci indulót) énekelni. francia érdeket véd. Ha valakinek, egy amerikai­nak meg kell ezt értenie. (Le Monde.) Tunisz. — A Martinique-i Franz Fanon, az af­rikai népek szabadságharcáról irt leghíresebb könyv szerzője — mint Joseph Alsop Írja a párizsi Herald Tribune-ban — leukémiában szenvedett és a Szovjetuniótól kért kórházi ápolást. De az ajánlott kórházban nem bízott és (állítólag) a tu­niszi CIA megbízott segítségét kérte (kérdés, tud ta-e, az illető CIA-ember-e?) 1961 szept.-ben eg_ amerikai kórházba szállították, ahol csak családja és a CIA-ügynökök láthatták. Ott halt meg decem­berben és Algéria kormánya kérte a holttest át­szállítását; az alger—tuniszi határon temették el a CIA jelenlétében, mint azt egy fénykép mutatja. Ez ügyben a francia kormány tiltakozott az ame­rikai hatóságnál. (Alsop nem Írja nyíltan, szerepe volt-e a CIA-nak Fanon halálában.) A FEHÉR HÁZBAN TERVEZTÉK MEG CHE GUEVARA ELFOGATÁS ÁT Che Guevara elfogatása nem bolíviai akció volt, hanem az amerikai titkosszolgálat gondosan elter­vezett manővere — erről számol be a dokumen­tumok ismeretében egy amerikai kutató, aki hóna­pok nyomozásának eredményeit összegezi cikké­ben. A True cimü folyóirat legújabb számában meg­jelent cikk szerzője Andrew St. George, aki még a Sierra Maestra hegységben vívott harcok idejé­ből, 1957—58-ból ismerte Gueavarát. Megírja: Guevara elfogásának ötletét Johnson elnök tanács­adói dolgozták ki. A terveket 1967 márciusában és áprilisában a Fehér Házban a nemzetbiztonsági tanács tagjainak részvételével konkretizálták és hagyták jóvá. E megbeszélésen részt vett Rostov, Johnson elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, Helms, a CIA vezetője, Rusk külügyminiszter és Harold Johnson tábornok, a hadsereg vezérkari főnöke. Ezután kezdődött meg a legnagyobb titok­ban 600 bolíviai indiánból álló katonai alakulat kiképzése e feladatra, Ralph Shelton őrnagynak, az amerikai “zöld sapkás” különleges egységek tisztjének vezetésével. A folyóiratban megjelent cikk szerint a terv szerzői politikai és propagandatőkét szerettek vol­na kovácsolni Che Guevara elfogásából •— elkép­zelésük azonban a visszájára fordult. Á bolíviai hadsereg főparancsnoka azonnal elrendelte a fo­goly meggyilkolását. —HiaQii n 'ffiininw» wmii'ii ii ■miini i iiiiniiw A/v\emKAi r ./ßfpttfifccr' Published weekly, except 2nd & 3rd week in July by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York, N. Y. 10003. Telephone: AL 4-0397. Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31, 1952 under the Act of March 21, 1879, at the P.O. of New York, NY. Előfizetési árak: New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre $10.00, félévre $5.50. Minden más külföldi ország- 84 ba egy évre 12 dollár, félévre viéáq

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom