Amerikai Magyar Szó, 1969. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1969-02-20 / 8. szám
Thursday, February 20, 1969. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 5 A ‘»AGYAR SZÍNHÁZ MÚLTJÁRÓL, JELENÉRŐL ÉS JÖUÖJÉRŐL’ tart előadás MARTON ENDRE, a Budapesti Nemzeti Színház főrendezője, február 23-án, vasárnap délután 2 órai kezdettel az Irving Plaza Hallban, 17 Irving Place, New York, N.Y. A Magyar Társaskör rendezésében. eS^SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS*SSS^®«SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS5SSSSgSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS« AZ AMERIKAI MAGYAR SZÓ MADALUTON LOS ANGELESREN Leírhatatlan lelkesedéssel támogatják lapunkat a dél-kaliforniai olvasók Los Angelesbe látogattam a dél-kaliforniai Lapbizottság meghivására. Az AA repülővállalat lökhajtásos gépe gyönyörű napsütéses időben repitett a kontinensen keresztül —, mindaddig, amig elértük Arizona és Kalifornia határát. Itt sürü felhők fedték az egész vidéket. Los Angeles repülőteréről az a hír jött, hogy a szél és köd miatt nem lehet leszállni. Az utazásom előtti héten két repülőgép zuhant le a los-angelesi partok mentén: egy svéd és egy amerikai, sok áldozattal. Nos, gondoltam, a mi gépünk lesz a harmadik. De a köd ellenére, a gép simán leszállt, hála a kapitány ügyességének és a rendelkezésére álló műszereknek. Épségben értünk rendeltetési helyünkre. Öt napot töltöttem Los Angelesben, melynek minden perce örömmel töltött el. Lapunk olvasói olyan lelkesedést, ragaszkodást és önfeláldozást tanúsítottak a Magyar Szó iránt, ami példaként állhat az ország minden városában élő olvasók előtt. A lapkonferencia sikeréről A lapkonferencián 51 olvasó vett részt, ami különösen figyelemre méltó, mert úgy a konferenciát megelőző napon, mint a konferencia napján olyan zivatar dühöngött, amilyenhez hasonló nem volt Kaliforniában 32 év óta. A konferencián vázoltam a lap irányvonalát, kihangsúlyoztam nemcsak azt, hogy mit Írunk az ország és világ eseményeiről, de azt is, hogy mit nem Írunk. Mondottam: “Az AMSZ nép-lap. A nép érdekét szolgálja. Mindent a nép érdekének szemszögéből mér fel. Támogat minden mozgalmat, minden megmozdulást, mely a nép érdekét szolgálja. Ellenez minden olyan lépést, mely a nép érdekét sérti.” Egy és fél órás beszámolómban kitértem minden eseményre és részletesen beszéltem arról, miként szabta meg az Ügyvezető Bizottság azt az utat, melyet az AMSZ követett az elmúlt esztendőben. Lapunk külmunkatársainak munkálkodásával kapcsolatban megemlitettem, hogy “az Amerikai Magyar Szó az amerikai magyarság legnívósabb lapja, mert olyan külmunkatársai vannak, akikre az olvasók méltán büszkék lehetnek.” A konferencián megjelentek EGYHANGÚAN megállapították, hogy a lap helyes utón halad és megérdemli az olvasók támogatását. A hozzászólások folyamán konstruktiv kritika hangzott el és a delegátusok javaslatokat fogadtak el, melyekről lapunk már beszámolt. "Kiteszünk magunkért" A Dél-Kaliforniai Lapbizottság az ünnepély előtti napon (szombaton) nyolc férfit és nyolc nőt állított munkába hurka és kolbász készítésre. A 400 font húst már előzőleg bevásárolták. Szombaton reggel 8 órakor megjelentek, egyesek 30—40 mér- földnyi távolságról jöttek, de ott voltak időben. A tizenhat lapolvasó reggel 8-tól este 8-ig dolgozott. Vágták, darálták, főzték a húst, majd töltötték a hurkát, kolbászt. A 400 font husért 200 dollárt költöttek, a kész kolbászért és hurkáért 500 dollárt kaptak: 300 dollár “haszon” a lap javára. RÉTESHÁZ ÉS CUKRÁSZDA 1437 THIRD AVENUE, NEW YORK, N. Y. (A 81-ik Street sarkán) — Telefon: LE 5-8484. Mignonok, születésnapi torták, lakodalmi, Bar- Mitzvah-torták. — Postán szállítunk az ország minden részébe. — Este 7.30-ig nyitva A szorgalmas dolgozók munkájának eredményét több mint százan élvezték. A hurkát és kolbászt nemcsak sajátmaguk részére vásárolták, hanem barátaiknak, ismerőseiknek, szomszédaiknak is és igy a lap hathatós anyagi támogatásban részesült. Jól sikerült sajtóünnepély — a rossz idő ellenére Vasárnap volt az ünnepély. A rendezők attól tartottak, hogy a szónok üres teremben tartja majd előadását, mert a nagy eső elárasztotta Los Angeles környékét és sok ut járhatatlanná vált. Mindenki meglepetéssel és megelégedéssel látta, hogy a terem zsúfolásig megtelt. De sokan, akik szerettek volna eljönni, nem tehették, viszont többen most voltak első ízben a Magyar Munkás Otthonban, vagy már régen nem látogattak el oda. A programról már beszámoltunk, igy arra nem óhajtok itt kitérni. De ha ismétlésnek is hangzik, meg kell említenem azt a lelkesedést, önfeláldozást, ami a megjelentek részéről megnyilvánult lapunk iránt. — $1,732-t adományoztak a lap fenntartására és igy Kalifornia vezet a pénzügyi kampányban. Kaliforniai olvasóink ezzel az összejövetellel túlhaladták a rájuk kivetett és általuk elfogadott kvótát. Több mint 4,000 dollárt küldtek be a kampány alatt a lap fenntartására. Hisszük és reméljük, hogy lelkesedésüket és önfeláldozásukat követni fogják olvasóink az ország más városaiban és vidékein. Kaliforniai látogatásom felejthetetlen nyomokat hagyott bennem. Olvasóinkkal, lapunk barátaival való megismerkedés, eszmecsere a közös problémákról szoros kapcsolatot hozott létre köztük és az Ügyvezető Bizottság között. A dél-kaliforniai lapbizottság egyhangúan azon a nézeten van, hogy ilyen személyi kapcsolatra szükség van két, három évenként. Lapunk Ügyvezető Bizottsága valószinüleg támogatja ezen javaslatukat. .. . g ... e őrült világban élünk Uj fegyvert kapott az amerikai hadsereg. Neve: “Subsonic Cruise Armed Decoy” — röviden SCAD. Ez a furcsa névvel ellátott fegyver nem más, mint egy atombomba; de nem egyszerű bomba, amit repülőgépről a célpont felett ledobnak. Az uj fegyver egyik jellegzetessége, hogy a célponttól ezer mérföldnyi távolságban lehet repülőgépről kilőni és mégis eljut rendeltetési helyére. Másik jellegzetessége, hogy az “ellenség” radarján úgy tűnik fel, mint egy nagy B-52-es repülőgép, és igy sokkal nehezebb célba találni és lelőni. Egy bomba 20 ezer tonna TNT-t tartalmaz, vagyis sokkal hathatósabb, mint a Hiroshimára és Naga- szakira dobott bombák.. Egyesek attól tartanak, hogy az amerikai katonai hatóságok abban a hitben élnek, hogy e fegyverrel megsemmisíthetik a Szovjetunió atomlövedékeit egy “megelőző” háborúval. Tényleg őrült világban élünk, de az amerikai katonai hatóságok őrültsége magával hozza majd az amerikai nép józan békeakaratát. Michael Stewart brit külügyminiszter Nyugat- Németországbai.' megbeszélést folytatott a Feketeerdő egyik szanatóriumában lábadozó Willy Brandt tál. Stewart ezután Luxemburgba utazott, hogy részt vegyen a Nyugat-európai Unió kétnapos miniszteri értekezletén. • New Orleansban folytatódik a Kennedy elnök meggyilkolására szőtt összeesküvéssel vádolt Clay Shaw bünpere. A SZÁMOK RESZÉLNEK írja: Eörsi Béla 12346577789012345677891234567891234567891234578901234 Kanada különleges jellege Kanada politikai és társadalmi fejlődése a múltban is és most is eltér az Egyesült Államokétól. Ezzel a kérdéssel a történelmi és társadalmi tudósok foglalkoztak és mi itt tömören szándékszunk elmondani, mi az oka a különbségnek. E két hatalmas terület lakosai 200 évvel ezelőtt majdnem teljesen hasonló fejlődést mutattak és mind európai fejlett országokból vándoroltak be. Az Egyesült Államokban 1783-ban sikeresen végződött a forradalom és annak következtében a demokrata fejlődés útjára lépett. Kanadában több Ízben volt forradalmi kísérlet, de az ellenforradalom mindenkor győzött. így azt mondhatjuk, hogy Kanadának “tó- ry” társadalmi formája lett. Később (1812-ben és 1867-ben) a demokrata felkelés Kanadában újból meghiúsult és az ország továbbra is konzervatív maradt. Eredményként a következőket figyelhetjük meg: Mig Kanadát a politikai mérsékeltség, a kulturális konzervatizmus és az angolszász “elite”-tel szembeni tisztelet jellemzi, az Egyesült Államok politikája, ehhez viszonyítva haladóbb szellemű, kormányzata inkább populista (népre támaszkodó). Ennek mély társadalmi következményei is mutatkoznak. Az iskolázottságban: a kanadaiak közül kevesebben mennek főiskolákba, mint az U.S.-ben. Családi viszonylatban: Kanadában kevesebb a válás; a törvény betartásában: kevesebb a bűnöző. Kanadában jobban tisztelik a vezető réteget és a vallásban sincs oly sok szekta, külön mozgalom, mint az Egyésült Államokban. Az amerikai első telepesek folyton előretörtek és kiszorították a bennszülött indiánokat. A velük kötött szerződéseket soha sem tartották be, mert földéhesek voltak. Ezzel szemben Kanadában jobban betartották a szerződéseket. A kanadai kormány az örökös indián-ellenes kis hadjáratokat lovas rendőrséggel megakadályozta, ugyanakkor a törvény és a rend tiszteletére tanította a pionéro- kat. Az Egyesült Államokban semmiféle törvény nem volt a vadnyugati határvidékeken a marhatenyésztő kiskirályok fékentartására. Egyedül a francia Quebec volt politikailag kevésbé állhatatos. Ez maradt Kanada gyenge pontja és ez az angolszász uralkodó osztály bűne. A közvélemény azt állítja, hogy a francia kanadaiak között több a politikai korrupció és a választásoknál gyakrabban fordul elő törvénytelenség. A polgárjogokat nem tisztelik. Viszont nem fejlődött ki a plantation rendszer (nagybotok) és nincs faji megkülönböztetés az angolok és a franciák között. Mindamellett azt mondják, hogy a kanadai franciák a “fehérnégerek” helyzetében vannak. A quebecki- ek gyöngeségeit a demokráciát illetően egyesek azzal magyarázzák, hogy katolikusok és igy hívei a forradalmaknak. Ha ez igaz, ez megmagyarázhatja a mexikói- amerikaiak türelmességét, akik a feketékkel ellentétben, tartózkodnak az utcai tüntetésektől. De nem ez a fontos. Francia Kanadában a vállalkozók angol protestánsok voltak, ma is ők a vállalatok vezetői és a franciáknak csak alacsonyabb rendű állás jut. Azonkívül a franciák inkább megmaradtak régimódi földműveseknek, mig az angolok modern farmerek lettek. A francia paraszt nem adja el ősi, örökölt birtokát, mert szereti a földjét. Az angol farmer számára a föld csak termelőeszköz és nem ragaszkodik hozzá. A francia-kanadai kérdés megoldásra szorul, de ez sok megértést, felvilágosítást és türelmet kíván. Heves összeütközések voltak a kaliforniai Berke* leyben; a rendőrség rohamot intézett a diákok által megszállva tartott egyetem ellen. Többen megsebesültek.
