Amerikai Magyar Szó, 1969. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1969-06-12 / 24. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, June 12, 1969 A KUBAIAK TÖBBSÉGE MEGELÉGEDETT AZ UJ RENDSZERBEN Kiterjesztik az ingyenes társadalmi szolgálatokat Az amerikai nagytőke világában ellentétes erők vetélkednek egymással. Az egyik csoport kizárólag katonai megoldásokhoz ragaszkodik, hogy az ame­rikai tőke felsőbbrendűségét biztosítsa, a másik csoport normális viszonyt akar megteremteni min­den országgal, beleértve a szocialista országokat is, hogy mindezekkel szabad kereskedelmet foly­tathasson. Gyakran fejezi ki ez utóbbi tőkéscsoport véleményét a Wall Street Journal olyan cikkekben, amelyekben meglehetős tárgyilagosan számolnak be egyes szocialista országok helyzetéről. Herbert G. Lawson riporter a felsorolt nehézségek mellett elismeri, hogy Kubában nagy társadalmi eredmé­nyeket értek el és Castro kormánya népszerű. Alább közlünk kivonatokat a cikkből. San Andres, Cuba. — Antonio Toledo mezítlá­bas, majdnem fogatlan dohánytermelő melegen köszönti amerikai látogatóját földes padlóju ott­honában, e messzi nyugati völgyben. Fidel Castro fényképe függ az egyik falon, de a család legbe­csesebb kincse egy nagy fali polc, tele porcelán tányérokkal és csészékkel. Ilyesmi soha sem volt nekünk a forradalom előtt... és most több pén­zünk is van, mondja Mr. Toledo. Habár földjét nem hagyta államosítani, szívesen adja el termé­keit az államnak, amely ingyen ad neki műtrá­gyát; ezzel hozama megnégyszereződött. Unoká­ja ingyen megy majd egy modern bentlakó isko­lába. Neki és családjának a közelben két orvos áll rendelkezésére. A forradalom előtt a völgy 8,000 főnyi lakosságának egy országút nélküli hegyen át 35 mérföldet kellett gyalogolnia orvosi segítségért. ...A forradalmat mindez ideig a kísérletezés jellemezte és továbbra is ez vezérli. A kommunis­ta világban sehol másutt nem alkalmazták a marx izmust ennyi önállósággal és lelkesedéssel. Ennek eredménye Kuba érdekes, gyakran egymásnak ellentmondó, sokféle arculata... Egy mexikói látogató, aki a Batista kormány alatt ismerte Kubát, igy hasonlította össze a két rendszert: “Ma már nincsenek koldusok az utcá­kon.. pedig azelőtt nagyon sok volt belőlük”... Ma nincs sok turista Kubában, hacsak nem szá­mítjuk turistáknak az orosz technikusokat, akik a Havanai Hotel Nációnál uszodájában hemzseg­nek, vagy a szakállas uj-baloldali amerikaikat, akik a U.S. külügyminisztérium tilalma ellenére elözönlik Kubát. A szállodák és más épületek a súlyos festék- és más hiányok következtében el­avulnak. Kévés autó van az utcákon, habár na­gyon sok angol Leyland busz, teherautó és kato­nai kocsi látható... Kibővült társadalmi szolgálatok Kuba egyik arculata szükölködést mutat. Az MEGJELENT Rev. Gross A. László történelmi jelentőségű könyve: “HANGFOGÓ NÉLKÜL” Huszonöt esztendő (1943—1^68) alatt megjelent válogatott írásaiból. 231 oldal Ára: $2.50 Rendelje meg azonnal az alábbi szelvényen AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 East 16th Street New York, N. Y. 10003 Kérem küldjék meg részemre Rev. Gross A. László uj könyvét. Mellékelek érte $2.50-t Név: .................................................................. Cim: .................................................................. Város:..................................Állam:................ Zip Code:.............. árucikkek jegyrendszere szigorúbb, mint annak­idején a háborús Angliában... és kevés áru van... De másrészt Kuba az ígéret Földje. Olyan ország, ahol jövő évtől kezdve senki sem fog házbért fi­zetni és a legtöbb egészségi szolgálat ingyenes; sokkal többet nyújt, mint valaha a múltban. A nyilvános telefonállomás használata, a baseball meccsek belépő dija, a menyegzői bankettek költ­sége, a közoktatás, sőt még a temetkezés is mind. a kormány számlájára megy. Habár az étrend egyhangú, senki nem éhezik, sőt a legtöbben jól táplálkoznak és meglehetősen jól öltözködnek... (Itt a riporter rosszallólag jelenti, hogy Kubá­ban diktatúra van, nem tűrik meg az ellenséges sajtót, az ellenállókat bebörtönzik és “vigilante” csoportoknak nevezi a majdnem minden utcablokk­ban működő Forradalmi Védelmi Bizottság-okat. Sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy Castro nyil­vánosan támogatta a Szovjet csehországi beavat­kozását.) De Kubát a türelmesség is jellemzi, ahol a ka­tolikus egyház bizonyos szigorításokkal, de még mindig működik, ahol diákok és értelmiségiek tár­saságban nyíltan Castro-ellenes nézeteket fejthet­nek ki, ahol a művészek szabadon kifejezhetik magukat és ahol a lakosság fekete és mulattó 27 százalékának integrálása valósággá vált. A kor­mány, a lelkes támogatók nagy táborával maga mögött, nem akar rendőrállam lenni, nem akar mézesmadzagot alkalmazni, előnybe helyezi a mé­zet a madzagnál. Puritánság is van Kubában. Tilos a prostitúció és a szerencsejáték. Az éjjeli mulatóhelyek csak hetenkint háromszor tartanak nyitva, a kocsmá­kat lezárták és Castro nemrég lecsapott a havan­nai hippiekre és egy razziában sok százat letar­tóztattak. Akik nem tudták bizonyítani, hogy hasznos munkát végeznek, azokat Camaguey-me- gyében egy munkatáborba szállították... A havannai és a vidéki lányok többnyire mini­szoknyában járnak és valahogyan — még munka­ruhában is — úgy néznek ki, mintha most jöttek volna a fodrásztól. Annyira szeretik itt a zenét, hogy most már hetenként háromszor nyitva tart­ják az azelőtt betiltott mulatókat. (A riporter azt Írja, hogy szabotázs az ország­ban csak szórványosan fordul elő és a kormány hatásos ellenintézkedéseket tesz.) Castro a veszedelmes egyéneket bebörtönzi, vagy még inkább, engedélyezi, hogy az országot elhagyják. Jelenleg több mint 500 ezer kubai me­nekült él a világ különböző részein, 400 ezer az Egyesült Államokban. Hetenkint kb. 1,000 kubai érkezik repülőkön Miamiba és ismeretlen számu- ak szöknek meg különböző törvénytelen utakon... Mit jelent a népnek a forradalom Az öregkori, nyugdíjon kívül mindenki kap nyugdijat, korra való tekintet nélkül, aki munka- képtelen. A havi 60 dollár nyugdíjjal ingyen élel­miszer, lakbér és orvosi ellátás is jár... A forradalom a legnagyobb előnyt a falusi sze­gényeknek és az ifjúságnak nyújtja. A fiatalokat imádják Castro Kubájában. A külügyminisztéri­um tájékoztatási hivatalának feje 26 éves. San Andresben egy 300 tanulót befogadó iskolának a vezetője mindössze 20 éves. A tanítók gyakran a 20 évesnél fiatalabbakból kerülnek ki... Olga Chamero csinos, szőke diplomatának már sokféle külföldi megbízatása volt és nemsokára az ENSZ kubai küldöttségének lesz a tagja... Elegánsan öltözködik... őrjáraton karabélyt is hord és lelkes forradalmár. ‘A kubaiak a forradal­mat szabadon ellenezhetik beszédükben, de nem tettekben... jogunk van megvédeni a forradal­mat és ezt meg is tesszük’ mondotta. A négerek is uj helyzetbe kerültek. Sok vezető pozíciót és technikai állást töltenek be. A Cubana Airline-nak sok néger pilótája van. De még azok a négerek is, akik aránylag szerény munkakörben dolgoznak, nagyon szeretik az uj Kubát. Egy ha­vannai hotel szivarelárusitónője mondotta: ‘Most miénk az ország és senki sem veheti a?t el tő­lünk.’ A kubaiak különösen büszkék uj egészségügyi rendszerükre. A pólió elleni védelem egyik felta­lálója, dr. Albert Sabin, nemrégen tett látoga­tása után kijelentette, hogy az egészségügyi szol­gálatokat ‘nagyon jól megszervezték és a gyerme­kekhez nagyszerűen eljuttatják a védőoltásokat’. Minden nagyvárosban kórházakat építettek és a forradalom óta a kórházi ágyak száma több mint megkétszereződött. A legtöbb egészségügyi ellá­tás a vidéknek juttatják, ahol azelőtt nagyon ke­vés egészségügyi szolgálat volt... A kubai iskolarendszert nagymértékben kifej­lesztették. Castro hadat üzent az Írástudatlanság­nak és megígérte, hogy mindenki, képességeinek határáig ingyenes iskoláztatásban részesül. Az uj lakókörnyékeken a legelső épület mindig az isko­la. Különös hősöknek tekintik a tanítókat, akik növendékeiket átitatják a történelem forradalmi meglátásával, ugyanakkor hasznos szakmunkákra is kiképzik őket... A San Andres-i iskolában, ahol 280 elemi és középiskolai diák lakik modern épületekben, az iskolai csengőt népszerű kubai dal-lemezekkel váltották fel. Az óra végén hang­szórókon a ‘Három Szép Kubai Lány’ dallama hallható. A gyermekek a tanulás mellett naponta két órát a közeli rizsföld ápolásával töltenek. Sport, más szórakozás is a programjukban van ... Castro azt állítja — és ezt el is lehet hinni — hogy a kommunista rendszer alatt majdnem min­den oktatásra vonatkozó statisztikai adat meg­kétszereződött, Jelenleg a kubai elemi és középis­koláknak 1,617,000 tanulója van, tiz év előtt csak 781,000 volt. Kubában az oktatás fő célja, hogy megteremtse az 'uj embert’, melyet Fidel Castro úgy irt le, mint a jövő emberét, akinek nem lesz szüksége pénzre, vagy személyes nyereszkedésre az önzés­től mentes társadalomban’. A HAJGYÖKÉR MEGMUTATJA A FEHÉRJEHIÁNYT Az egészséges táplálkozás egyik feltétele a meg­felelő mennyiségű fehérje fogyasztása. Fehérje- szegény táplálkozás mellett betegségek lépnek fel. A legisrfiertebb —súlyos — fehérjehiány-beteg- ség az elsősorban Afrikában ismert kwashiorkor. A fehérjehiány megállapítása tehát nagyon fon­tos, és a-californiai egyetem kutatói: Bradfield, Bailey és Morgen uj és egyszerű módszert dolgoz­tak ki a szervezet fehérjehiányának kimutatásá­ra. Kísérleteiket 24—29 éves férfiakon végezték. Az egyik csoport naponta normális mennyiségű, 75 gramm fehérjét fogyasztott, a másik csoport tápláléka teljesen fehérjementes volt. Mindkét csoport naponta 2,800 kalória értékű élelmet ka­pott. Két hét múlva 100—100 hajszálat vizsgáltak meg mikroszkóppal, és azt találták, hogy a fehér- jementes táplálékon tartott kísérleti személyek hajának gyökere elszintelenedett, és a hajhagyma sorvadt volt. Ez az egyszerű és gyorsan végrehajtható eljá­rás lehetővé teszi a tömeges szűrővizsgálatok gyors és olcsó lebonyolítását. SOBEL OVERSEAS CORP. IKKA FŐÜGYNÖKSÉG, U. S. A. 210 East 86th Street, New York, N. Y. 10028 (Second és Third Avenuek között) Telefon: 212-535-6490. Vámmentes küldemények és gyógyszerek MAGYARORSZÁGRA CSEHSZLOVÁKIÁBA IKKA-TUZEX IBUSZ hivatalos képviselete SZÁLLODÁK FOGLALÁSA — FORINT UTALVÁNYOK, VÍZUMOK MEGSZERZÉSEI LÁTOGATÓK KIHOZATALA 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom