Amerikai Magyar Szó, 1969. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1969-03-13 / 11. szám
Thursday, March 13, 1969. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 7 A VIDÉK KULTURÁLIS ÉLETE írja: Domán István (Folytatás) Bemutatók 1968 szeptemberében megkezdődött az uj színházi szezon. A vidéki bemutatók igen érdekes képet mutatnak. A legváltozatosabb szintű és műfajú darabokat foglalják magukba. Egerben például F. Garcia Lorcanak, a spanyol polgárháborúban mártírhalált halt hires Írónak a Bernarda háza c. drámáját mutatták be. Ez a tragikusan végződő komor hangvételű darab a babonák, vallási, törzsi előítéletek hálójában vergődő spanyol nőket és. életűket mutatja be. Bátor kiállás volt ez az alkotás az elembertelenedett spanyol társadalomban, amely végül is a fasizmusba torkollott. De aktualitását mind a mai napig nem vesztette el, mert szimbolikus értelmű tanításai, mondanivalója időn és téren túl is hat. Veszprémben viszont egy vidám bohózat került színre, amelynek Tabi László, a Népszabadság állandó cikkírója és a Ludas Matyi c. vicclap fő- szerkesztője a szerzője. Ennek a vígjátéknak legfeljebb annyi kapcsolata van az előbb említett színházi bemutatóval, hogy a főszereplőknek itt is spanyol nevük van. De Fernandez Diego Espar- tero-n, “Calatrava” ország trónfosztott elnökén és kíséretén csak nevetni lehet. A nézők felüdülnek vidám kalandjaikon, amelyekhez az IBUSZ szolgáltatja a köretet. A Spanyolul tudni kell c. vígjáték nagy sikert aratott Veszprémben. A pesti Vigszinház is műsorra tűzte és táblás házak előtt játssza minden héten legalább háromszor. Ide kívánkozik a szerzőnek a megjegyzése saját darabjáról: “Ilyesmiket csak az élet tud produkálni. Ilyen furcsa és mulatságos történeteket még nem is hallottam. El sem hinném az egészet, ha nem én találtam volna ki." Kecskeméten ugyancsak vidám bemutatót tartottak. Az amerikai musical comedy-k mintájára Írták meg az Isten veled édes Piroskám c. darab szövegét a neves slágerszöveg írók: Nagy és Szenes. Mig a zenéjét Dobos és Kövesdy szerezték, akik szintén a divatossá vált slágereik révén szereztek országos népszerűséget. A magyar közönség hálásan fogadta a négy szerző kezdeményezését. Különösen a fiatalok, akik rajonganak a tánczenéért. Hamarosan Miskolcon is műsorra tűzték a zenés komédiát. A gondüző, könnyű “limonádéknak”, ahogy a vidám, pusztán csak szórakozást nyújtó darabokat nevezik, nagy a sikerük országszerte. Nem is szabad lebecsülni jelentőségüket. Nem könnyű a közönséget elcsalni a színházba, amikor a televízió házhoz szállítja a jobbnál-jobb műsorokat... Illetve csak szállíthatná, mert ezt is elég sokan kritizálják jogosan, vagy jogtalanul. Úgy érzik nem megfelelő előadások céljaira foglalják le a képernyő nyújtotta lehetőségeket... De, ha nincs is mindig igazuk a műsor védőinek, az kétségtelen, hogy nagy közönségelvonó szerepe van. Ezért csak elismeréssel kell illetni minden olyan müvet, amely ki tudja szakítani az embereket a szoba négy fala közül, a kellemes melegből, a “házi mozi” bűvköréből és arra készteti őket, hogy a nehéz télikabátba bújjanak, sálat kössenek a nyakuk köré, lábukra esetleg kalucsnit, vagy csizmát húzzanak (a múlttal ellentétben ma főleg a hölgyek) és kalapot tegyenek a fejükre. És mindezt gyakran munka után teszik, amikor jól esne talán az otthoni pihenés. . . A vidám darabok tehát nagyobb vonzerőt jelentenek. lg}' semmi különös nincs abban, hogy a vidéki színházak túlnyomó többsége vígjátékot és musicalt tűzött szeptemberi, évadkezdő műsorára. Hámori-Nádas: Szökés a Sing-Singből c. zenés komédiája is ebbe a csoportba tartozik, bár szintén amerikai mintára, a krimit is bekapcsolják a ze- nésitett előadásba. A Kaposváron bemutatott krimi csak egy a sok közül, amit országszerte játszottak, vagy játszanak. De a könnyű műfaj sikere nem jelenti azt, hogy a komoly mondanivalóju daraboknak egyáltalán nincs sikerük. Épp egy amerikai szerző müvét mu100 millió dolláros magyar-jugoszláv áruforgalom Nagy Ferenc, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács tagja, a magyar-jugoszláv gazdasági együttműködési bizottság jugoszláv tagozatának elnöke az újvidéki Magyar Szónak adott nyilatkozatában annak a véleményének adott kifejezést, hogy a jugoszláv-magyar gazdasági együttműködés jó utón halad. Az árucsereforgalom az idén is eléri az 1967. évi szintet és értéke 1969-ben megközelíti a százmillió dollárt. — A nemzetközi gazdasági kapcsolatokban mind fontosabb helyet foglal el a termelési együttműködés, az ipari kooperáció. Az együttműködés kiterjed a más piacokon való közös fellépésre, a nagyobb gazdasági vállalkozások együttes pénzelésére, a közös erővel folytatott tudományos kutató munkára, a közös intézményes pénzellátásra, és mindez vonatkozik a jugoszláv-magyar kapcsolatokra is — mondta a jugoszláv miniszter, majd hozzáfűzte: — A jugoszláv és a magyar kormány, illetve az együttműködési bizottság szerepe mindinkább arra irányul, hogy serkentőleg hasson a gazdasági kapcsolatok fejlesztésére. Ennek a serkentésnek van egy fontosabb formája: az adminisztratív akadályok elhárítása, mert a formaságok hátráltatják a kapcsolatok szabadabb kibontakozását, az üzletkötés és elszámolás gyors és zökkenőmentes lebonyolítását. Hangoztatta a legnagyobb kedvezmény elvének fontosságát a két ország közötti kapcsolatokban és közölte, a gazdasági együttműködési bizottság javasolni fogja a két kormánynak a gazdasági hatóeszközök olyan mérvű megváltoztatását, hogy azok ne okadályozzák az együttműködést. • Becsben dr. Biró József külkereskedelmi miniszter és Otto Mitterer osztrák kereskedelmi és iparügyi miniszter aláírta a Magyarország és Ausztria közötti gazdasági és műszaki együttműködési megállapodást. tatták be Veszprémben nagy sikerrel. Tennessee Williams: Az ifjúság édes madara c. drámájáról van szó, amelynek filmváltozatát is élvezhette a . magyar közönség. Miskolcon viszont magyar szerző felújított drámáját kisérte nagy figyelemmel a színházlátogató közönség. Illyés Gyula: Fáklyaláng c. müvét már '56 előtt is játszották egy pesti színházban. Az iró átdolgozta az eredeti szövegét, amely a világosi fegyverletétel előtti Kossuth—Görgey találkozóról szól. Érdekes történelmi problémákat vet fel ez az aradi találkozó a szabadságharc továbbfolytatásáról, a népfelkelésről, Görgey fővezér valódi szerepéről. Bár a darab nem volt Miskolcon “kasszasiker”, de azért élénk érdeklődést váltott ki a színvonalas, komoly darabokat kedvelők táborából. A vidéket járó Déryné-szinház Örkény Istvánnak Tóték c. tragikomédiáját mutatta be. Ez a látszólag vidám, valójában a múlt árnyaival terhes színmű a szimbólumot választotta kifejezési eszközéül. A terror, a katonai önkény és embertelenség valóságos anatómiáját mutatja be vidám szövegbe göngyölve, nevetséges helyzetkomikumokkal. Érdekes, szórakoztató és amellett sok mindent kimondó darab nagy sikert aratott Európa-szerte. A skandináv államokban, , Berlinben, Párizsban is bemutatják. Győrben történelmi dráma került színre. Felkai Ferenc: “Boszorkányok pedig nincsenek” c. darabjában az árpádházi királyok korát idézik a közönség elé. Könyves Kálmán király idejében történik az esemény. Főszereplők a király ármányszövő öccse, Álmos herceg s hitvese, Eufémia.A szerző azt próbálja bemutatni, hogy a szerelmi és politikai intrikák bonyolult szövevényéből hogyan jön létre a hires törvény: Boszorkányok pedig nincsenek! Debrecenben is történelmi dráma került színre, de zenés feldolgozásban. Erkel klasszikus operáját, a Bánk bánt mutatták be. Katona József nagy müÁram nélkül világító fénytábla Uj magyar szabadalmat mutattak be, a villanyáram nélküli világitó fénytáblát. A magyarországi és a külföldi sportstadionokban működő magyar konstrukciójú eredményhirdető táblákhoz hasonló berendezést szerkesztettek, amelyekre telexgéppel vagy lyukszalag segítségével bármilyen szöveget pillanatok alatt fel lehet “Írni”. A felírás után az elektronikus vezénylő berendezést ki1 lehet kapcsolni és a fénybetük tovább világítanak» akár évekig is. A tábla betümezőit ugyanis nem apró izzólámpák töltik ki, hanem lumineszkáló fényelemek, amelyek a mágneses impulzus hatáságra a nap fénysugaraiból, éjjel pedig az ultraibolya-sugarakból merítik energiájukat. A tábla tehát elektromos áram nélkül is világit. • Költözik a Budapesti Nemzetközi Vásár. Hivatalosan bejelentették, hogy jelenlegi helyéről ai főváros budai oldalára, a Lágymányosra költözik! a Budapesti Nemzetközi Vásár. Itt mintegy há/- romszázezer négyzetméter áll majd rendelkezésére. j • • A Magyar Haematológiai Társaság dr. W. Dameshek New York-i egyetemi professzort tiszteletbeli tagjává választotta. Az amerikai profess szór a tiszteletbeli tagságáról szóló oklevél ünnepélyes- átvétele után előadást tartót a Magyar Tudományos Akadémián. • A gyermekgondozási segély sikere. — A magyar. kormányzat nem egészen két évvel ezelőtti gyermekgondozási segély bevezetéséről hozott határozatot. A határozat értelmében az anyák aa 1967 január 1-e után született gyermekeik után havi 600, illetve 500 forintos gyermekgondozási segélyre jogosultak, s állásuk fenntartása mellett gyermekeik két és fél éves koráig otthon maradhatnak. Jelenleg a gyermekgondozási segélyt megközelitően 78,000 anya veszi igénybe. ve is az árpádházi királyok korában, II. Endre idejében játszódik. Ez az alkotás már több, mint egy évszázada arat sikereket a magyar színpadokon. 1848 március 15-ének estéjén mutatták be először a pesti Nemzeti Színházban. Pécsen Brecht: Kaukázusi krétakör c. darabja aratott sikert. Brecht neve ugyanolyan ismert Amerikában, mint nálunk. Volt idő, emlékszem, amikor New York négy “off Broadway” színházában is az ő darabjait adták elő. A Three Penny Opera (Koldusopera) nyolc évig ment az egyik ismert színházban. Általában minden, vagy csaknem minden darabja kasszasikert hozott a színházaknak. Szegeden Lehár Ferenc: Vig özvegy c. operettjét mutatták be az elmúlt színházi évad elején. Lehár neve és müvei ugyancsak ismertek az amerikai közönség előtt. Emlékszem, amikor felavatták a newyorki Lincoln Center gyönyörű színházi épületét 1964-ben, a “The Merry Widow” c. darabbal nyitották meg. (Belülről sajnos csak a New York Times kritikusának leírásából ismertem meg az uj épületet, de magam nem láttam.) A Vig özvegy régen klasszikussá válit az operett műfajában. Már jóval a háború előtt filmet készítettek, belőle a franciák Maurice Chevalier-vel a főszerepben. Úgy látszik az operettet sem sikerült teljesen: kiszorítani a közönség szivéből. Pedig már többször meghúzták fölötte a lélekharangot. Legutóbb azzal ijesztgették e műfaj híveit, hogy a musical-ok feleslegessé teszik felújításukat. Hisz az utóbbiak többet nyújtanak, mert a táncot, akrobatikát kötik össze az énekkel és művészi előadással. Ám mindezen jóslatok ellenére a “Csárdáskirálynő”, a “Luxemburg grófja” és a többi nagysikerű darabot újból és újból előadják, s még soha sem okoztak csalódást felújítóiknak... (Folytatjuk)
