Amerikai Magyar Szó, 1969. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1969-02-20 / 8. szám

ÁRA 20 CENT Ent. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P.O. of. N.Y., N.Y. Vol. XXIII. No. 8. Thursday, February 20, 1969. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th St„ New York, N.Y. 10003. Telephone: AL 4-0397. TELJES CSŐD ÉS FEJETLENSÉG Február 10- és 11-én 14—20 incses hó esett New York-j ban és környékén. A nagy szél miatt a hó sok helyen öt-hat láb magas volt. A havazás valósággal megbénította a világvárost és a környékét. A főutakat belepte a hó, ami lehetetlenné, tette az autcközlekedést. Több ezer autó rekedt meg az utakon, hi­dakon. De nemcsak az autóközlekedés bénult meg, hanem a kül­városokból New Yorkba utazó több mint 100,000 embert szál­lító vonatok sem közlekedtek. A város és környéke három re­pülőterét is lezárták. Egyedül a Kennedy International Repü­lőtéren hatezer utas vesztegelt. Vasárnap már kifogyott az élelmiszer. A hatezer utas között volt több cukorbeteg is, akiknek élete veszélybe került az élelmiszerhiány miatt. Heli­kopterekkel kellett az éhes utasok segítségére sietni. Ki kell hangsúlyozni, hogy három nappal a hózivatar után a helyzet a legtöbb helyen még nem javult lényegesen. A hóvihart követő negyedik nap a város több részében nem lehetett sem kenyeret, sem tejet kapni. Az ötödik nap sok helyen a lakóknak százezrei dideregtek a fütetlen la­kásokban, mert az olajszállítók képtelenek voltak a szállítást eszközölni. A köztisztasági hivatal munkásai pedig kivétel nélkül a hó eltakarításán dolgoztak és igy a hatodik napon már torony­magasságra halmozódott a szemét. A demokraták a republikánusokat, a republikánusok az időjósokat, a köztisztasági hivatal vezetője a munkásokat, a munkások a Hivatal vezetőit (és igy tovább) okolják a csőd­ért, a fejetlenségért. De egy bizonyos, hogy valami nincs rendben. Űrhajósa­inkat Hold körüli útra tudjuk küldeni, de húsz incses hóesés­sel nem tudunk megbirkózni. Úgy tűnik, hogy tecnnikai tudásunkat csak egy iránybari fejlesztjük és nem törődünk azzal, hogy egy nagy havazás mennyi kellemetlenségbe, hány millió dollár munkabérveszte­ségbe, mennyi ember életébe kerülhet. ÚJABB PROVOKÁCIÓ A második világháborút követően létrejött békeszerződés Nyugat-Berlint, mint különálló politikai egységet teremtette meg, mely nem tartozik egyetlen államhoz sem. Nyugat-Berlin 110 mérföldre esik a Német Szövetségi Köztársaság határától. A Német Demokratikus Köztársaság fővárosa Berlin azon része, mely Nyugat-Berlinen kívül van. A bonni kormány és az amerikai csapatok nemrégen fe­jezték be hadgyakorlatukat az NSZK és a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság határán. A washingtoni és bonni kormány e lépése provokáló jellegű volt. Ezt most azzal tetézik, hogy az NSZK elnökének megválasztását nem Bonnban, az ország fő­városában, hanem Nyugat-Berlinben, az NDK szivében óhajt­ják megtartani március 5-én. Richard Nixon, az Egyesült Államok uj elnöke, aki uj tisztsége első pár hetében sokat beszélt békevágyáról, elhatá­rozta, hogy feb. 27-én Nyugat-Berlinbe látogat. Nixon e lépésével megcáfolja hangzatos beszédeit béke- vágyáról és üres frázisokká változtatja azokat. A békére törekvő amerikai népnek követelnie kell Nixon elnöktől, hogy szüntesse meg a szavai és tettei között fennálló űrt, mert csak igy kerülheti el azt a kátyút, amibe elődje Johnson beleesett, akinél, szavahihetősége egyenlő volt a nullával. ROCKEFELLER JAVASLATAI Lapunk e számában közöljük Rockefeller kormányzó ja­vaslatait az államok és városok problémáinak megoldására. Egyetértünk Rockefeller kormányzóval abban, hogy e problémát csupán a szövetségi kormány hathatós anyagi tá­mogatásával lehet megoldani. Ellenezzük azonban, hogy a pótadót állandósítsák és a nagy adótehertől máris szenvedő adófizetőket újabb adóval terheljék meg az egészségügyi biztosítási költségek fedezé­sére. Ha felszámoljuk az erkölcstelen vietnami vérengzést és megegyezünk a Szovjetunióval a lefegyverzés kérdésében, ak­kor elegendő pénz áll a szövetségi kormány rendelkezésére a nagy városok, a közoktatás és az országos eqészségügyi biz­tosítás költségeinek fedezésére. MILITÁNS DIÁKTÜNTETÉSEK ORSZÁGSZERTE A Duke egyetem hallgatói kivívták követeléseiket MADISON, Wis. — A Wis­consin Egyetem, a Duke Egye­tem, a San Francisco Állami Egyetem több ezer hallgatója nagy tüntetéseket rendezett a múlt hét folyamán. A diákok fő követelése: uj tanszéket ál­lítsanak fel, mely a fekete nép történetét lesz hivatva taní­tani, fekete tanárok által. A Wisconsin Egyetem diák­jai tüntetésének leverésére Warren P. Knowles kormány­zó kirendelte a nemzeti gár­dát. 900 szuronyos puskával felfegyverzett nemzeti gárdis­ta könnygázbombákkal verte szét az 1,500 egyetemi diák tüntetését. Másnap több mint 5,000 egyetemi hallgató tün­tető menetben vonult az állam fővárosába, Madisonba, ahol tiltakoztak a kormányzó dik­tatórikus magatartása ellen és megfogadták, hogy tovább folytatják a harcot, amig kö­veteléseiket nem teljesitik. Ugyancsak összeütközésre került sor a Duke Egyetem (Durham, N. C.) és a rendőr­ség között. Huszonhatan meg­sebesültek, sokat letartóztat­tak. A rendőrterror azonban növelte azok számát, akik a fekete egyetemi hallgatók kö­veteléseit támogatják. Ez késztette dr. Douglas M. Knight-ot, az egyetem igazga­tóját, hogy teljesitse a fekete és fehér diákok követelését: a jövő szemeszterkor felállít­ják a fekete nép történetének szakát. A tanárokat egy közös bizottság fogja kinevezni. A lázongás a San Francisco Állami Egyetemen tovább tart. Részleges győzelmet arattak a Columbia Egyetem hallgatói is. Az intézmény vezetői tár­gyalásra hivták az egyetem, környéke lakóinak képviselőit. Ha a lakosok megbízottai el­lenzik az egyetem által terve­zett tornaterem felállítását, akkor más helyen épitik fel. ►★★★★★★★★★★★★★★★★★★♦★♦«»★★★★★★★★★★★★★★★★★★'A"*****’* Bilbao. E spanyol város ipari munkásai sztrájkba léptek, a sztrájktilalom ellenére. A városi hatóság rendőr-terrorral óhajtja elfojtani a munkások megmozdulását. A szakszervezet vezetőit letartóztatták. • Calcutta. — India Bengál nevű államában a baloldali egységfront jelöltjei nyerték el a parlamenti tisztségek het­venöt százalékát. • New York, N. Y. — A város 25,000 rakodó munkása 56 napi sztrájk után győzelemmel ment vissza munkába. (Az egyez­ményről részletesen írunk lapunk következő számában.) • Istanbul. — Fasiszta huligánok véres támadást intéztek több ezer török egyetemi hallgató, értelmiségi és munkás ellen, akik az amerikai hadsereg Törökországból való kivoná­sát követelték. A véres összeütközés következtében ketten éle­tüket vesztették, sokan megsebesültek, köztük 24-en súlyo­san. A rendőrség nem lépett fel erélyesen a fasiszta tünte­tők ellen. • Saigon. — Nguyen Van Thieu. Dél-Vietnam elnöke kije­lentette: “Minden körülmények közt ellenezzük koalíciós kor­mány megalakítását.” Ez azt jelenti, hogy a dél-vietnami kor­mány nem hajlandó a békét helyreállítani. • Washington, D. C. — James Farmert, a “CORE” volt el­nökét népjóléti miniszterhelyettesnek nevezték ki. Sokan úgy vélik, hogy Farmer feladta eddigi elvi álláspontját, amikor elfogadta e tisztséget. Karachi. — Pakisztán fővá­rosában és Daccában tovább folynak a kormány elleni vé­res lázongások. Ayub Kahn el­nök felfüggesztette az ostrom- állapotot és kiengedett a bör­tönből több ellenzéki vezért, abban a hitben, hogy ez mér­sékelni fogja az ellene irányu­ló hangulatot. Tel Aviv. — Izraeli repülők lelőttek egy sziriai MÍG 21-es repülőgépet, a Golan-hegység közelében. • San Francisco, Cal. — Amerikai sportemberek útban van­nak Szibériába. Egyezményt óhajtanak kötni medvevadászat­ra. Egy-egy medvéért a vadászok 3,500 dollárt fizetnek. • Aden. — Dél-Jemen elnöke, Qahtan al-Shaabi, visszatérve moszkvai útjáról, nagy elimeréssel nyilatkozott a Szov­jetunió által adott támogatásról, mely lehetővé teszi a közok­tatási és a közegészségi helyzet javítását. A KÖZOKTATÁS TÁMOGATÁSÁT KÖVETELI ROCKEFELLER KORMÁNYZÓ WASHINGTONBAN Nelson Rockefeller, New York kormányzója Washing­tonba utazott, ahol a Nagyvá­rosok Tanácsa (Urban Affairs Council) előtt a következő ja­vaslatokat tette: 1. A szövetségi kormány nyújtson hathatósabb anyagi támogatást a közoktatási költ­ségek fedezésére. 2. A szövetségi kormány ve­gye át az ország népjóléti ügyeinek intézését. 3. Minden állam kapjon a szövetségi kormánytól megha­tározott összeget, minden la­kos után. Rockefeller azt javasolta, hogy a jelenleg érvényben lé­vő pótadót tartsák továbbra is érvényben, az abból kollek- tált összeget a kormány adja át az államoknak és városok­nak a közoktatási költségek fedezésére. A kormányzó újabb adó ki­vetését is javasolta, mely fe­dezné a szövetségi egészség- ügyi biztosítás költségeit. Az­zal indokolta javaslatait, hogy a szövetségi kormány szedi be az összadó kétharmadát, mig az államok és városok annak csak egyharmadát kollektál- ják. “Mivel a nép szükségletei rohamosan növekednek és az árak állandóan emelkednek, csupán a szövetségi kormány hathatósabb anyagi támogatá­sa oldhatja meg problémáin­kat” — mondotta Rockefeller kormányzó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom