Amerikai Magyar Szó, 1969. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1969-06-19 / 25. szám
Thursday, June 19, 1969 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 7 Uj nyomokon kutatják Árpád sírját Több évtizede foglalkoznak a magyarországi régészek a régi Buda (Vetus Buda) legjelentősebb, legnagyobb szerepet betöltött műalkotásának* Alba templomának fel kutatásával. A krónikák szövegében ez a Fehéregyház (Alba Ecclesia) mint fontos királyi koronázó- és temetkezőhely szerepel, sok királyi kézjeggyel ellátott okmány, ado- mánylevél, stb. kelt Albán. Anonymus szerint Alba temploma közelében temették el Árpád fejedelmet is. Szent István király kiváltságokkal és drága felszerelésekkel gazdagította. Bonfini azt irta róla, hogy Nagy Károly frank király és római császár alapította az avarok leverése és megtérítése emlékére. Bonfininek ez az állítása azonban nem talált eddig hitelre, mert a frankok nem jutottak el a mai Budapest térségébe. Az Álba Ecclesia maradványait ugyanis eddig mindig a mai Óbuda területén remélték megtalálni és bár 1740 óta már számtalanszor kutatták, a templom kétségtelen maradványai nem kerültek elő. IVia egyre jobban bizonyossá válik, hogy az Álba Ecclesia nem lehetett a mai Óbuda területén, mert az a királyi (és előbb fejedelmi) központ, ahol ez a templom állott, a Pilisben volt. É legújabb feltevések alapjául azok a régi írások, krónikák, oklevelek szolgálnak, melyek szerint ennek az Árpád-kori ősi települési helynek előzőleg Attila város, Etzelburg, még régebben pedig Hercu- lia, másként Sicambria volt az elnevezése. Hercu- liát a római kori leírások alapján, még a század elején, a mai Pilismarót területén kiásták, igy Sicambriát és a régi Budát, valamint a valamikor ott épített templomot is csak ott lehet keresni. Ilyen körülmények között rendkívül érdekes a pilisi ásatások sorsa, hiszen nemcsak eddig ismerétjén frank-magyar történelmi kapcsolatokra derülhet fény, hanem történelmünk egyik legkorábbi és legfontosabb egyházi létesítményének, Árpád és sok magyar fejedelem és király sírjának megtalálását eredményezheti. A Budapest és a Hungária a tengereken bécsi Állami Operaház Budapesten is jól ismert, sokszor szerepelt kiváló énekesnője. Számos alkalommal szerepelt a Metropolitan színpadán Székely Mihály, a nemrégiben visszavonult Ernster Dezső és a még néhány évvel ezelőtt is fellépő Svéd Sándor. A későbbi művész- generációból is jutottak el magyarok a világhírű opera színpadára, igy Alváry Lőrinc és Csabay László (Leslie Caibai), akik Svájcban tűntek fel, s később kerültek át New Yorkba. Ma is tagja és állandó szereplője a Metropolitannak a gyakran hazalátogató Carelli Gábor, aki legutóbbi budapesti tartózkodásakor érdekes lemezekkel illusztrált rádióelőadássorozatot irt és mondott el a Metropolitan Opera történetéről. A magyar művészek közül még Solti György, a hosszú ideje külföldön élő világhírű karmester dirigálta többször is a “Met” hatalmas zenekarát. Uj vasúti pálya Budapest és Vác között Százhuszonhárom évi “szolgálat” után megfiatalították Magyarország legrégibb vasútvonalát. Budapest és Vác között még májusban befejeződik a pályatest teljes vágánycseréje. Ezután a vonatok már sebességkorlátozás nélkül, 100 kilométeres gyorsasággal közlekedhetnek majd a két város között. A vasútépítők a pálya teljes hosszában hézag nélküli síneket fektettek le. Gödön uj állomást építettek, mégpedig — a nagy vikend- forgalomra való tekintettel — aluljárós rendszerrel. Különben Petőfi Sándort a Pest-Buda és Vác közötti első “pályán” tett utazása ihlette a “Vasúton” cimü költemény megírására, amelynek két versszakát gyakran idézik: “Száz vasutat, ezeret! Csináljatok, csináljatok! Hadd fussák be a világot, Mint a testet az erek. Ezek a föld erei, Bennök árad a műveltség, Ezek által ömlenek szét Az életnek nedvei.” A HARMADIK NEGYEDÉVBEN PRÓBAÜZEMEL. A III. BUDAPESTI HÁZÉPÍTŐ KOMBINÁT Jól haladnak a III. Budapesti Házépítő Kombinát építésével. Szerelik a gőzölő kádakat, a konvejor sorokat, befejezéshez közeledik az első kazán szerelése, a gyártósorokon is befejezéshez közeledik a szerelés. A harmadik negyedévben egyes gyártósorokon megkezdik a próbaüzemet. A harmadik házgyár berendezéseit a Szovjetunió szállította. — Képünkön: A teri- tőkocsik szerelése befejeződött se, hogy összhangba hozza az egyéni alkotókedv serkentését, valamint a szerzők személyi és vagyoni jogainak védelmét azokkal a követelményekkel, amelyeket a szocialista társadalom fejlődése, a társadalom kulturális igényeinek nagymérvű növekedése támaszt. Az uj szerzői jog védi az alkotót müvének jogosulatlan felhasználása ellen, gondoskodik a szerzői dijazásokról, és biztosítja, hogy az alkotások a társadalom közkincsévé váljanak. Különösen nagy jelentőségű a törvénynek az a Magyarországon teljesen uj rendelkezése, amely feljogosítja a rádiót és a televíziót, hogy a szerző hozzájárulása nélkül is felhasználhassa a már nyilvánosságra hozott müvet, ha változatlan formában kívánja sugározni, s ha a szerzőnek dijat fizetnek. Az uj szerzői jogi törvény egyébként teljes összhangban van az irodalmi és művészeti müvek védelméről szóló Berni Unió előírásaival, az abban vállalt magyar tagság kötelezettségével. A Berni Unió alapján Magyarország jelenleg 60 állammal áll a szerzői jog védelmét szolgáló nemzetközi egyezményes kapcsolatban. A magyar országgyűlés idei első ülésszakán iktatták törvénybe a magyar-csehszlovák barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést is, amelyet a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között 1968 junius 14-én Írtak alá Budapesten. . .Bemutatták “A Pál utcai fiuk”-kat. — A budapesti Vörös Csillag Filmszinházban ünnepélyesen bemutattták a magyar-amerikai koprodukcióban készült “A Pál utcai fiuk” cimü filmet. A Fábri Zoltán rendezte alkotás főszerepét angol gyer- mekszinészek játsszák, közülük többen — Anthony Kemp, Mark Colleano és Robert Efford — részt- vettek a díszbemutatón. Üzembe helyezték a békési duzzasztómüvet. — Békés környékén, a kettős Körös szakaszán április 20-án düzzasztómüvet helyeztek üzembe. Az uj vízügyi létesítmény biztonságossá teszi a Körösök völgyében a már meglévő 6,325 hektáros öntözhető terület vízellátását, s ugyanakkor Békése csaba térségében további 5,500 hektárnyi terület öntözését teszi lehetővé. Magyarországon a fel- szabadulás előtt alig 11,500 hektárnyi területet öntöztek ,a múlt évben azonban már 363,000 hektárt, a 15 éves távlati tervek szerint legalább 863,000 hektáron hasznosítják majd a mesterséges csapadékot. Huszonnyolc országba repülnek a MALÉV-gé- pek. — Április 1-én életbelépett a Magyar Légiközlekedési Vállalat (MALÉV) uj, nyári menetrendje. Forgalomba állították a közelmúltban vásárolt TU—134-es sugárhajtómüves gépeket. A nyári menetrendben a MALÉV-gépek Európa, a Közel-Kelet és Észak-Afrika 28 országának 32 nagyvárosába közlekednek. Az elmúlt évben a magyar tengerhajózás két uj hajóval gyarapodott: a Budapesttel és a Hungáriával. Az egyenként 6,246 tonna áru szállítására alkalmas tengerjáró hajókat a bulgáriai Várnában tervezték és építették. Egy-egy hajó 114 méter hosszú, legnagyobb merülése 7,56 méter és 3,250 lóerős, Mann-szabadalom alapján gyártott hathengeres Dieselmotor hajtja őket. Korlátlan hajózási körzettel rendelkeznek, ami azt jelenti hogy bármely óceánon,sőt még jeges tengeren is közlekedhetnek. A magyar hajók közül elsőként ezekre szereltek klima-berendezést. Útjaik során- már számos kikötőfővárost érintettek a Hamburg- Stockholm-Koppenhága-Liverpool útvonalon és( eljutottak már jónéhány mediterrán kikötőbe is. Magyarok a Metropolitanban Ebben az évben szerepelt először a newyorki Metropolitan Opera szinlapján Ágai Karola, a budapesti Állami Operaház énekesnőjének neve. A Metropolitan vezetőinek figyelmét még a múlt esztendőben hívták fel a fiatal magyar énekesnőre, akit több szerepben is meghallgattak,s azután került rá sor, hogy a világhírű Metropolitan Opera, a népszerű “Met” együttesébe szerződtessék. !A Lammermoori Lucia címszerepében mutatkozott be, s ezt a szerepet még többször énekelte a hó folyamán. Érdekes névsor alakul ki azokból a magyar művészekből, akik előtt korábban megnyílt a Metropolitan színpada. A sort Rózsa S. Lajos, az Ope^ raház nagyszerű hősbaritonja nyitotta meg, aki a Tanácsköztársaság bukása után ment ki Amerikába és többször is fellépett — igen nagy sikerrel — a Metropolitan színpadán. Első alkalommal, 1920-ban a Lohengrin Telramund szerepét énekelte, s ezen az előadáson lépett fel Jeritza Mária, a Két uj törvényi-alkotott a magyar országgyűlés Két törvényt alkotott a magyar országgyűlés idei első ülésszakán, amelyet április 17-én és 18- án tartottak. Az egyik a találmányok szabadalmi oltalmáról, a másik a szerzői jogról szóló törvény. A találmányok szabadalmi oltalmával kapcsolatban azért volt szükséges uj törvény megalkotására, mert a vonatkozó jogszabályok már nem feleltek meg a korszerű követelményeknek. Magyarországon utoljára 1895-ben alkotottak szabadalmi törvényt, s elvileg mindmáig ez a jogszabály volt életben, melyet sokszor módosítottak, s a “toldozgatások” következtében egyre áttekinthetetlenebbé vált. Az uj törvény megfogalmazza a találmányok ismertetőjeleit, a szabadalmazhatóság előfeltételeit, s biztosítja, hogy a találmányokat független és szakértő emberekből álló hatóságok bírálják el. Erénye, hogy alkalmazkodik a szabadalmakra vonatkozó érvényes nemzetközi konvenciókhoz is, a 80 államot átfogó Párizsi Uniós Egyezmény és a hozzá csatlakozó mellék egyezmények megállapodásaihoz. A parlament tavaszi ülésszaka lomtárba helyezett egy másik “szakállas” törvényt is, a szerzői jogról szóló 1921. évi törvényt, amely egészen napjainkig érvényben volt. Ez a törvény közvetlenül csupán 30,000 személyt érint, mégis a legfontosabbak egyike, hiszen hatásában alig nyornon- követhető alkotómüvészetet szabályoz; átfogja az alkotó magyar értelmiség jelentős rétegét. A törvény az irodalom, a színpadi müvek, a zenemüvek, a filmek, továbbá a képzőművészeti, az építészeti, a műszaki és az iparművészeti alkotások, valamint a művészi fényképek felhasználásának szerzői jogi szabályait rögzíti. Egyik fő célkitüzé-