Amerikai Magyar Szó, 1969. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1969-01-02 / 1. szám
Thursday. January 2, 1969. A munkaadók szempontjából a dolgozók nem élhetnek gazdaságilag egészséges viszonyok köpött. Hogy az ország gazdasága “szilárd” legyen és hasznot hozzon, a dolgozóknak vagy az inflációtól, vagy a munkanélküliségtől kell szenvedniük, vagy mindkettőnek a lehető legjobb kombinációjától, A gazdasági politika az infláció és a ínunkanélküliség közötti ideális “csereüzlet”-ből áll. Ez olyan, mintha az orvos azt mondaná, nem tudja elhatározni, hogy sztrep torokgyulladással, vagy Hongkong influenzával fertőzze-e meg a beteget, hogy minél több honoráriumot kapjon. A modern munkaadóknak ebben a gyógyszertárában azt halljuk, hogy Nixon közgazdászai nagyobb munkanélküliséggel akarnak kevesebb inflációt elérni, mint Johnson közgazdászai. Az emö- gött rejlő gazdasági érvelés nem állja meg a helyét. Az infláció a mesterségesen felpeckelt monopólium! árakból ered, amelyet megerősít a jelenlegi vietnami háborús költekezés. A munkanélküliség nagyságának kevés köze van hozzá. A valóság az, hogy számos közgazdász azt jósolja, hogy még nagyobb infláció, nagyobb munkanélküliség lesz 1969-ben. Nixon közgazdászai a valóságban azért akarónak még több munkanélküliséget, mert akiknek dolgoznak, azok még több profitot akarnak kiszedni a munkásaikból és redukálni akarják a fekete munkások alkalmaztatását is, akik az utóbbi időkben nagyon militánsak voltak. Ezt bizonyítja a Chieago-i Egyetem Arnold Weber professzorának egy nagyvállalati gyűlésen mondott beszéde is. A professzor a jelenvolt üzletembereknek azt Ígérte, hogy megszűnnek majd “az utolsó két év vad ösz- szeütközései” a szakszervezetekkel. Ezentúl majd a termelékenység megnövelésére szorítkoznak (beleértve természetesen a meggyorsított munkatempót) és “megerősíthetik pozíciójukat”, ami azt jelenti, hogy meggyöngitik a szakszervezeteket. Jó évet jósol nekik, mert épp most nem jár le sok szerződés és abban a kevésben, amelynek újratárgyalása most esedékes, olyan vállalatok vannak érdekelve, amelyeknek “kemény vezetősége nem egykönnyen fogja megadni a szakszervezetek »agy követelményeit.” A vállalatok keményebb állásfoglalásra helyezkednek, egyre nagyobb mértékben kölcsönös munkáskizárásokhoz folyamodnak, kölcsönös segítségre és automatizálásra szerződéseket kötnek (!) “hogy ezzel kimerítsék és (kifárasszák a szakszervezeteket”. Ezenkívül a Nixon-kormány még nagyobb munkanélküliségre is törekszik, amellyel igyekszik letörni a szakszervezetek szarvát. A professzor véleménye szerint — és evvel a legtöbb munkaadó egyetért — úgyszólván “teljes létszámú alkalmaztatás” van az Egyesült Államokban. “A gyakorlott, felnőtt férfimunkások tartalékja úgyszólván teljesen kiapadt. Nem maradt más, csak ‘zöld kezek és fekete kezek’ — melyek gyakran egy és ugyanazok.” Azt is mondja, hogy a néger munkanélküliség 8 százalék, a felnőtt férfiak 2.3 SOBEL OVERSEAS CORP. I IKKA FŐÜGYNÖKSÉG, U. S. A. I | East 86th Street, New York, N. Y. 1002IÍ I ® (Second és Third .Avenuek között) Telefon: 212-535-6490. « Vámmentes küldemények és gyógyszerek 8 Imagyarországr a] |csehszlovákiába| IKKA-TIZEX fBUSZ hivatalos képviselete í SZÁLLODÁK FOGLALÁSA — FORINT f | UTALVÁNYOK, VÍZUMOK MEGSZERZÉSE f LÁTOGATÓK KIHOZATALA Ins® ■ ' :§f AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD százalékához képest és minden nyolc néger ifjú közül egy munkanélküli. De ezek csak alkalmilag munkába állítható egyének, akiknek munkába állítása befektetést jelent a vállalatnak, hogy termelékeny legyen. * <g| Ez nem más, mint szemenszedett hazugság. Ugyanezeket egyes gyárosok, kevésbé diplomatikus nyelven, nyíltabb fajgyűlölettel is kimondták. A munkaadók általában nagyobb termelékenységet érnek el a fekete, mint a fehér munkásaikkal, mivel őket a legrosszabb, legveszedelmesebb, legegészségtelenebb munkára alkalmazzák és egy centet sem fektetnek be a kiképzésükbe — amint azt bármely becsületes autó vagy acélmunkás beismeri. Miért fektetnek az alkalmazók oly nagy súlyt- arra, hogy ne vegyenek föl több néger munkást, vagy hogy minél többet elbocsássanak? Azért, mert mint mindenki tudja, a fekete munkások állását akarják először “cserébe adni” az infláció elkerülésére. Weber professzor erre közvetett módon ad választ. A “nagy munkás küzdelmeket” többek között “a szakszervezetek fokozott harciassága és “a tagság lázadása” idézte elő, különösen a fiatal munkások között, akik az öregebb, konzervatívabb vezetők ellen fordulnak. “Egyre több régi vezetőt buktatnak ki állásából: ez arra késztette a szakszervezeti vezetőket, hogy mili- tánsabbak legyenek... ennek egyik eredménye: 7.5 százalékos átlag bér javítási szerződések, melyeket 1968 harmadik évnegyedében írtak alá.” Ennek az uj harciasságnak a létrejöttében a fekete munkások, a fiatal fehér munkások széles rétegeivel együtt voltak a mozgató erők. Nixon majd most megpróbál együttműködni a munkaadókkal, hogy szárnyát szegje ennek a mozgalomnak. Az elbocsátásokon kivül a professzor azt is ajánlja, hogy a munkaadók legyenek jóindulattal a szakszervezet megbízottjával szemben! Próbáljanak vele “valamilyen politikai megegyezésre jutni”, ami a “közös érdekeknek megfelel” és az “egyre nyughatatlanabb tagságot” kordában tartja. Jó, ha az ellenségtől tanulunk és pontosan az ellenkezőjét tesszük annak, amit akar. így minden munkás küzdjön több munkalehetőségért a fekete munkásoknak, küzdjön nagyobb egyenlőségért a fehér és fekete munkások között, úgy az alkalmaztatásban, mint állásbiztonságban. Ez a legjobb mód a szakszervezet megerősítésére az elbocsátások és kedvezőtlen szerződések ellen. Persze nem az a megoldás, hogy “gyűlöljük a szakszervezeti tárgyalót.” Sokan közülük a munkásság becsületes harcosai. De az a tanulság mindebből, hogy több demokrácia kell a szakszervezetekben, különösen az olyan iparokban, amelyekben gyakran kötnek a vezetőségnek kedvező szerződéseket. Az alapvető szakszervezeti demokráciához tartozik, hogy a tagság rendszeresen áttekintse és helyben hagyja a szerződéseket, legyen módja a panaszok orvoslására, nagyobb képviseletük legyen a fiatal militánsoknak, különösen a fekete munkásoknak a vezetőségben. Danang. — Az amerikai parancsnokság elhatározta a “Carrol katonai támaszpont” feladását. E támaszpontból tartották ágyutüz alatt a demilitari- zált zónát. Raymond Davis amerikai vezérőrnagy nyilatkozata szerint ez nem jelenti a hadműveletek csökkentését, csupán a katonai erők átcsoportosítását. • New York, N. Y. — 200,000 newyorki lakos hideg, fütetlen lakásokban didereg, annak ellenére, hogy az olajszállítók sztrájkja már végétért. A teherautó vezetők a munkáltatókat, a munkáltatók a városi közegeket okolják a helyzetért. Közben 20,000 Hong Kong-influenzában szenvedő ember a tüdőgyulladás, vagy más komplikáció veszélyével néz szembe. • New York, N. Y. — Luigi Antonini, a női ruhamunkások szakszervezetének (ILGWU) alelnöke, 85 éves korában elhunyt. k közel-keleti kérdés békés megoldása javasolja a Szovjet (Folytatás az első oldalról) a Johnson döntés után történt, egyesek széria hozzájárult ahhoz, hogy az izraeli kormány üyei drasztikus lépésre szánta magát. Arab terror és az izraeli "válasz" A szovjet jegyzék benyújtását követően, két arat terrorista megtámadott egy izraeli “EJ AÍ” repü lőgépet és annak utasait Görögország fővárosa Athén repülőterén. Megrongálták a gépet, egy utast agyonlőttek és egy légi utaskisérőnőt súlyosan megsebesítettek. Az izraeli kormány “válasza” a terroristák e cselekményére az volt. hogy az izraeli hadsereg kommandói helikopterekkel felrobbantottak 13 repülőgépet, az ország kereskedelmi flottájának ötven százalékát. Lebanon azonnal követelte az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának összehívását. A Bizottság tagjai, úgyszólván kivétel nélkül, a legélesebb szavakkal ítélték el az izraeli kormány tettét Lebanon ellen. Yosef Tekoah, Izrael ENSZ nagykövete azzal érvelt. hogy az arab terroristák el akarják érni azt, amit az 1967 junius 7-i támadással képtelenek voltak. Fouad Boutros, Lebanon volt külügyminisztere, aki az ENSZ Biztonsági Tanács ülésére jött, hogy kormánya véleményét a Tanács elé tárja, kijelentette: Lebanon a közel-keleti kérdésben mindig 'arra törekedett, hogy a problémát békés utón oldják meg. Lehel-e a farm-munkásból farm-tulajdonos? Aki még hisz ebben a lehetőségben, jó ha kiveri a fejéből a gondolatot. így vélekedik a Michigan State University mezőgazdasági szakértője. “Ma már nem lehetséges, hogy egy farmon dolgozó munkás annyi tőkét tudjon összehozni, hogy földet béreljen és abból annyit tudjon megtakarítani, hogy földet vásároljon” — mondja Arthur Mauch professzor. Van aki kétkedik ebben? A rendőrség sok nliszerencsélleitséget okoz Az automobilbiztonsági orvosok számítása szerint, amikor a rendőrök az országúton menekülő autósokat kergetnek, minden öt eset közül legalább egy halálos kimenetelű. A hajsza tiz közül hét esetben balesettel végződik, öt esetben súlyos sérüléssel. Az esetek 80 százalékában kis kihágásokért kergetik a menekülőket. Az ilyen rendőrhajszáknak évente 500 halálos áldozata van és több mint 1,000 súlyos sérülést idéznek elő. Prága. — Lemondott a Cemik-kormány. Az újjászervezendő kormány visszatükrözi majd az uj cseh és szlovák federáció egységét. Róma. — Az Olasz Turista Szervezet meghívta a három amerikai űrhajóst és családját, hogy legközelebbi szabadságukat Olaszországban töltsék, teljesen díjmentesen. MEGJELENT AZ 1969-ES MAGYAR NAPTÁR 159 oldalon, gyönyörű színes fedőlappal, szép képekkel, sok érdekes olvasnivalóval ÁRA CSAK 2 DOLLÁR Rendelje meg még ma a Magyar Szó Kiadóhivatalában, 130 East 16lh Street, New York, N.Y. 10003 címen J__ Vidor Perlő: NIXON ÉS A MUNKAADÓK MUNKÁSELLENES TERVEI
