Amerikai Magyar Szó, 1969. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1969-06-12 / 24. szám

4 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, June 12, ,1969 Munkás és szakszervezeti hirek _______________1 ______________________________£________ HÍREI hl AUTÓVÁROSBÓL Dearborn, Mich.-ben elbocsátottak egy papot, mert a fajgyűlölet ellen prédikált. Rév. William B. Willis Jr. a First Congregational templom papja és a Dearborn Interfaith Action Council elnöke. A templomtagok azt állitják, nem tudják fizetni az állandó lelkészt, de Rev. Willis tudja, hogy az­ért küldik el, mert a fajgyűlölet ellen beszélt. • A mexikói-amerikaiak rosszabb helyzetben vannak, mint a fekete polgárok, mert nincs senkijük, aki­nek szava lenne a törvényhozásban. Milliken kor­mányzó semmit sem Ígért. Hétszáz spanyolnyelvü egyetemi hallgatót képviselő vezetők kijelentették, hogy ezentúl nem maraanak csendben, mint elő­deik. Cselekedni fognak és követelik a kormány­zótól, nevezzen ki spanyol nyelvű egyéneket a Civil Rights Commission-ba. Lansingban, az ügyük­ért harcoló La Raza Unida szervezet vezetői 30 perces beszélgetést folytattak a kormányzóval, de eredmény nélkül. Ruben Alfaro, a Lansing-i farm­munkások szószólója, tanulmányozta a törvényja­vaslatot, amit a bevándorló földmunkások életé­nek javítására nyújtottak be és nem találta kielé­gítőnek. Azt mondta, az ő problémáikat nem ve­szik figyelembe, mert kormányszinvonalon nincs, aki felszólaljon érdekükben. • A Citizens Research Council jelenti, hogy Det­roit adó-mennyországnak tekinthető, mégsem von­zódnak oda az üzletemberek. Az ingatlanadó 33 százalékkal kevesebb, mint más nagy ipari váro­sokban, Wisconsin, Illinois, Indiana, Ohio, Penn­sylvania, New York és New Jersey államokban.. • Col. Frank Pebbles, a betegek szószólója harcol a Riverside Kórház bezárása ellen. Az öreg kato­náknak és családjaiknak szükségük van a kórház­ra, éppúgy, mint a vietnami rokkantaknak és hoz­zátartozóiknak, valamint a bejáró betegeknek is. A kórház vezetősége azt mondja, hogy nem veszik elegen igénybe a kórházi kezelést. Ne a kórházakat zárják be, hanem a háborút számolják fel! Ne termeljék ezerszámra a rokkan­takat és a betegeket! ' Rose Pavloff Uj szerződést kötöttek a hajómunkások NEW YORK, N. Y. — Uj három éves szerző­dés jött létre 36 szállító vállalat és a hajómunká­sok három szakszervezete között. A munkások a három év mindegyikében 6 szá­zalékos béremelést kapnak. A három szakszerve­zet tagsága 40,000. A hajótisztekre nem vonatkozik a szerződés. Ha a tisztek sztrájkba lépnek, megbéníthatják a ten­geri személy- és teherszállítást, mert a gépészek, a legénység és a rádiósok nem hajlandók átlépni a tisztek piketvonalát. BÉKÉT KÖVETELNEK A FUVAROZÓK BUFFALO, N. Y. — A Teamster’s Union New York állami Tanácsán megjelent 100 delegátus egyhangú határozati javaslatot fogadott el, mely­ben követelik az amerikai csapatok azonnali kivo­nását Vietnamból. A Tanács 40,000 munkást képvisel. A delegátusok követelik, hogy a vietnami hábo­rú felszámolása következtében megtakarított pénzt arra használják, hogy minden amerikai pol­gár díjmentes orvosi és kórházi kezelésben része­süljön. A fuvarozók képviselői követelték az adórend­szer átszervezését és a New York Thruway-n a vám beszüntetését. tAJUCÍmrvásu/ technika GYORSABBAN FEJLŐDÜNK, — DE MEDDIG? Meglehetősen közismert tény, hogy a gyerme­kek kb. két nemzedék óta gyorsabban nőnek, mint a megelőző nemzedékek gyermekei. Vlagyimir Vlasztovszkij szovjet biológus összefoglalta az ezzel a jelenséggel kapcsolatos — főleg szovjet vonatkozású — tapasztalatokat és kutatási ered­ményeket. Cikkének érdekesebb megállapításait az alábbiakban közöljük. A 15 éves moszkvai gyermekek átlagos testma­gassága 1882-ben 147 cm volt, 1923-ban 150 és 40 évvel később, 1963-ban már 167 cm. 1963-ban tehát a gyermekek majdnem egy fejjel magasab­bak voltak, mint apáik ugyanabban az életkorban, korban. A testhossz az újszülötteknél is észrevehetően nagyobbodott. Kurszkban például a csecsemők átlagos testhossza 1930-ban 50,7 cm, 1939-ben pe­dig már 51,4 cm volt. A háború alatt e méretek a mostoha körülmények miatt erősen csökkentek, utána azonban újra nőttek: 1948-ig az újszülöttek testhossza ismét az 1980-as szintre szökött fel és 1959-ben elérte az 51,6 centimétert. A nemi érettség is korábban következik be, mint régebben. Ismeretes, hogy a déli népeknél az -emberek korábban érik el a nemi érettséget, mint az északiaknál. Ez a különbség az utóbbi években némileg kiegyenlítődött. Például a transz­kaukázusi — tehát “déli” — népek fiai és leányai ma átlagosan egy évvel és két hónappal előbb érik el a nemi érettséget, mint annak idején szüleik, a Szovjetunió középső és északi vidékein viszont 3z a folyamat az előbbi nemzedékekhez viszonyít­va 2 évvel és 3 hónappal meggyorsult. , Megállapították továbbá, hogy a szovjet gyer­mekek növekedési folyamata korábban ér véget, mint régebben; nem 19—20 éves korban, hanem már 16—18 éves korban. A csontváz különféle részeinek elcsontosodása ma korábban követke­zik be. A kutatások egyik érdekes eredménye az, hogy a nagyvárosi gyermekek gyorsabban nőnek, mint a kisvárosiak, ezek pedig valamivel gyorsabban, mint a falusi gyermekek. A különféle vizsgálatok eredményeit összefog­lalva megállapítható, hogy a szovjet gyermekek növekedése az utolsó 50 évben átlag két évvel gyorsult. Ez az úgynevezett akcelerákció a felnőtt lakos Ságra is rányomja bélyegét. Moszkvában például a férfiak magassága az elmúlt 30 évben 4 centi­méterrel, súlyúk átlag 9 kilóval növekedett. Szovjet és német kutatók megállapították, hogy a nők ma nemcsak korábban érnek nemileg, de szülési képességüket is 3—5 évvel tovább tart­ják meg. Megállapították továbbá azt is, hogy a látóképességnek bizonyos, a korral járó változá­sai, például a távollátás, ma 5—8 évvel később jelentkezik, mint 100 évvel ezelőtt. Felmerül az a kérdés: meddig tarthat ez az ak- celerációs folyamat? Az antropológia és az orvos- tudomány bizonyos felismerései okot adnak an­nak feltételezésére, hogy ez a folyamat az embe­riség története folyamán hullámszerűen változott. Bizonyos adatok arra engednek következtetni, hogy az akceleráció néhány gazdaságilag fejlett országban máris észrevehetően lassul és előrelát­hatólag a következő 15—20 évben megáll. A “kaviár'’-csatorna A kaviár a szovjet halgazdálkodás legfontosabb exportcikke. A régi telepek összevonása és a nagy­üzemi termelés kialakítása érdekében az Urál fo­lyó alsó folyása és a Kaszpi-tenger közt 42 km hosszú csatornát építettek. Ennek vize különösen kedvező a kaviár-szolgáltató tokfélék ikraképzé­sére. (A kaviár a tokhalak besózott ikrájának feldolgozott formája.) A kaviár-csatornában tilos a hajóforgalom, hogy ne zavarja a tokfélék ivását. Permetezés szélben Permetezni szeles időben fölöttébb kellemetlen munka, sőt káfos is lehet, mert a szél által vissza­vert permetezőszer nemcsak a gép kezelőjére, de olyan növényekre is hullhat, amelyeknek árt. An­gol mérnökök nemrég egy olyan permetezőgépet szerkesztettek, mellyel a porlasztóit folyadék sze­les időben is pontosan irányítható. Az uj porlasztófej, a “vibrajet” előre meeghatá- rozott szélességben, egyenletes nagyságú cseppe­ket permetez. A hagyományos — 1500 Hgmm vagy ennél nagyobb — nyomású szórófejjel mű­ködő permetezőgépek által szórt cseppek ritkán nagyobbak 300 mikronnál. A “vibrajet”-ből ki­lövellő folyadékcseppecskéknek 85 százaléka vi­szont 1,000—2,000 mikron átmérőjű, csupán 0,02 százaléka kisebb 100 mikronnál. A porlasztó kicsiny henger, amelyen sugár­irányban lyukak helyezkednek el. Ha a folyadék ebben a hengerben kis nyomással (51-510 Hgmm) áramlik, akkor a lyukakon keresztül egyenletesen nagy cseppek szóródnak szét legyező alakban (sta­tikus permet). A henger egy kisebb átmérőjű cső végére van erősítve, ebben jut oda a permetlé. Ez a cső egyúttal tengelye annak a billegő mozgás­nak is, amely kb. 25 fokos szögben, percenként 4,000-es mozdulatszámmal rezegteti a szórófejet. Ez sürü, erős permetet biztosit (vibráló permet). A szórófej rezgő mozgását vízhatlan műanyag dobozban elhelyezett, kis feszültségű szárazelem­mel vagy akkumulátorral hajtott elektromotor idézi elő. A szórófej a benne levő vibráló csőtengelyen elcsúsztatható, ezzel szabályozható a kilövellő permet szélessége. Különböző méretű hengerek alkalmazásával 15—180 cm széles sávot permetez­hetünk, ugyanakkor a különböző nagyságú lyu­kakkal ellátott szórófejekkel változtatható a szét- porlasztott folyadék mennyisége is. H—U—M—O—R A JÓ SZAKÁCS A hotel igazgatója megkóstolja az uj szakács el­ső f őztjét. — Mondja, hol tanult maga főzni? — kérdi gya­nakodva. — A háborúban tiszti szakács voltam. Meg is se­besültem kétszer. — Hm. Csodálom, hogy le nem lőtték. DUZZOGÓ Olvasom, hogy a modern tervezésű szociális ott­honból nem hiányzik az úgynevezett duzzogó sem, ahova a közösségbe nem kívánkozó öregek szükség esetén visszavonulhatnak. Kitűnő gondolat, de miért ne alkalmazhatnánk szélesebb körben? Úgyszólván minden munkahe­lyen elkelne egy duzzogó, ahol oltalmat és meg­nyugvást találhatnának azok a sértett, illetve sér­tődött dolgozók, akik pillanatnyilag szívesen ma­radnának egyedül sérelmeikkel. Még az elutasított ügyfeleit is megértőbben vi­selkednének, ha azt hallanák, hogy az illetékes nem házon kívül vagy értekezleten van, hanem visz szavonult a vállalati duzzogóba. Nincs az a kér­ges lelkű ügyfél, aki oda is követné az ügy elő­adóját. Kétségtelen azonban, hogy fennáll a visz- szaélés veszélye is. Félő, hogy egyesek munka he­lyett inkább a duzzogást választanák, mert min­dig sértve érzik magukat, ha dolgozniuk kell. Any- nyi baj legyen. Semmi sem tökéletes. Drozicsekné kíváncsian kérdi a férjét: — Mit szólnál, ha megszöknék tőled és újból férjhez mennék? Sajnálnád? — Mit sajnáljak egy idegen emberen?

Next

/
Oldalképek
Tartalom